Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-14

997 Az Országgyűlés 14. ülése, lí magyarországi németek néptánc és népdalkin­csének gyűjtésében és feldolgozásában, hogy NDK színházak és amatőregyüttesek vendég­szerepelnek németek által is lakott városaink­ban, községeinkben, mint például a választóke­rületemhez tartozó Dunabogdányban, ahol a kö­zelmúltban NDK-beli kórus művészetében gyö­nyörködhettek, és egy NDK-beli költő részvé­telével rendeztek író és olvasó találkozót. Még hosszan sorolhatnám a már hagyomá­nyosnak mondható együttműködési formákat, azonban tudom, hogy sok képviselőtársam szá­mára ezek ismert tények, hiszen az elmondot­tak gyakorlati megvalósításában — és hadd te­gyem hozzá: természetesen a többi nemzetiségek vonatkozásában is — a jelenlevők közül sokan tevékenyen részt vesznek, amiért ezúton is sze­retnék köszönetet mondani. A kapcsolatok bővülésének jellemzésére szeretném elmondani, hogy a Magyar Népköz­társaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság Kormányközi Tudományos, Oktatási, Kul­turális Együttműködési Bizottságának legutóbbi budapesti ülésén számos új javaslat született a magyarországi német nemzetiség oktatása, köz­művelődése támogatásának fokozására. A nem­zetiségi tanárok és kulturális szakemberek kép­zése céljából az NDK-ban tanuló ösztöndíjasok között növekszik majd a nemzetiségiek aranya. Tovább emelkedik az NDK-ban részképzésen részt vevő pedagógusjelöltek száma. Az NDK jelentős segítséget nyújt a nemzetiségi oktatás­hoz szükséges szemléltetőeszközök és könyvek biztosításában, a német nemzetiségi szakembe­rek továbbképzésében, a magyarországi német nyelvű irodalmi tevékenység fellendítésében; le­hetővé teszi továbbá a közvetlen cserekapcso­latok bővülését az amatőr művészeti együtte­sek, a nemzetiségi báziskönyvtárak, a művelő­dési házak, a tatai német bázismúzeum és meg­felelő NDK-beli intézmények között. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő­társaim! A nemzetiségek szerepét a szocialista országok sokoldalú kapcsolatainak elmélyítésé­ben csak ebben az egy relációban, a magyar— NDK együttműködésben taglaltam. Ilyen és ha­sonló együttműködésről természetesen a többi nemzetiség, illetve anyaországaik vonatkozásá­ban is beszélhettem volna. Remélem azonban, hogy a felsorolt példákkal, amelyek persze kö­zel sem merítik ki a Magyarország és az NDK között e téren megvalósított és egyre bővülő együttműködést, sikerült érzékeltetnem, hogy a helyes és következetes nemzetiségi politika nem elhanyagolható segítséget nyújt a szocialista énítéshez. a szocialista országokkal való baráti kapcsolataink fejlesztéséhez, internacionalista politikánk hatásának elmélyítéséhez. A magyarországi nemzetiségi szövetségek mint önálló társadalmi szervezetek mindent megtesznek azért, hogy minél hasznosabban já­ruljanak hozzá a társadalmi és tömegszerveze­teinknek népünk békés törekvéseit segítő nem­zetközi tevékenységéhez. Köszönöm figyelmü­ket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Nagy Miklós képviselőtársunk. . december 17-én, pénteken 998 NAGY MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! A külügyminiszteri beszámoló jól szemléltette a nemzetközi helyzetet és kormányunk külpoliti­káját. Világos képet adott arról, hogy a szocia­lista közösség és népünk érdekeit ez a tevé­kenység egyaránt szolgálja, s egyben értékes hozzájárulást jelent az emberiség haladó törek­véseihez, a világbéke ügyéhez. Púja elvtárs beszámolójában pozitívan érté­kelte a magyar Országgyűlés nemzetközi kap­csolatait, nemzetközi tevékenységét. Engedjék meg, hogy erről szóljak néhány szót. A második világháború befejezése, főleg pedig a hidegháborús korszak lezárása után a nemzetközi érintkezések gyakoribbá váltak és szükségességüket ma már alig lehet kétségbe­vonni. E bővülő külpolitikai tevékenység kere­tei között a magyar Országgyűlés nemzetközi kapcsolatai is fejlődtek, formái mind gazda­gabbá váltak. Természetesen kapcsolatainkat először a baráti szocialista országok parlament­jeivel alakítottuk ki, majd később több európai nem szocialista országgal, valamint fejlődő or­szággal is. Jól szemlélteti a nemzetközi tevé­kenység, a nemzetközi kapcsolatok növekvő tendenciáját, például ha csak az 1975—80-as ciklus eddig eltelt másfél esztendejét tekintjük át. Rendszeressé váltak magas szintű parlamenti delegációk cseréi,—de fogadunk egyénileg láto­gató külföldi képviselőket, s rendszeresen részt veszünk az Interparlamentáris Unió munkájá­ban is. Fogadunk szovjet, csehszlovák, mexikói, thaiföldi, svájci, holland és görög parlamenti küldöttségeket, és a magyar Országgyűlés dele­gációi ellátogattak Japánba, Kanadába, Auszt­riába, Iránba és a legutóbb Kubába. Vendé­geink között volt a venezuelai parlament elnö­ke, számos indiai és kolumbiai képviselő, az osztrák parlament elnöke és a Palesztin Nem­zeti Tanács képviselője is. A delegációk és egyéni képviselők látoga­tásának legfőbb haTTzna, hogy ilyenkor kölcsö­nösen tájékoztatjuk egymást országaink hely­zetéről, törekvéseiről, a nemzetközi élet legfon­tosabb, aktuális kérdéseiben elfogadott állás­pontunkról, nézeteinkről. Ezeken a látogatáso­kon nemcsak a törvénvhozó kollégákkal, hanem a meglátogatott ország politikai és társadalmi életének vezetőivel is mód és alkalom nyílik az eszmecserére. A találkozások ugyancsak lehetőséget nyúj­tanak a kétoldalú kapcsolatok széles körű átte­kintésére, amelyeknek fejlődését előmozdítja az együttműködés egészének vagy részének eseten­kénti megvitatása. Ha nem is minden konzultá­ció hoz konkrét eredményeket, a megbeszélések effvmás problémáinak és gondolatainak jobb megértését biztosítják. A nemzetközi együttműködés gyors ütemű növekedése, tartalmi mélyülése, formáinak vál­tozatossága felveti a kérdést, hogy vajon mi tette lehetővé a hazánk történelmében korábban példátlan dimenziójú nemzetközi kapcsolatok kiépülését. A választ ugvanúgy tudnám megad­ni, mint ahogyan Púja elvtárs említette, a szo­cialista világrendszer erősödése adja meg ezt a lehetőséget, s ezzel összefüggésben a Magyar Népköztársaság nemzetközi helyzetének megszi­40*

Next

/
Oldalképek
Tartalom