Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-15
1015 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1016 juk csak meg, mennyi gondot okoz ma a panasz, mint olyan gyűjtőfogalom, amelynek körébe annyi sokféle sérelem orvoslására irányuló kérelmet sorolunk. Pedig nyilvánvaló, hogy nem azonos egy panaszkönyvi bejegyzés egy államigazgatási határozatot sérelmező kérelemmel, vagy éppen a munkaügyi döntőbizottsághoz címzett beadvánnyal. Félreértés ne essék, ezzel nem azt kívánom bizonygatni, hogy csak ez lenne a probléma, mert a mi ügyintézésünkben minden szervnél találhatók még olyan fogyatékosságok, bürokratikus vonások és eljárások, amelyek okot adhatnak a panaszkodásra. Tisztelt Országgyűlés! A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézését szabályozó törvényjavaslat másik sajátossága az a fontos elv, hogy az ügyeket ott kell elintézni, ahová azok tartoznak. Ezért sorolja fel az ügykör szerinti szerveket, és azok kötelességévé teszi a hozzájuk érkezett ügyek érdemi, elbírálását, megválaszolását. Erre a közérdekű bejelentéseik és javaslatok esetében 30 napos határidőt ír elő, vagy ha ez nem lehetséges, a bejelentőt tájékoztatni kell az elintézés várható időpontjáról. Előírja, hogy az alaposnak bizonyult közérdekű bejelentés esetén gondoskodni kell a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, meg kell tenni az ehhez szükséges intézkedéseket, gondoskodni kell a feltárt hibák okainak megszüntetéséről. A hibák ismétlődésének megelőzésére és indokolt esetben a felelősök felelősségre vonására, illetve annak kezdeményezése iránt Ls intézkedni kell. Rendelkezik arról is, hogy a nagyobb jelentőségű ügyek mikénti elintézéséről a felettes szerveiket tájékoztatni kell. A közérdekű bejelentések és javaslatok új rendezési szabályaival kapcsolatban rá kell mutatni a következőkre is. A törvényjavaslat azon megfogalmazásából, hogy az illetékes szervek mindezeket kötelesek elintézni, nem következik az, 'hogy minden közérdekűnek szánt bejelentést, vagy javaslatot annak tartalma szerint kell megvalósítani. Az adott ügy vizsgálatának eredményétől, továbbá anyagi lehetőségeinktől is függ az érdemi intézkedés. Miríd 1annyian tudjuk, hogy vannak népgazdaságunknak olyan területei, amelyek okot adnak az állampolgárok különféle észrevételeire, javaslataira, vagy éppen panaszokra. Gondoljunk csak az ingatlankezelőségekre, a közlekedés kérdéseire, az üzlethálózat, a lakásépítkezések, ^agy éppen ügyintézésünk problémáira. Nyilvánvaló, hogy a felsorolt, vagy fel nem sorolt területek gondjainak megoldása alapvetően nem e törvénytől várható, hiszen azok például az anyagi lehetőségekkel összhangban álló fejlesztés, tehát a tervezés, a termelés és a költségvetés körébe tartozó kérdések. Erre vonatkozik egyébként az a rendelkezés, amely előírja, hogy a javaslattevőt tájékoztatni kell arról is, hogy javaslata milyen okból nem, vagy mikorra valósítható meg. Ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozom: az elmondottak egyetlen ügyintézőt sem jogosíthatnak fel arra, hogy akkor is az objektív nehézségek és akadályok sáncai mögé zárkózzék, amikor annak nincsen valós oka. Az állampolgárok megértik a realitásokat, a rangsorolás szükségességét, türelmet is tanúsítanak, de csak akkor, ha a kapott válasz meggyőző. Ha látják, hogy javaslataikat komolyan veszik, azokkal megfelelően foglalkoznak, ha érzik, hogy az nem marad pusztába kiáltott szó, hanem előbb-utóbb meg is valósulhat, akkor megnyugszanak. De ha lélektelenséget, meg rtem értést, ridegsóget tapasztalnak, jogosan nem tesznek lakatot a szájukra, és nem elégednek meg a közölt állásfoglalással. A törvényjavaslat előkészítése során sokan javasolták, hogy a névtelen bejelentésekkel ne kelljen foglalkozni, mert ma már tartunk ott, hogy mindenki bátran és így névvel teheti meg bejelentéseit, javaslatait. Ez lenne természetesen az ideális állapot. Mégis a gyakorlati tapasztalatok vezettek bennünket arra, hogy javasoljuk: a törvény ne zárja ki feltétlenül a névtelen bejelentés vizsgálatának lehetőségét, hanem adjon .módot akár a vizsgálatra, akár annak mellőzésére. Ezzel azt akartuk kifejezésre juttatni, hogy nem vagyunk hívei a névtelen levélírásnak, távol áll tőlünk annak bátorítása, sőt ellenkező az álláspontunk. Ezért az ügy elintézésére hivatott szerv vezetőjének — alapos mérlegelés alapján — kell eldöntenie, hogy ilyen esetekben indít-e vizsgálatot vagy sem. A törvényjavaslat megkülönböztetett figyelmet fordít a becsületes bejelentők védelmére. Erre azért van szükség, mert csökkenő mértékben ugyan, de ma is előfordul a bejelentőkkel szembeni — legtöbb esetben burkolt — fellépés. A közhangulat ugyanis olyan, amelyben nem lelhet nyíltan megtorlást alkalmazni azzal szemben, aki a köz érdekében szóvá tesz valamit. Sokan azonban félnek még az úgynevezett „szennyes kiteregetésétől", és ahelyett, hogy intézkednének, a bejelentőn akarják elverni a port. A bejelentést tevővel szembeni megtorlásnak kétféle formája van. Az egyik, amikor a „játékszabályok" betartásával ugyan, tehát nem azzal az indokkal, hogy bejelentést tett, olyan intézkedést tesznek vele szemiben, amely jogilag is értékelhető hátránnyal jár. Például felmondják a munkaviszonyát, vagy rosszabb munkakörülmények közé helyezik, és így tovább. A törvényjavaslat az ilyenfajta megtorlásokkal szemben teljes védelmet nyújt, mert az okozati összefüggés megállapítása esetén a bejelentő részére teljes elégtételt kell adni. Ennek fontos szankciója, hogy fel lehet függeszteni az állásától azt, aki nem állítja helyre a törvényes állapotot. A bejelentőt azonban olyan sérelem is érheti, amelynek orvoslása nem, vagy nem elsősorban jogszabály kérdése. Az olyan burkolt megtorlásról van szó, amikor a munkáját nem értékelik megfelelően, fizetésemelésnél, jutalmazásnál, és így tovább „elfeledkeznek" róla, vagy olyan légkört alakítanak ki körülötte, amely végül is munkahelyének elhagyására kényszeríti. Az ilyen megtorlásokkal szemben is határozottan fel kell lépnünk. Ebben sokat tudnak tenni a munkahelyi társadalmi szervezetek. Helyeselhető egyébként a népi ellenőrzési bizottságok azon gyakorlata is, hogy a közérdekű bejelentések
