Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-15
1013 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1014 építésének — a gazdasági munkán kívül — igen fontos feltétele az államélet és a szocialista demokrácia tökéletesítése. Az elmúlt években jelentős előrehaladást értünk el mindkét vonatkozásban. A most tárgyalt törvényjavaslat szintén ezt a folyamatot van hivatva erősíteni. Alkotmányunk hangsúlyozza az állampolgároknak azt a jogát, amely szerint munkahelyükön és lakóhelyükön közvetlenül i:i részt vesznek a közügyek intézésében. Ennek egyre több fórumát teremtjük meg. Alaptörvényünk azt is tartalmazza, hogy az állampolgárok az állami és társadalmi szervezeteknek közérdekű javaslatokat tehetnék, amelyeket érdemben el kell bírálni. A törvényjavaslat ezeken az alkotmányos előírásakon nyugszik és arra van hivatva, hogy elősegítse, biztosítsa gyakorlati érvényesülésüket. Ezt a követelményt juttatja kifejezésre a javaslat, amikor kimondja, hogy az állampolgárok közérdekű bejelentéseikkel és javaslataikkal elősegítik a társadalmi viszonyok fejlesztését, a szocialista törvényesség erősítését, a társadalmi tulajdon védelmét és nem utolsósorban a közéleti tisztaság biztosítását. A fejlett szocialista társadalom felépítése egész dolgozó népünk ügye, érdeke és történelmi hivatása. Ezt a feladatot csak akkor tudjuk sikeresen végrehajtani, ha abban mindannyian lelkiismeretes munkával, szocialista emberhez méltó elkötelezettséggel, felelősséggel dolgozunk, ha áthat bennünket a közösségért érzett felelősség tudata. Az új társadalom építésében elengedhetetlenül szükségünk van minden olyan kezdeményezésre, ésszerű javaslatra, amely ügyünket segíti. Szükségünk van arra, hogy minél több dolgozó úgy is magáénak tekintse ezt az országot, hogy a jó gazda gondosságával és felelősségével vesz részt a közügyekben. Minden állampolgárnak nemcsak joga, hanem becsületbeli kötelessége is, hogy segítsen feltárni a hibákat, a fogyatékosságokat, amelyek életünk bármely területén jelentkeznek, kezdeményezéseivel járuljon hozzá az állami, a gazdasági szervek munkájának tökéletesítéséhez, harcoljon a szocializmustól idegen jelenségek ellen. Ez számunkra elvi kérdés. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai alapján mondhatjuk, hogy mind többen és többen gondolkodnak és cselekszenek így. Egyre erősödik a valóban közösségi emberek eddig is hatalmas tábora. Egészségesen fejlődik az a társadalmi közfelfogás és légkör, amelyben nemcsak munkánk fogyatékosságait bírálják, hanem arra is ösztönöznek, hogy miként tehetünk többet, jobbat az egész közösség érdekében. Öríási eredménye és sikere ez pártunk politikájának, hatalmas erőforrása szocialista államunknak, egész társadalmunknak. A közügyekben való tevékeny részvételen túl fontos kérdés számunkra az is, hogy az állampolgárok ügyes-ibajos dolgai, jogos panaszai, sérelmei elintéződjenek, igazságos orvoslást találjanak. A jogos panaszok gyors, igazságos elbírálása és elintézése társadalmi érdek is, és szocialista közéletünk követelménye. Társadalmunkat az állampolgárok közössége alkotja. Az állampolgárok jó közérzete adja a szocialista társadalom közérzetét. Szocialista demokratizmusunknak ilyen értelemben is elválaszthatatlan részét alkotja tehát a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok előterjesztése és törvényes, igazságos elintézése. Ezeknek a követelményeknek érvényre juttatása a jognak, a törvénynek megtisztelő szerepe és fontos feladata. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt két évtized során szerzett gyakorlati tapasztalatok arról győzték meg bennünket, hogy a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok jogi szabályozását helyes kiemelni az államigazgatási eljárás köréből, és önálló törvényben kell rendezni. Ennek alapvető indoka pedig az, hogy a tárgyalt kérdéseik nem korlátozhatók az államigazgatási eljárás körére, annál sokkal szélesebb körbe tartozó ügyekről van szó. A külön törvényi szabályozás egyben aláhúzza a szóban forgó téma társadalmi jelentőségét is. Hatása tehát túlmutat a jog szűkebb értelemben vett érvényesülési körén. A törvényjavaslat jellemző vonása, hogy különbséget tesz a közérdekű bejelentés, javaslat és a panaszok között; elintézésüket ennek megfelelően szabályozza. A törvényjavaslat elvi alapon különbözteti és határozza meg a fogalmakat. A közérdekű bejelentések olyan hibákra, hiányosságokra hívják fel a figyelmet, amelyeknek megszüntetése a nagyobb vagy kisebb közösség érdeke. Felhívhatják az illetékesek figyelmét olyan tényékre, körülményekre, emberi magatartásokra, amelyek jogszabályokba ütköznék vagy ellentétesek a szocialista erkölcs normáival, a szocialista gazdálkodás elveivel, illetőleg más módon sértik vagy veszélyeztetik a társadalom érdekeit. Közérdekű javaslatnak a társadalmilag hasznos cél elérésére irányuló kezdeményezést tekintjük. Panasz pedig az a kérelem, amely egyéni jogsérelem vagy érde*ksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más, jogilag szabályozott eljárásra. Közérdekű (bejelentést tartalmazó észrevételeket szóban és írásban évente sakezernyi számban juttatnak el az állampolgárok a társadalmi és az állami szervekhez, főleg pedig a tanácsokhoz és a népi ellenőrzési bizottságokhoz. Sok segítséget kapnak ezzel mind a központi, mind a helyi szervek, az állami, a társadalmi és a gazdasági vezetők. Különösen nagyra értékeljük azokat a bejelentéseket, amelyek megfelelő javaslatokat is tartalmaznak. A törvényjavaslatból látható, hogy a közérdekű bejelentések és javaslatok találkozhatnak, öszszefügghetnek egymással. A fogalommeghatározásokat a törvény azért tartalmazza mégis külön, mert a kettő értelemszerűen nem mindig esik egybe. A panaszok fogalmának új meghatározása az elvi megfontolásókon kívül a gyakorlati tapasztalatokból is levont következtetéseken alapul. Sok zavar keletkezett az eddigi jogi szabályozásnak abból a fogyatékosságából, hogy a panasz, mint államigazgatási jogorvoslati forma nem volt világosan elhatárolva a szó köznapi értelmében felfogott panasztól. Gondol»r
