Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1021 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1022 sét segíti elő, ugyanakkor a szocialista törvényesség érvényesülése érdekében az állampolgároknak további garanciákat ad. A hatósági ügyekben, az úgynevezett „jogilag szabályozott eljárások" intézése során igénybe vehető jogorvoslatok mellett ez a garancia az érdeksérelem elhárítási formáinak körét sajátos színnel bővíti; egyrészt a panasz intézménye, amely már eddig is bevált formának bizonyult, másrészt jól kapcsolódhat ehhez a közérdekű bejelentések köre is. Mindezek alapján még csak annyit, hogy az állami munka, ezen belül az államigazgatás törvényessége nem csupán jogi síkon teszi szükségessé az előrehaladás útjainak keresését. Abból kell kiindulnunk, hogy a törvényesség elve alkotmányos alapelv, és hogy szocialista államunkban egyetlen olyan alkotmányos alapelv sem létezik, amelynek megvalósulása pusztán jogi garanciákkal biztosítható lenne. Szükséges például a törvényesség értékébe vetett elvi meggyőződés biztosítása mind az állami, mind a társadalmi mechanizmus vonatkozásában. A jelen esetben is számolni kell azzal, hogy a különböző társadalmi szervezetek egyben a társadalom nevelői is, amelyek a szocialista jogtudat kialakításában nem statisztáik, imőg csak nem is epizodisták. Az, hogy olyan alkotmányos légkör létezzék, amelyben a törvényeket és más jogszabályokat a lakosság megtartja, és ugyanakkor megköveteli az állami szervektől is a törvényesség meg nem sértését, komoly hányadban a társadalmi szervezeteken is múlik. Tisztelt Országgyűlés! Az említett szempontokat átgondolva, a törvényjavaslatról megállapítható, hogy célkitűzésében és megoldásának koncepciójában helyes. Megfelelően kapcsolódik politikai célkitűzéseinkhez, és jól illeszkedik ez a szabályozás jogrendszerünkbe is. Bizottságunk is helyesli, hogy a javaslat általánosan és széles körben fogja át a közérdek érvényesülését elősegítő állampolgári kezdeményezésit: nemcsak a hatósági ügyintézést, a jogilag szabályozott eljárások törvényességét veszi számításiba, hanem más kapcsolatokat, közöttük a gazdasági életet is. Nyilvánvaló, hogy nálunk ez a terület is közérdeket érint. Egyrészt a gazdálkodás, egyes gazdasági döntések közérdekűek, másrészt a gazdálkodás és a hatósági jellegű eljárások szoros összefüggésben állnak egymással. Az ezekkel kapcsolatos közérdekű javaslatok, bejelentések megfelelő hasznosítása elősegítheti, hogy a hasznos, jó gondolatok ne kallódjanak el, hogy a fejlődést szolgáló elképzelések, az állampolgárok nézetei közvetlenül is a társadalmi szervező és gazdasági építőmunka folyamatába kerüljenek. Tisztelt Országgyűlés! Ezekben kívántam előterjeszteni bizottságunk támogató véleményét az előttünk álló törvényjavaslattal kapcsolatban. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.47—12.12. — Elnök: INOKAI JÁNOS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Bejelentem, hogy a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, panaszokról szóló törvényjavaslathoz 11 képviselőtársunk jelentkezett szólásra. Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke kíván szólni. DR. PAPP LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvényjavaslat benyújtása közéletünk fejlődésének újabb állomása. Következménye annak a kedvező társadalompolitikai folyamatnak, miszerint egyre több állampolgár vesz részt a közügyek intézésében és mond véleményt közös dolgainkról, felismerve, hogy egyéni érdekeink elválaszthatatlanok a közösség érdekeitől. Másrészről az állami, társadalmi és gazdasági szervek is egyre inkább törekszenek a lakossággal, a dolgozókkal való érdemi kapcsolatok szélesítésére. A törvénytervezet széles körű társadalmi vita során történő előkészítése jól példázza azt a bevált gyakorlatot, hogy a jogalkotásban is hasznosítsuk az állampolgárok, társadalmi szervek észrevételeit, javaslatait. Hazánkban minden állampolgár törvényes joga, hogy felhívja a figyelmet az állami vagy gazdasági életben észlelt hibákra, a közösség érdekeit sértő jelenségekre. A tapasztalatok szerint egyre többen élnek ezekkel a jogukkal. A tanácsokhoz a múlt évben közel hétezer, a népi ellenőrzési bizottságokhoz több mint ötezer közérdekű bejelentés érkezett. Többségük a különböző hivatalok, intézmények, gazdasági szervek tevékenységét bírálta vagy mulasztásokra hívta fel a figyelmet. Kisebb részük egyes személyek helytelennek vélt magatartását kifogásolta. A bejelentések zöme megalapozott volt, hozzájárult a hibák, a visszaélések megszüntetéséhez. Mindez azt-mutatja, hogy az állampolgárok egyre inkább saját ügyüknek tekintik az állami és gazdasági szervek munkájának segítését, figyelemmel kísérik a társadalmi tulajdonnal való ésszerű gazdálkodást, és nem hagyják szó nélkül, ha kárt okozó nemtörődömségét tapasztalnak. Mindebben megnyilvánul közvéleményünknek az a helyes álláspontja, amely szerint minden állampolgár joga és kötelessége, hogy fellépjen a hibák ellen, elítélje a munkanélküli jövedelemszerzést, a szocialista együttélés normáinak megsértését, és a társadalmi, gazdasági célkitűzéseinkkel ellentétes törekvéseket. Megjegyzem azonban, hogy ez a kívánatos állampolgári magatartás még nem általános. Akadnák még. akik közömbösek a közérdek sérelme láttán, különösen akkor, ha az közvetlenül nom veszélyezteti egyéni érdekeiket. A felelősségteljes állampolgári közösségi magatartás kialakulását elősegíti a sajtó, a rádió, a televízió. A tömegkommunikációs eszközök biztosította széles körű nyilvánosság arra ösztönöz, hogy minél többen részt vegyenek a közérdekű ügyek intézésében. A véleménynyilvánításnak ez a nyílt fóruma megkönnyíti a fokozott társadalmi ellenőrzést, és a közvélemény előtt egy-