Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1017 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1018 és javaslatok megvalósításának utóvizsgálatait arra is kiterjesztik, hogy a bejelentést tevőnek miként alakult a sorsa az adott intézményben, vállalatnál vagy szövetkezetben. Gyakorlati tapasztalatból isimerjük azonban azt is, hogy egyes bejelentőket nem a közérdek, a valóságos hibák kijavításának szándéka vezet, hanem különféle okokra visszavezethető rosszhiszeműség adja kezükbe a tollat. Ha a törvény fokozott védelmet ad a jó szándékú állampolgár részére, logikus, hogy fokozott védelmet adjon a rosszhiszeműen eljárókkal, a*" rágalmazókkal szemben is. A védelem az ilyen emberékikel szemben teljesen helyénvaló, és elmehet egészen az illetők büntetőjogi felelősségre vonásáig. Sajnálatosan előfordulnak olyan esetek is, hogy a bejelentő csak akkor lép fel a köz érdekében, amikor valamilyen hibája, mulasztása miatt jogosan felelősségre vonják- Ilyenkor gyorsan eszébe jutnak állampolgári kötelességei. Nagyon helytelennek tartjuk az ilyenféle magatartást. Tisztelt Országgyűlés! A továbbiakban a panaszok intézéséről kívánok szólni. Arról már volt szó, hogy ezentúl mit tekintünk panasznak. A mai panaszáradatban sok olyan esetről tudunk, amikor az állampolgár egy-egy első fokú döntéssel szemben nem a másodfokon illetékes hatósághoz fellebbez, hanem tollat ragad, és különféle forumokhoz — nemegyszer egy időben több helyre is — fordul, és panaszszal keresi valódi vagy vélt igazát. A törvényjavaslat akként rendelkezik ugyan, hogy ilyen esetekben az ügyet oda kell eljuttatni, ahova az eljárási szabályok szerint az tartozik, közben azonban sokszor elmúlik a fellebbezési határidő és az első döntés jogerőssé válik. Utána pedig nehéz helyrehozná az ügyet. még ha igaza van is a panaszosnak. Meg kell tehát értenie mindenkinek, hogy a kerülő utak kiiktatása az állampolgárok érdekeit szolgálja. A rövidebb üt itt is az egyenesebb. A javaslat ugyanakkor tehermentesítést is jelent minden olyan szerv számára, amely panaszügyekkel foglalkozik. Ezentúl ugyanis olyan ü g vekkel, amelyek más, jogilag szabályozott eliárásra tartoznak, a jogerős döntések meghozatala után is csak az illető eljárás szabályai szerint kell érdemben foglalkozniuk. Ennyiben kötött lesz tehát a felülvizsgálati rend. Ugyanakkor az új rendezéstől azt is várjuk, hogy gátat szab a mai széles körű és nagy re? szében idő előtJti panaszkodásnak, amelyről még azt is elmondhatjuk, hogy a mai szabályozás mellett, vagy annak következményeként egyes nanaszügveket tulajdonképpen sohasem lehet lezárni. Itt nemcsak a notórius panaszkodók ügyéről van szó, hanem arról is. hogy ma a pari asfcoaok egy része mindig talál olyan új fórumot, amely az ügyükkel még nem foglalkozód és onnan újabb és újabb kivizsgálásoka», jolerttéseflcét kérnek. Hogy ez mennyi többletmunkával, fölösleges időpazarlással jár. azt mindannyian tudjuk, akik panaszügyekkel foglalkozunk. A panaszügyek elintézésének új fórumrendszere és a törvény rendelkezéseinek megtartása segít majd ezen a „betegségen". A szabályozás új módja természetesen nem fogható fel úgy, mintha a panaszokra nem kellene megfelelő figyelmet fordítanunk. Ellenkezőleg. Minden ügyintézőnek úgy kell a hozzá kerülő ügyeket vizsgálnia, hogy a panasztevő állampolgárnak az fontos ügye és jogosan várja el a felelős, lelkiismeretes kivizsgálást, és ha indokolt, a határozott intézkedést. A törvényjavaslat megfelelő garanciákat biztosít a törvényes, igazságos panaszintézéshez. Ezért írja elő többek között, hogy az állampolgárok nemcsak írásban, hanem élőszóban is előadhatják panaszaikat, továbbá hogy nem vehet részt a kivizsgálásban az, ^akinek magatartásával kapcsolatos a panasz. Fontos garanciális szabály, hogy a panaszokat 30 napon belül érdemben el kell bírálni. A panaszok intézésével kapcsolatos eljáráshoz szorosan hozzátartozik az is, hogy elintézettnek csak akkor tekinthető a panasz, ha az alapos sérelmet orvosolták, vagy ha azt állapították .meg, hogy a kérelemnek nincsen jogalapja. Mindkét esetben tájékoztatni kell erről a panasz előterjesztőjét. Hogy pedig egy panasz ügyében az eljárás ne húzódhasson a végtelenségig, a törvényjavaslat kimondja, hogy a korábbival azonos tartalmú, ismételt panasz kivizsgálása mellőzhető. Ehhez a témához tartozik még az is, hogy a panaszügyek intézése során találkozhatunk a legtöbb indulattal is az állampolgárok részéről. Sok gondot okoznak a hatóságok ügyintézőinek azok, akiknek egy-egy törvény vagy döntés csak akkor jó, ha az éppen az egyéni érdekeiket védi. de prüszkölnek, ha az nem nekik ad igazat, vagy a hatóságok nem a javukra döntenek. Hányszor nevezik ilyenkor az ügyintézőket is bürokratának. Pedig azt is tudomásul kell venni, hogy az alaptalan panaszkodás egyáltalán nem állampolgári jog. Meg kell védenünk a törvényesen, helyesen eljáró ügyintézőket is egyes panaszkoflók indulataitól, a gorombaságoktól és a zaklatástól. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Mindaz, amit a törvényjavaslattal kapcsolatosan elmondtam, hangsúlyozottan került szóba a társadalmi vitákon is. Általános volt az a vélemény, hogy a tervezett jogi szabályozásra szükség van és helyesek azok a megoldási módok, amelyeket a törvényjavaslat tartalmaz. A törvény, bármilyen korszerű is, önmagában nem oldja meg a problémákat. Ehhez elengedhetetlen a jó végrehajtás a hatóságok, ügyintézők és az állampolgárok részéről egyaránt. Ennek jó feltételed adva vannak, de csakis közös erőfeszítésekkel érhetünk célhoz. Ilyen módon is elősegítjük a társadalmi és az egyéni érdek jobb összehangolását. Az előadottak alapján is kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék. (Taps.) ELNÖK: Dr. Antalffy György képviselőtársunkat, a jogi. igazgatási és igazságügyi bizottság előadóját illeti a szó. DR. ANTALFFY GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! A jogi, igazgatási és igazságügyi