Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-13

899 Az Országgyűlés 13. ülése, 191 gazdaság reális célkitűzéseit érvényesíti. A végrehajtás során kinek-kinek a maga területén és eszközeivel az eredményes megvalósításon kell munkálkodnia. Szolnok megye tanácsai tennivalóik eredményes végrehajtásáért dolgoznak. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK: Teleki Istvánné képviselőtársunk felszólalása következik. TELEKI ISTVÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az 1977. évi költségvetést áttanulmányoztam, jónak tartom. Felszólalásomban választókerületemből, a szerencsi járásból olyan területet emelek ki, amely az itt élő emberek számára rendkívül fontos, de az Országgyűlés előtt lehet, hogy kevésbé ismert, kissé szokatlan témakör, amelynek problémáiból szeretnék néhányat felvetni és ezek megoldásához kérném a Nehézipari Minisztérium támogatását. Tokajhegyalja említésekor képzeletünkben a hegység világhírű terméke, a tokaji bor jelenik meg. A megyei képviselőcsoport foglalkozott a hegyaljai szőlő- és bortermelés problémáival. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Tokajban tartott ülésén támogatásáról biztosította a tokajhegyaljai termelőket. Választóim nevében is arra kérem az illetékeseket, hogy segítsék a világhírű tokaj hegyalj ai szőlőés bortermelés problémáinak megoldását. Most azonban nem a föld felszínén termő borról kívánok szólni, hanem arról, a nem kisebb kincsről, amely a föld mélyén található. A Tokaj-hegység az országnak egyik olyan kiemelkedő tájegysége, ahol az ásványbányászati termékek igen gazdag választéka áll rendelkezésünkre. Az ásványbányászati iparág dinamikusan fejlődik, de üteme még korántsem meríti ki azokat a lehetőségeket, amelyeket az ásványvagyon rejt magában. Konzultáltam a bányászat helyi és központi vezetőivel. A tájékoztató arról győzött meg, hogy Tokaj-hegyalja ásványbányászatának népgazdasági szinten jelentős fejlesztési lehetőségeit a tisztelt Országgyűlés elé tárjam. A közelmúltban világszerte megdrágultak a nyersanyagok. Emiatt az eddiginél fokozottabb figyelmet fordítunk a saját ásványvagyonunkkal való gazdálkodásra. A tokaji hegység számos bányaterméke — mint például a perlit. a bentonit, különféle kaolinok, kovaföld — az egyre növekvő belföldi igények kielégítése mellett jelentős export teljesítését is lehetővé teszi. Az itt termelt ásványok mintegy 15 iparágnak, mint például a kerámia, az építő- és kőolajiparnak nélkülözhetetlen nyers- és segédanyagai. Röviden szeretnék néhány szót ejteni a bányatermékek jellemzőiről. A bentonit őrlemény meggátolja a műtrágya összetapadását. Az aktivált bentonitot a mélyfúróipar alkalmazza. A kovaföldet műtrágya norzószerként is használják. A kaolin a finom- és a durvakerámia, valamint a fehércementgyártás alapanyaga. Kaolin- és kálitufa-őrleményt használ a gu. december 16-án, csütörtökön 900 miipar is. A kálitufából burkolólap is készül. A kvarcit a tűzálló tégla és a ferroszilícium-gyártás alapanyaga. Az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Műve évi termelésének 30 százalékát tőkés piacra exportálja. Jelentős a szocialista országokba irányuló szállítás is. A bányák előkészítő, őrlő és nemesítő üzemeinek kapacitása meghatározza a termelés mennyiségét, tehát a leköthető export és a belföldi ellátás mértékét. A világpiac igénye esetenként meghaladja a bányászat által reálisan teljesíthetőnek ítélt mennyiséget. A minőségi követelmények gyorsan változnak, ezért az exportképesség döntő feltétele a piac állandó ismerete, s a változó kereslethez való gyors igazodás. A tokaji hegységben megkutatott 48 kisebb-nagyobb előfordulás ásványvagyona meghaladja a 110 millió tonnát. Ezt a mennyiséget a kutatások csak bővíthetik. Az igen jelentős nyersanyagbázis indokolja, hogy fejleszteni kell az ásványbányászat termelési és előkészítési kapacitását és növelni kell a világpiacon keresett termékek exportját. Az Országos Érc- és Ásványbányák nyereségérdekeltség alapján gazdálkodó egység. Képződő fejlesztési alapja csupán az elhasználódott termelőeszközök részbeni pótlására, minimális technológiai fejlesztésre és kisebb rekonstrukciókra elegendő. A szűkös források ellenére Tokajhegyalján növényvédelmi alapanyagot gyártó új üzem létesül, melynek termékét a tőkés piacon. is keresik. Az építési költségeket a felhasználó vegyipari vállalatok, valamint az érc- és ásványbányák saját fejlesztési alapjának közös felhasználásával és exportnövelő hitel felvételével sikerült biztosítani. Részt vesz a munkában az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is, amely három év múlva visszafizetendő kölcsönt adott. Ez tehát gyakorlatilag a vállalat saját forrásának számít. A papíripari kaolin néhány éven belül kimerülő ásványvagyona és az elavult előkészítő üzem helyett, másik előfordulásra új üzemet kell telepíteni, amely a magyar papíripart telítőanyaggal teljesen ellátja. A papíripar jelenleg kaolinból részleges behozatalra szorul. Nagy lehetőséget nyújt a perlittermelés növelése is. A perlit, ez a világszerte alig két évtizede használt szigetelő-, építő-, szűrőanyag példázza talán legjobban az ásványbányászati termékek iránti gyors keresletváltozást. Tokajhegyalján világszinten versenyképes minőségű, igen jelentős perlitvagyon ismeretes. Másfél évtizede a világpiaci igények reális értékelése alapján kezdődött a termelés és feldolgozás. Azóta sikerült a világ ötödik perlittermelő országává előlépni. Idén a késztermékké feldolgozott perlit 60 százalékát tőkés piacra exportálják, szocialista relációban az össztermelés 11 százalékát értékesítik. A tőkés export fokozása érdekében a feldolgozási kapacitást növelni kell. Az ásványbányászati termékek többségének devizakitermelési mutatója jó, a beruházások megtérülési ideje viszonylag rövid. A piaci igényekhez való gyors alkalmazkodás egyszerű épí-