Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-2

S 7 Az Országgyűlés 2. ülése, 1975. szeptember 25-én, csütörtökön 88 hús-termelést szolgáló KA—HUS-rendszert. Jelenleg a sonka- és konzervgyártásra alkalmas alapanyagot, a mintegy 180—250 kilométerre levő Pápára, illetve Kapuvárra szállítják a gazdaságok. Ez üzemi és népgazdasági kár is, hiszen feleslegesen és gazdaságtalanul köt le szállító kapacitást, és nem kismértékű a szállítás során bekövetkező minőségromlás sem. Másrészt az üzem telepítéséhez szükséges előfeltételek megteremtése érdekében a megye — saját erőforrásait felhasználva — intézkedéseket tett a víz, szennyvíz, villany- és gázenergia biztosítására. Úgy érzem, hogy ezen élelmiszeripari létesítmény megvalósulásának elhúzódása nemcsak a megyében jelent nagy feszültséget, hanem károsan hat az exporthányad növelésére is. Ismereteim szerint a dobozolt sonka és konzerv külföldön megfelelően értékesíthető. Gazdasági eredményeink növelésének egyik fontos lehetősége a meglevő tartalékok feltárása. Somogy és a környező megyék az ország egyik legintenzívebb állattenyésztő területei. Az állattenyésztés takarmányozási színvonalának javítása és az állattenyésztés jövedelmezőbbé tétele érdekében évek óta a takarmányozásra alkalmas melléktermékek feldolgozásának megteremtésén fáradozunk. Az állattenyésztés intenzív irányú fejlődésével a fehérjeigény mindinkább növekszik, még a kis gazdaságokban is. A növekvő fehérjemennyiség döntő többségét importból biztosítjuk. Ugyanakkor az országban képződő fehérjében gazdag melléktermékek hasznosítása nem megoldott, sőt esetenként jelentős költségráfordítással kerülnek elszállításra és megsemmisítésre. Kedvezőtlen gazdasági kihatásuk mellett — törekvéseinkkel ellentétben — szennyezik a környezetet is. Megyénkben hosszabb idő óta intenzív kutatómunka folyik a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeikben fellelhető melléktermékek hasznosítására. Évekkel ezelőtt megállapodás történt a keletkező állati eredetű melléktermékek feldolgozására alkalmas üzemek létrehozására. Ezen beruházásokat a hús- és tejipar, valamint a Phylaxia vállalatok kooperációban akarják megvalósítani. Ismereteim szerint a realizálást különböző kérdések — ár, hitel — tisztázatlansága, valamint a különböző főhatóságok közötti érdekeltségi viszonyok rendezetlensége akadályozza. Úgy gondolom, hogy ezen melléktermékek hasznosítására pénzügyi egyensúlyi helyzetünk javítása érdekében jobban oda kell figyelni, határozottabb intézkedéseket és ösztönzőket kellene életbe léptetni. A gazdasági bizottság 1973. évi határozata óta, de azt megelőzően is Somogy megyében a MÉM-mel és a Phylaxia Vállalattal együttműködve rendszeres előkészítő munka folyik az importkiváltók és a takarmányok beitartalmát javító Lizin és egyéb aminosav hazai előállítását szolgáló üzem létrehozására. A megye részéről ezen üzem telepítésének előfeltételeit is megteremtettük. Tudomásom szerint az országos szervek részéről a konkrét állásfoglalást késlelteti az ágazati minisztériumok közötti vita, és egymás közötti megegyezés hiánya. Ezen beruházások megvalósítása nagyságrendüknél fogva alapvetően befolyásolja a megye ötéves tervét. A véleges döntések hiányában helyzetünk nemcsak az ötödik ötéves tervet illetően kérdőjeles, hanem hosszabb távú programunk megvalósítása is problematikus. A hatékonyság és a takarékos gazdálkodás megköveteli, hogy a már megtermelt termékeink lehetőség szerint teljes mértékben hasznosuljanak. Ezt a törekvésünket nagymértékben gátolja a megfelelő tárolókapacitás hiánya. Népgazdaságunknak egyre nagyobb mennyiségű mezőgazdasági termékre van szüksége. Nagy anyagi ráfordítások történtek a termelés növelése, a minőség javítása érdekében. Az időhöz kötött betakarítási feladatok mellett megyénkben gondok jelentkeznek a termények tárolása és minőségük megóvása területén. Az országos gondokkal azonos, sőt még annál is rosszabb a helyzet a gabonaipar területén. Mezőgazdasági üzemeink — a megyei szervek által elkészített szárító üzemek és tárolókapacitás összehangolt tervezete alapján — jelentős lépést tettek a szárító- és tárolóterek létesítésére. E törekvések sokszor az üzemek részéről erőn felüli vállalkozásokhoz is vezettek. A Gabona Tröszt megyei vállalata a szűkös fejlesztési lehetősége miatt csak kisebb mértékben lépett előre. Jelenleg az éves tárolandó termék mennyiségének mindössze 30 százalékát tudja megfelelő, korszerű technológiai berendezéssel ellátott tárolótérben elhelyezni. Elgondolkoztató, hogy egy részről óriási élő- és holtmunka ráfordítása történik a termelés fokozása érdekében, ugyanakkor a megtermelt termékeink egy része tönkremegy, illetve csökkent minőségben hasznosul. Ez az állapot a terméseredmények növekedésével tovább romlik. Tárolási gondokkal küzd megyénkben a cukor- és konzervipar is. Tisztelt Országgyűlés! Az erdő- és fagazdálkodás, valamint a fafeldolgozás az átlagosnál nagyobb szerepet tölt be megyénkben. Favagyonunk tekintélyes mennyiséget tesz ki. Somogyból származik az országosan kitermelt fa 12 százaléka. Feldolgozottsági szintje azonban alacsony. A fa jelentős része feldolgozatlanul hagyja el a megyét, a hulladék kárba vész. Amennyiben az elsődleges fafeldolgozás fejlesztésére vonatkozó tervek megvalósulnak, még mindig jelentős fa és hulladék marad (évi 430 000 köbméter). Ennek ipari feldolgozására volna lehetőség, amelynek révén olyan jelentős ipari és takarmányalapanyagokhoz jutnánk, mint például a furfurol, a műszén, a takarmányélesztő. A meglevő és eddig még nem hasznosított nyersanyag feldolgozása hozzájárulna iparunk fejlesztéséhez, gazdasági eredményeink növeléséhez, előrehaladásunkhoz. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondott megyei gondokra elsősorban azért szeretném a figyelmet ráirányítani, mert az általam említettek olyan megállapodásokra, elvi döntésekre épülnek, amelyeket a megye az országos szervekkel egyeztetve készített elő. Ezek megvalósulása megítélésünk szerint a megyei szükségszerűségen túl nagymértékben hozzájárulna népgazdaságunk egyensúlyának javulásához. Hiszen egybeesnek azokkal a törekvésekkel, amelyek az adottságok ésszerűbb hasznosítására, tartalékaink feltárására irányulnak. Ismerve