Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1013 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1014 építésének — a gazdasági munkán kívül — igen fontos feltétele az államélet és a szocia­lista demokrácia tökéletesítése. Az elmúlt években jelentős előrehaladást értünk el mindkét vonatkozásban. A most tár­gyalt törvényjavaslat szintén ezt a folyamatot van hivatva erősíteni. Alkotmányunk hangsú­lyozza az állampolgároknak azt a jogát, amely szerint munkahelyükön és lakóhelyükön köz­vetlenül i:i részt vesznek a közügyek intézésé­ben. Ennek egyre több fórumát teremtjük meg. Alaptörvényünk azt is tartalmazza, hogy az állampolgárok az állami és társadalmi szer­vezeteknek közérdekű javaslatokat tehetnék, amelyeket érdemben el kell bírálni. A törvényjavaslat ezeken az alkotmányos előírásakon nyugszik és arra van hivatva, hogy elősegítse, biztosítsa gyakorlati érvényesülésü­ket. Ezt a követelményt juttatja kifejezésre a javaslat, amikor kimondja, hogy az állampol­gárok közérdekű bejelentéseikkel és javasla­taikkal elősegítik a társadalmi viszonyok fej­lesztését, a szocialista törvényesség erősítését, a társadalmi tulajdon védelmét és nem utolsó­sorban a közéleti tisztaság biztosítását. A fejlett szocialista társadalom felépítése egész dolgozó népünk ügye, érdeke és történel­mi hivatása. Ezt a feladatot csak akkor tudjuk sikeresen végrehajtani, ha abban mindannyian lelkiismeretes munkával, szocialista emberhez méltó elkötelezettséggel, felelősséggel dolgo­zunk, ha áthat bennünket a közösségért érzett felelősség tudata. Az új társadalom építésében elengedhetetlenül szükségünk van minden olyan kezdeményezésre, ésszerű javaslatra, amely ügyünket segíti. Szükségünk van arra, hogy minél több dolgozó úgy is magáénak tekintse ezt az országot, hogy a jó gazda gondosságával és felelősségével vesz részt a közügyekben. Minden állampolgárnak nemcsak joga, hanem becsületbeli kötelessége is, hogy segítsen fel­tárni a hibákat, a fogyatékosságokat, amelyek életünk bármely területén jelentkeznek, kezde­ményezéseivel járuljon hozzá az állami, a gaz­dasági szervek munkájának tökéletesítéséhez, harcoljon a szocializmustól idegen jelenségek el­len. Ez számunkra elvi kérdés. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy mind többen és töb­ben gondolkodnak és cselekszenek így. Egyre erősödik a valóban közösségi emberek eddig is hatalmas tábora. Egészségesen fejlődik az a társadalmi közfelfogás és légkör, amelyben nemcsak munkánk fogyatékosságait bírálják, hanem arra is ösztönöznek, hogy miként tehe­tünk többet, jobbat az egész közösség érdeké­ben. Öríási eredménye és sikere ez pártunk politikájának, hatalmas erőforrása szocialista államunknak, egész társadalmunknak. A közügyekben való tevékeny részvételen túl fontos kérdés számunkra az is, hogy az ál­lampolgárok ügyes-ibajos dolgai, jogos panaszai, sérelmei elintéződjenek, igazságos orvoslást ta­láljanak. A jogos panaszok gyors, igazságos el­bírálása és elintézése társadalmi érdek is, és szocialista közéletünk követelménye. Társadal­munkat az állampolgárok közössége alkotja. Az állampolgárok jó közérzete adja a szocialista társadalom közérzetét. Szocialista demokratiz­musunknak ilyen értelemben is elválaszthatat­lan részét alkotja tehát a közérdekű bejelenté­sek, javaslatok és panaszok előterjesztése és törvényes, igazságos elintézése. Ezeknek a kö­vetelményeknek érvényre juttatása a jognak, a törvénynek megtisztelő szerepe és fontos feladata. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt két évti­zed során szerzett gyakorlati tapasztalatok ar­ról győzték meg bennünket, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok jogi sza­bályozását helyes kiemelni az államigazgatási eljárás köréből, és önálló törvényben kell ren­dezni. Ennek alapvető indoka pedig az, hogy a tárgyalt kérdéseik nem korlátozhatók az ál­lamigazgatási eljárás körére, annál sokkal szé­lesebb körbe tartozó ügyekről van szó. A kü­lön törvényi szabályozás egyben aláhúzza a szóban forgó téma társadalmi jelentőségét is. Hatása tehát túlmutat a jog szűkebb értelem­ben vett érvényesülési körén. A törvényjavaslat jellemző vonása, hogy különbséget tesz a közérdekű bejelentés, javas­lat és a panaszok között; elintézésüket ennek megfelelően szabályozza. A törvényjavaslat elvi alapon különbözteti és határozza meg a fogal­makat. A közérdekű bejelentések olyan hibák­ra, hiányosságokra hívják fel a figyelmet, ame­lyeknek megszüntetése a nagyobb vagy kisebb közösség érdeke. Felhívhatják az illetékesek figyelmét olyan tényékre, körülményekre, em­beri magatartásokra, amelyek jogszabályokba ütköznék vagy ellentétesek a szocialista erkölcs normáival, a szocialista gazdálkodás elveivel, illetőleg más módon sértik vagy veszélyeztetik a társadalom érdekeit. Közérdekű javaslatnak a társadalmilag hasznos cél elérésére irányuló kezdeményezést tekintjük. Panasz pedig az a kérelem, amely egyéni jogsérelem vagy érde*ksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más, jogilag szabályozott eljárásra. Közérdekű (bejelentést tartalmazó észrevé­teleket szóban és írásban évente sakezernyi számban juttatnak el az állampolgárok a tár­sadalmi és az állami szervekhez, főleg pedig a tanácsokhoz és a népi ellenőrzési bizottsá­gokhoz. Sok segítséget kapnak ezzel mind a központi, mind a helyi szervek, az állami, a társadalmi és a gazdasági vezetők. Különösen nagyra értékeljük azokat a bejelentéseket, ame­lyek megfelelő javaslatokat is tartalmaznak. A törvényjavaslatból látható, hogy a közérdekű bejelentések és javaslatok találkozhatnak, ösz­szefügghetnek egymással. A fogalommeghatá­rozásokat a törvény azért tartalmazza mégis külön, mert a kettő értelemszerűen nem min­dig esik egybe. A panaszok fogalmának új meghatározása az elvi megfontolásókon kívül a gyakorlati ta­pasztalatokból is levont következtetéseken ala­pul. Sok zavar keletkezett az eddigi jogi szabá­lyozásnak abból a fogyatékosságából, hogy a panasz, mint államigazgatási jogorvoslati for­ma nem volt világosan elhatárolva a szó köz­napi értelmében felfogott panasztól. Gondol­»r

Next

/
Oldalképek
Tartalom