Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-14

969 Az Országgyűlés 14. ülése, 1: zetesen, de gyakorlati módon lépésről lépésre kell ezeket a kérdéseket megoldani, mert külön­ben nem fogunk tudni előrehaladni. De éppen ezért és ezekbői kiindulva, én úgy gondolom, hogy a legnagyobb segítséget számunkra, nem­csak a kormányzati munka számára, hanem az ország gazdasági irányítása, az ország gazdasá­gi munkája számára, azok a felszólalások és azok a megközelítések adhatják, amelyek amel­lett, hogy megerősítik ezeknek a helyzetmegíté­lésnek és a fő tennivalóknak az egységes vo­nalát, néhány ponton ahhoz segítenek hozzá, hogy hogyan lehet ezeket a kérdéseket gyakor­latiasabban is megoldani. A vitában kétféle kérdés merült föl. Felme­rültek nagyon figyelemre méltó és önmagában jogos felvetések, azonban olyanok, amelyek igen alapos távolabbi gazdaságpolitikai meg­közelítést követelnek, hogy úgymondjam, túl­mutatnak a mostani ötéves terv szakaszán. Ezekkel persze foglalkozni kell, de a határozott döntések hozatalához még nem érett meg a helyzet. Ilyeneket értek ez alatt, mint a bányák továbbfejlesztésére vonatkozó kérdés, a föld­javítás ügye a mezőgazdaságban, új beruházá­sok elhatározására, vagy ajánlására vonatkozó javaslatok, a közlekedés, vagy a posta fejlesz­tése és így tovább. Ügy gondolom, hogy a kormány nevében ígérhetem, hogy ezekkel a kérdésekkel is behatóan fogunk foglalkozni, és az itt elhangzott ajánlások alapján a következő hosszabb időszakban ezekre visszatérünk úgy, mint esetleg az V. ötéves terv végrehajtásának egyik-másik ponton beépíthető intézkedéseire, vagy a következő ötéves terv előkészítésénél megoldható kérdésekre. Felmerült néhány kérdéscsoportban olyan megjegyzés, ami közelebb visz a mostani ügye­inkhez. Nagy érdeklődés kísérte a beruházási kérdéseket és néhány olyan figyelmeztetést, ja­vaslatot kaptunk, amelyekkel a következő idő­szakban a kormányzati szervek munkájának keretében foglalkozunk, ilyenek a műszaki-gaz­dasági szempontok a beruházás előkészítésében, a kivitelezői igények fokozottabb figyelembe vétele a tervező munkában, a termelőeszköz-ke­reskedelmi vállalatoknak alkalmasabbá tétele e tekintetben, és azok az ügyek is, amelyek az egészségügyi beruházásokra vonatkoznak. Ez utóbbival kapcsolatban szeretném azt megjegyezni, hogy azt hiszem itt is az egészség­ügyi irányításnak, a területi vezetésnek és az építőiparnak közös összefogására van ahhoz szükség, hogy előbbre haladjunk, azt hiszem, minden területen van ebben felelősség. De saj­nos, nem lehet a következő századnak építeni. Szóval nem tudjuk vállalni olyan kórházak épí­tését, ahol egy férőhely másfél millió körül van. Erről időben le kell tenni, akkor nem fog há­rom évig húzódni az előkészítés. El kell fogad­ni a típustervezésre vonatkozó ajánlásokat. Őszintén szólva annak is le kell vonni a gyakor­lati tanulságait, hogy azért itt az országban ^oülnek jó minőségben, elfogadható határidő­hon olvan kórházak, amelyeket nyugodtan pél­rlakénül lehet állítani más építkezések elé. vagv­is az adott helyen, az adott területen érintett vállalatok munkáját és szervezetek munkáját 6. december 17-én, pénteken 970 kell kritikusabban nézni, mert van jó példa is, vagyis lehet azt mondani, hogy a mai körülmé­nyek és szabályok mellett is jól meg lehet ezt a kérdést oldani. A következő ilyen kérdéscsoport, amelyről több szó esett, a mezőgazdasági kérdések. Elvtársak, én szeretném hangsúlyozni önök­nek, hogy a kormányzat — elnézést, hogy erre a misszióra vállalkoztam — az elmúlt fél eszten­dőben rendszeresen és nagyon sokat foglalko­zott azokkal az intézkedésekkel, amelyeket a mezőgazdaságban, a különböző állattenyésztési ágakban, a növénytermelésben meglevő gondok megoldására tenni kell a kormányzat oldaláról. Ezek komoly anyagi erőfeszítések egy olyan idő­szakban, amikor a nemzeti jövedelem nem több, hanem kevesebb, mint amennyit terveztünk. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ép­pen ezért, mert ilyen hátterünk volt a népgaz­dasági mérlegekben, ezek valóban jószándékú, jól átgondolt, megérett intézkedések voltak, amelyeket azért tettünk, hogy éreztessük a me­zőgazdasági üzemekkel, hogy mi is tisztában va­gyunk a jövedelmezőségi arányok nem minden tekintetben kielégítő voltával, hogy számítunk nemcsak a folyamatos termelésükre, hanem fel­lendülő beruházásaikra, s arra a nagyon fontos szerepre, amit a mezőgazdaság a belső ellátás­ban és az exportban jelent nekünk. Most úgy gondolom, hogy elsősorban az van soron, hogy ezeknek az intézkedéseknek eredményeit az üzemekben erezhessük, tehát, hogy kihasznál­ják az üzemek ezeket a lehetőségeket, s a jövő esztendőben egy kiegyensúlyozottabb, jobb hely­zet alakuljon ki. örömmel hallottuk mindazt, amit Szabolcsból, Békésből, Somogyból és Zalá­ból mondtak az őszi vetésekről, az ott folyó munkáról, a kilátásokról — amit ezen az alapon mondani lehet — és nagyon komolyan fogja venni a kormány azokat a megjegyzéseket is, amelyek a mezőgazdasági irányítás egyes terü­letein az állategészségügy, beruházásszervezett­ség, hatósági előírások és egyebek tekintetében itt ma elhangzottak. Ügy vélem, hogy a mező­gazdasági termelés feltételei a jövő esztendőben lényegesen jobbak lesznek, mint idén, ezt érte­ni és jól felhasználni kell. Néhány kérdésben kiegészítő intézkedése­ket is fogunk tenni. Külön megvizsgáljuk az anyagi érdekeltség, ösztönzés ügyét, ezt persze elsősorban az üzemekeben kell megoldani. Le­het, hogy egy két ponton majd igazítani kell az adózás kérdéseiben. Soha nem fogunk elzár­kózni megérett, értelmes, jó intézkedésektől. Nem vagyunk ezeknek a szabályozóknak a rab­jai, abban a fölfogásban persze, hogy a jövede­lemarányokat is szabályozni kell, meg ösztön­zést is biztosítani kell és ezeket a szempontokat bizony eléggé össze kell hangolni és figyelembe kell venni, hogy a mi mezőgazdaságunk azért nagyon sokszínű és nem mindegyik üzemnek vannak e tekintetben azonos lehetőségei. Viszont többet kérünk az üzemektől is. Saj­nos, nemcsak az állategészségügy területén for­dul elő az. amiről itt hallottunk, hanem máshol is, hogy például a kifizetett prémium a tele­pen nő, a tejtermelés meg csökken. Úgy­hogy erre is ügyelni kell és igényesebben kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom