Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-14

977 Az Országgyűlés 14. ülése, 1976. december 17-én, pénteken 978 kérdéseinek szentélnek figyelmet, igazi problémáit nem érintik, és elutasítják a KGST javaslatának lényegét képező kereskedelempolitikai kérdések megvitatását. Láthatóan ragaszkodnak a békés egymás mellett élés elvének ellentmondó diszkriminatív gyakorlatukhoz. Reméljük, hogy az Európai Gazdasági Közösség tagállamainak felelős vezetői átértékelik majd túlhaladott álláspontjukat és konstruktívabban közelítik meg az ügyet, szem előtt tartva az összeurópai gazdasági együttműködés távlatait. A szocialista közösség országai, köztük hazánk is számos javaslatot tettek a tőkés országoknak a tudományos, kulturális, idegenforgalmi, és egyéb kapcsolatok fejlesztésére. A szocializmus lényegéből fakad a más népek kulturális és szellemi értékeinek megismerése, a kölcsönös tájékoztatás szélesítése iránti igény. Támogatunk minden olyan javaslatot, amely e nemes célokat szolgálja és az országok belső törvényes rendjének tiszteletben tartásából indul ki. Értelmetlennek és károsnak tartjuk a nyugati propaganda zajos kampányát az emberi kapcsolatok, az emberek kölcsönös érintkezésének elősegítése, a kivándorlás és az úgynevezett családegyesítés kérdése körül. A Magyar Népköztársaságban ezek nem valós problémák, egyértelműen bizonyítja ezt eddig folytatott gyakorlatunk. Ezt a politikát szándékozunk folytatni a jövőben is. A tapasztalatok szerint a szocialista és a tőkés államok képviselőinek különböző szintű és mind rendszeresebbé váló kétoldalú tárgyalásai a záróokmány rendelkezéseinek végrehajtásáról jól szolgálják a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését, az európai együttműködés ügyét. Ámde, másféle tapasztalataink is vannak. Nem minden nyugati partnerünk törekszik a helsinki értekezleten vállalt összes kötelezettségek valóra váltására. Egyesek válogatni szeretnének a közösen megfogalmazott elvek és ajánlások között, sőt olyan törekvésekkel is kell találkozni, amelyeknek nem is titkolt célja a szocializmus rendszerének gyengítése. Vannak kísérletek a szocialista országok belügyeibe való beavatkozásra is. Bizonyos nyugati körök szerint a békés egymás mellett élést az ideológiai szférára is ki kell terjeszteni, miközben ők maguk fokozzák az ideológiai diverziós tevékenységet a szocialista országok ellen. Mindezek ellenére bizonyosak vagyunk abban, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten képviselt államok közös erőfeszítései 1977-ben is eredményesek lesznek. A biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró országokban folyik az 1977 nyarán sorra kerülő belgrádi találkozó előkészítésié. A magyar kormány álláspontja szerint ennek a találkozónak az a feladata, hogy építői szellemben összegezze a záróokmány végrehajtásának tapasztalatait és felvázolja az elkövetkező évek munkájának irányait, erősítse a részvevő országok kölcsönök megértését, jó viszonyát. Semmiképp sem lenne célravezető, ha a találkozó a vádaskodások színterévé válna, ha a záróokmány kereteit túllépő kérdéseket akarnának napirendre tűzetni, s különösen nem, ha egyesek célzatos akciókkal zavarnák a találkozó légkörét. A magyar kormány azt a nézetet képviseli, hogy a belgrádi találkozó nem befejező aktusa a biztonsági értekezlet utáni tevékenységnek; a záróokmány maradéktalan végrehajtása céljából Belgrád után is fenn kell tartani, sőt tovább kell fejleszteni az össz-európai együttműködést. Tisztelt Országgyűlés! A fegyverkezési verseny megállítása a mai nemzetközi élet egyik központi problémája. Minden nép érdeke, hogy megszabaduljon a fegyverkezési hajsza terheitől és attól a súlyos veszélytől, amit a fegyverek mérhetetlen felhalmozódása jelent az egész emberiség számára. Teljesen alaptalanok a Szovjetunió és a szocialista országok részéről fenyegető állítólagos veszélyekre való hivatkozások; egyes tőkés országok szélsőséges katonai és gazdasági körei ennek ürügyén akarják elfogadtatni kormányaikkal a katonai kiadások szüntelen növelését. A szocialista országok senkit sem fenyegetnek, ellenkezőleg, minden tőlük telhetőt megtettek és megtesznek azért, hogy gátat vessenek a fegyverkezési versenynek. Beszédes bizonvítéka ennek az a memorandum is, amelyet a Szovjetunió kormánya a fegyverkezési verseny és a leszerelés kérdéseiről az ENSZ-közgyűlés ez évi ülésszaka elé terjesztett. A szocialista országok mellett sok más állam képviselőinek is az a határozott véleménye, hogy a memorandumban foglaltak megvalósítása komoly előrelépés lenne a leszerelés terén. A leszerelés bonyolult kérdéskomplexumábpn bizonyos eredmények születtek már. Hiba lenne ezeket számításon kívül hagyni vagy lebecsülni. Az eddig megkötött leszerelési megállapodások, ha csak részlegesek, és korlátozott iellegűek is. hozzájárultak a politikai enyhülés kibontakozásához és kedvező feltételeket teremettek további eredmények eléréséhez. A népek alapvető érdekeiből fakadó, parancsolóan szükségszerű feladat most az, hogy az eddigieknél i^ontősebb előrehaladás történlek, hogv a politikai envhülést katonai envhülés egészítse ki. Reméljük, hogy rövidesen elhárulnak az aVndálvok a stratégiai fegyverkezés korlátozását előiránvzó szovjet—amerikai megállapodás, a második SALT-egvezménv létrehozása elől. Meggyőződésünk, hogy ez rendkívül kedwoen hatna mind a szovjet—amerikai viszonyra, mind a nemzetközi légkörre. A leszerelés problémakörének egvik legidőszerűbb kérdése a közép-európai haderőcsökkentés. A Varsói Szerződés országainak iavn>ln+^i 97 e^venlő biztonság elvén alapszanak: abból indulnak ki. hogy egvik fél biztonsága se károsodhat, egyik fél se iuthat egvoldalú katonai élőn vökhöz. Fz becsületes, korrekt álláspont. A NATO-országok némelyike ennek az ellenko7Őiéből indul ki. egvoldalú katonai előnvökro sookulál. Ez azonban nem járható út. ez a ' tömi e^vonsúlv megbomlásához Tűzetne, s nem •növelné hörnern csökkenten^ a biztonságot A támvnlásokon résztvevő szőri-ilista ors^rfoV ir.crcr-,1 elváriák, hogv új invaslatniW a NATO.. *ll^mok f'-'lolnscócférzett^l tannlmánvo7^V s WWÄbh l'^oiöiiön a m^állapodá.s. Fontos lenne ez azért is, mert ennek nvomán hnsonló mog-