Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1023 Az Országgyűlés 15. ülése. 1977. március 17-én, csütörtökön 1024 ben azt is bizonyítja, hogy a közérdeket sértő jelenségeik társadalmunknak nem szükségszerű velejárói, hanem egyes embereik hanyag mun­kájára, helytelen szemléletére vagy kellő hoz­zá nem értésére vezethetők vissza. , Tisztelt Képviselő Elvtársak! A törvényter­vezet a bejelentések mellett a közérdekű ja­vaslatok intézésével is foglalkozik. Az ilyen ja­vaslatok száma örvendetesen növekszik. Az 1975-ös adatok szerint csupán a tanácsokhoz 140 ezer közérdekű javaslat érkezett. Ezek nagy többsége megvalósításra alkalmasnak bizonyult és jórészükett már meg is valósították. Sok ja­vaslatot kaptak a Hazafias Népfront helyi szer­vei is. A tapasztalatok szerint a lakosság akti­vitása különösen a jelentős belpolitikai esemé­nyek alkalmával élénkül meg. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választását megelőző gyűléseken több tízezer javaslat hangzott el. Többségük a város- és községfejlesztéssel, a gazdálkodással, a lakosság életkörülményeinek és ellátásának javításával foglalkozott. Az ötö­dik ötéves terv előkészítését jól segítették a Hazafias Népfront megyei és helyi tanácskozá­sain elhangzott hasznos javaslatok. Nagy ré­szük megvalósítását a tanácsok tervibe vették. Az állampolgároknak ma már sokféle fó­rum áll rendelkezésükre, ahol véleményt nyil­váníthatnak. Rendszeresek a Hazafias Népfront tanácskozásai, akciói, a tanácsokkal közös ren­dezvényei. Jó lehetőséget nyújtanak az elkép­zelések megvitatására a tanácsüléseik, a külön­böző bizottságok és a tanácstagi csoportok meg­beszélései is. Az elmúlt évben például több mint 18 ezer esetben interpelláltak tanácsülé­seken. Sok bejelentés, javaslat hangzik el a falugyűléseken, amelyeken évente mintegy 250 ezren vesznek részt. Egyre szorosabb a kapcso­lat a tanácsok, valamint az üzemek és a szö­vetkezetek között. Több tanács úgynevezett ál­lamigazgatási napokat tart az üzemekben, szö­vetkezetekben, ahol a dolgozóknak ilyenkor le­hetőségük nyílik arra is, hogy elmondják a vá­ros, illetőleg a község fejlesztésével kapcsola­tos javaslataikat. A közügyek iránti érdeklődés és fogékony­ság egyre gyakrabban tettekben is megnyilvá­nul. A köz érdekében végzett társadalmi mun­ka mind nagyobb megbecsülésnek örvend. A dolgozóknak a lakóhelyükön végzett egyéni, társadalmi munkájuk mellett egyre több az olyan akció, amelynek keretében szocialista brigádok, üzemi kollektívák fognak össze, ha­tározzák el, hogy önzetlenül segítik közös cél­jainkat. A szocialista demokráciához nemcsak a közérdekű jelzések megtételének lehetősége tartozik szervesen, hanem az is, hogy a köz­ügyekben szavukat hallató állampolgárokra az állami, tanácsi, társadalmi és gazdasági szer­veknek mindig figyelniük, véleményüket és ja­vaslataikat hasznosítaniuk kell. Ennek a köve­telménynek az érintett szervek általában ele­get tesznek, de az igazsághoz tartozik az is, hogy a bejelentések és javaslatok intézésében fogyatékosságok is előfordulnak. A bejelentések, javaslatok egy része pél­dául nem jut el az intézkedésre jogosultakhoz, mert különböző okok miatt elakadt már azo­kon a fórumokon, ahol ezt szóvá tették. Sok javaslat azért sikkadt el korábban, mert akad­nak, akik csupán többletmunkát okozó felesle­ges beleszólásnak tartják az állampolgárok jel­zését vagy éppenséggel úgy érzik, hogy szakmai tekintélyükön esne csorba, ha egy laikus kívül álló véleményét elfogadnák. Gondot okozott nemegyszer az is, hogy éppen az a szerv vagy személy foglalkozott a bejelentéssel vagy ja­vaslattal, akinek az a munkáját érintette. Több­ször előfordult, hogy megalapozottnak bizo­nyult bejelentést nem követte megfelelő intéz­kedés vagy erre csak a felettes szerv, a népi ellenőrzési bizottság felszólítására, esetleg új­ságcikk, riport hatására került sor. Az ilyen és hasonló gyakorlat kétszer is káros. Egyrészt nem segíti a hibák kijavítását, a javaslatok megvalósítását, másrészt a javas­lattevőt, a bejelentőt is meggondolásra kész­teti, hogy mégegyszer szót emeljen-e a köz ér­dekében. A javaslat, ahogy erre az igazságügyi miniszter elvtárs is utalt, változtatni kíván ezen a helyzeten. Van azonban olyan eset is, amikor az állampolgár él vissza a bejelentés jogával, alaptalanul támad intézményeket, sze­mélyeket vagy már többször megvizsgált, lezárt ügyeket próbál ismételten felmelegíteni, s szin­te minden létező fórumot újra és újra bead­ványaival ostromolva. Ezek a bejelentések tapasztalataink szerint a legtöbbször nemcsak alaptalanok, hanem rosszhiszaműek is. A tapasztalatok szerint álla­mi szerveink sajnálatos módon az ilyen esetek­ben többször anélkül zárták le az ügyet, hogy közölték volna a bejelentővel, tévedett, illetve rosszhiszeműsége esetén neveloszándékkal fel­hívták volna figyelmét helytelen magatartására. Tisztelt Országgyűlés! A lakosság a közér­dekű jelzéseken kívül egyéni panaszaival, gond­jaival is gyakran fordul az állami, társadalmi szervekhez, az országgyűlési képviselőkhöz, ta­nácstagokhoz. A panaszok egyik formája az úgynevezett államigazgatási panasz, amelyben az érdekelt állampolgár már elbírált hatósági döntés felülvizsgálatát kéri A tanácsokhoz — bár csökkenő számban, de még — 1975-ben is 6000 ilyen panasz érkezett, többségében építési, adó-, szabálysértési és gyámügyekiben. A csök­kenés arra mutat, hogy megalapozottabbak a hatósági döntések. Ez tehát kedvező, de a pa­naszok száma még mindig igen nagy és ez az eddiginél is gondosabb, körültekintőbb munká­ra kell, hogy késztessen. A felügyeleti ellenőr­zések, ügyészi és népi ellenőrzési vizsgálatok megállapításai szerint a panaszügyek intézése törvényes módon történik, megfelel a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa jogpolitikai irányelvei­nek. A hatóságok az utóbbi években a panasszal megtámadott határozatoknak megközelítőleg egyharmadát módosították. Az esetek zömében nem jogszabálysértés miatt, hanem mérlegelési jogkörben. Megjegyzem, az ügyintézést gyorsí­taná, s várhatóan tovább csökkenne a panaszok száma is, ha jogszabályaink a jelenleginél széle­sebb körben hatalmaznák föl a jogalkalmazó helyi szerveket, meghatározott feltételek mel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom