Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-14
999 Az Országgyűlés 14. ülése, 1976. december 17-én, pénteken 1000 lárdulása, tekintélyének növekedése. Ma már a világ egyre több országában tapasztalható az érdeklődés a szocialista országok belső helyzete, államrendje, törvényhozó testületének működése iránt. Tisztelt Országgyűlés! Nemzetközi kapcsolatainknak és tevékenységünknek a másik formája az Interparlamentáris Unió munkájában való részvételünk. Az Interparlamentáris Unió a világ egyik legrégibb és folyamatosan működő nemzetközi szervezete. 1889-ben alakult és hét alapító tagja között volt Magyarország is, amely 1896-ban és 1936-ban látta vendégül az unió konferenciáját. Az unió a két világháború okozta megszakítástól eltekintve, folyamatosan folytatta tevékenységét, s Magyarország is tagságát mindvégig fenntartotta, jóllehet a második világháború után, 1954-ig az unió munkájában tevékenyen nem vett részt. Az unió a parlamenteket összefogó egyedüli, az egész világra kiterjedő nem hivatalos szerv. Nemzeti csoportokból áll. Az unió irányító szerve a tanács, amely évenként két ülésszakra ül össze valamelyik tagországban, és állandó, valamint időszaki bizottságokat hoz létre. A tanács dolgozza ki az évenként egyszer öszszeülő konferencia napirendjét. A konferencia különösen az utóbbi esztendőkben a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az uniónak két hivatalos munkanyelve van, az angol és a francia. Az Interparlamentáris Unió élete, tevékenysége jól tükrözi a megváltozott nemzetközi helyzetet és erőviszonyokat. 1957-ig hazánkon kívül a szocialista országok közül az unió tagja lett Bulgária, Lengyelország, Jugoszlávia, Albánia, Csehszlovákia, Románia és a Szovjetunió csoportja is. Egyre növekedett a fejlődő országok tagcsoportjainak száma, majd a szocialista országok kezdeménvezésére — hosszú és kitartó küzdelem után — 1972-ben az NDK, 1973-ban pedig a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság csoportjai is felvételt nyertek az unióba, maid 1975-ben a Palesztin Nemzeti Tanács megfigyelői státust kapott. így ma az Uniónak több mint 60 tagcsoportja van. Az Interparlamentáris Unió olyan nemzetközi politikai szervezet, amelv a többi között abban is különbözik az ENSZ-től és a hozzá tartozó nemzetközi szervezetektől, hogy tagjai nem kormányok, hanem törvényhozási testületek és a többpártrendszerű országok esetében az egves partok a mandátumok megoszlásának arányában küldenek kénviselőket az unió rendezvényeire. TevéVenv<;éc?ében a képviseleti intézménvek szűkebb értelmében vett nroblémáin túlmenően min^i« 1 érvénvesül a politikai Jelleg és munkáia ér^ékenven tükrözi a mindenkori nemzetközi helvzetet. Az unió sok évtizedes munkájában a nagv változást a szocialista országok megjelenése ielentette. és ettől az időponttól kezdve tanácskozásai napirendién előtérbe kerültek a világ legfontosabb aktuális problémái. Ezért ezekben a kérdésekbon gvakorivá vált az élénk, nem ritkán éles politikai vita. Hogv a témák és az állásfoglalások közíil példaként csak néhánvnt említsek, utalni kívánok az Interparlamentáris Unió londoni 62. konferenciájának egyes határozataira, amelyek a többi között foglalkoztak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával, a vegyi fegyverek eltiltásával, a nemzetközi biztonság fenntartására irányuló szerződésekhez való csatlakozással. Az 1976. évi madridi 63. konferencián az unió határozatban ítélte el Rhodesia és Dél-Afrika erőszakos cselekedeteit. A chilei kérdés hosszabb ideje állandóan az unió napirendjén szerepel. Több alkalommal megkíséreltük, hogy ténymegállapító bizottságot küldjünk Chilébe, az illegálisan fogva tartott és eltűnt parlamenti tagok helyzetének kivizsgálására, de a junta a beutazást eddig három ízben utasította vissza. E néhány példa alapján is látható, hogy az Interparlamentáris Unió testületei egyre több aktuális kérdésben fogadnak el haladó határozatokat, mert a nemzetközi erőviszonyok úgy változtak meg, hogy a szocialista országok álláspontja sokszor kerül elfogadásra és határozati javaslatainkat a fejlődő országok mind gyakrabban támogatják. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja természetesen elsősorban a szocialista országok interparlamentáris csoportjaival alakította ki rendszeres együttműködését. De ezen túlmenően a kölcsönösség alapján eddig 10 bilaterális tagozat jött létre nem szocialista országokkal. A tagozatok lehetőséget biztosítanak a nemzetközi csoportok közötti konzultációkra, közös látogatásokra. A magyar csoport aktívan vesz részt az Unió valamennyi konferenciáján és tanácsülésén, beleértve az IPU nagy nemzetközi kérdéseket érintő rendkívüli konzultációit, mint volt például 1973-ban Helsinkiben és 1975-ben Belgrádban az európai együttműködéssel és biztonsággal foglalkozó konferencia. Csoportunk aktivitása megbecsülést szerzett az unióban, amit bizonyít az a tény, hogy a bizottságokban, a szerkesztő bizottságokban hosszú évek óta van magvar tisztségviselő. Jelenleg is a legfontosabb bizottságnak, a politikai bizottságnak magyar alelnöke van Darvasi István képviselőtársam személyében. Tisztelt Országgyűlés! Röviden, a teljesség igénye nélkül igyekeztem áttekintést adni a magyar Országgyűlés nemzetközi kapcsolatairól, de remélem, ez is bizonvítia. hogv munkánkban mi is arra törekszünk, hogy hozzájáruliunk az egységes magyar külpolitika céljainak sikeres megvalósításához. A külügvminiszteri beszámolót elfogadom és a tiszteU Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Tam.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A beszámolóhoz több hozzászóló nincs, a vitát lezárom. Púja Frigyes külügyminiszter elvtársat illeti a szó. PUJA FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! Felszólaló képviselőtársaim egyetértésüket fejezték ki a beszámolóval, hasznosan kiegészítették a nemzetközi helvzet egy-egy vonását, kibontották részletesen és szemléltetően, jól megvilágították. Nagy Miklós elvtárs elmondta.
