Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-14

979 Az Országgyűlés lé. ülése, 1 állapodásokra lehetne jutni kontinensünk más részein is. A Magyar Népköztársaság kormánya nagy fontosságot tulajdonít a nukleáris leszerelés fo­galomkörébe tartozó kérdéseknek. A nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásához vezető úton biztató lépésként értékeljük a Szovjetunió és az Egyesült Államok ez év má­jusában megkötött szerződését a békés célú földalatti nukleáris robbantásokról, valamint a nukleáris fegyverek véletlen vagy nem jóvá­hagyott felhasználásának megelőzésére vonat­kozó szovjet—francia megállapodást. Veszélyes helyzetek megelőzését segítené elő, ha vala­mennyi nukleáris fegyverrel rendelkező állam között létrejönne ilyen egyezmény. Mint ismeretes, a Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testülete ez év november végén Bukarestben tartott ülésének részvevői felhí­vással fordultak az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmányát aláíró álla­mok kormányaihoz és javasolták: vállaljanak kölcsönösen kötelezettséget arra, hogy elsőként nem alkalmaznak egymás ellen nukleáris fegy­vert. Sajnos a NATO miniszteri tanácsa decem­ber 10-én véget ért brüsszeli ülésén máris eluta­sította ezt az indítványt, pedig a javaslat elfo­gadása nagyban csökkentené a nukleáris hábo­rú kockázatát az európai térségben. Erősítené a nemzetközi bizalmat, ha a kör­nyezeti hadviselés betiltását célzó, az ENSZ­közgyűlés által a napokban elfogadott szerző­dést az államok kormányai mielőbb aláírnák, továbbá az is. ha konkrét előrehaladás történne a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó egyez­mény ügyében. Kedvező jelnek tartjuk, hogy növekszik az érdeklődés az új típusú tömegpusztító fegyve­rek és fegyverrendszerek kifejlesztésének és gyártásának tilalmát magában foglaló szovjet szerződéstervezet iránt. Az egész emberiség kö­zös érdeke, hogy e kérdésben mielőbb megkez­dődjenek a tárgyalások. A Magyar Népköztársaság kormánya válto­zatlanul síkraszáll a leszerelési világkonferencia mielőbbi összehívása mellett. Nem zárkózunk el az elől sem, hogy a leszerelés problémáinak megvitatására közbeeső állomásokat — így az ENSZ-közgyűlés ezzel foglalkozó rendkívüli ülésszakát — is beiktassanak. Az ENSZ-közgyű­lés ezzel kapcsolatos határozatával egyetértünk. A leszerelés napjainkban már nem elvont jelszó. Jelentőségét jól megértik és helyeslik a dolgozó tömegek is. Ez markánsan kifejezésre jutott az ez év szeptemberében Helsinkiben megrendezett világkonferencián, amely a fegy­verkezési verseny megszüntetéséért, a leszere­lésért társadalmi síkon folyó harc tapasztalatait és feladatait összegezte. A konferencia legkü­lönbözőbb pártállású és világnézetű részvevői 90 országot és 52 nemzetközi szervezetet kép­viseltek, de teljesen egyetértettek abban, hogy konkrét lépéseket kell tenni a fegyverkezési verseny megszüntetésére, a leszerelés előmoz­dítására. A konferencia állásfoglalása nagy se­gítséget adott a szocialista és más békeszerető országoknak a szélesebb körű leszerelési intéz­kedések kidolgozásában. S. december 17-én, pénteken 980 Itt szólok arról a fontos tényről, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete bukaresti ülésének részvevői újból kinyilatkoz­tatták: készek a Varsói Szerződés és az Észak­Atlanti Szövetség egyidejű feloszlatására, s első lépésként ezek katonai szervezetének megszün­tetésére. A Varsói Szerződés tagállamai javasol­ták a NATO-országoknak: egyezzenek meg, hogy katonapolitikai szervezetükbe nem vesz­nek fel új államokat. A NATO miniszteri taná­csának decemberben Brüsszelben tartott ülése sietett elutasítani ezt a javaslatot is, nem is tagadva, hogy a NATO új államok felvételére készül. Ez ártana az európai béke és biztonság ügyének. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának valóra váltása, elő­revivő lépések a leszerelés terén, a népek és nemzetek még szorosabb együttműködése akkor bontakozhat ki igazán, ha a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének a követelményei maradéktalanul érvé­nyesülnek a szocialista és a tőkés országok kap­csolataiban. Éppen ezért egyetértünk az ENSZ­közgyűlés ez évi ülésszakán beterjesztett szov­jet javaslattal az erőszak megtiltásáról a nem­zetközi kapcsolatokban. Hisszük, hogy az erre vonatkozó szerződéstervezet elfogadása és gya­korlati alkalmazása jelentősen növelné a bizal­mat a nemzetközi életben. Tisztelt Országgyűlés! A béke megszilárdí­tása az enyhülés folyamatának elmélyítése szempontjából rendkívül fontos feladatnak tart­juk a még létező akut válsággócok megszünte­tését, az esetleges új feszültségforrások kiala­kulásának megakadályozását. Különösen fontos számunkra az európai békére és biztonságra közvetlenül ható közel-keleti és ciprusi prob­léma rendezése. Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy nem történt előrehaladás a közel-keleti válság meg­oldásában. A helyzet ma bonyolultabb, mint korábban volt. Nyilvánvalóbbá vált a válság fenntartásá­ban érdekelt imperialista körök, Izrael, vala­mint az arab reakció együttes törekvése, hogy gyengítsék és megosszák a haladó erőket, fel­számolják a nemzeti felszabadító mozgalmakat, éket verjenek a szocialista és az arab országok közé, s elodázzák a válság igazságos rendezé­sét, a tartós béke megteremtését. Bizonyságot nyert, hogy a külön megállaDodások Izraellel nem vezetnek átfogó és különösen nem igazsá­gos rendezéshez. Ismételten bebizonyosodott, hogv az arab nének igaz ügvét csak azok kép­viselhetik eredményesen, akik nem engednek az imperializmus és szövetségesei nvomásának, s a haladás erőire támaszkodva határozottan küzdenek az izraeli agresszió következménvei­nek teljes felszámolásáért, az imperializmus be­folyásának visszaszorításáért. A libanoni események is ezt igazol iák. Az imperializmus egyes köreinek és Izraelnek a mesterkedései nem vezethettek volna ilyen tra­gikus következménvekhez Libanonban, ha sor került volna a közel-keleti válság igazságos ren­dezésére. Mi változatlanul azon az állásponton vagyunk, hogv Libanon ügyeit maguknak a li­banoniaknak kell rendezni. Biztosítani kell Li-

Next

/
Oldalképek
Tartalom