Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-13

897 Az Országgyűlés 13. ülése, 1976. december 16-án, csütörtökön 898 megye párt- és tanácsi vezetése az elmúlt időszakban számos intézkedést tett, amelyek hatása érvényesülni fog. A szóban forgó törvényjavaslatban és a miniszteri expozéban megfogalmazott népgazdasági célokat 1977. évi tennivalóink sorában első helyen kezeljük úgy, hogy a jövő év végén egyetlen ágazatban se legyen adósságunk az V. ötéves terv első két évéből. A megye tanácsai részére az 1977. évben a fejlesztési és fenntartási feladatokhoz összesen majdnem 2,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből kell megoldani a megye csaknem félmillió lakosának a tanácsok felé irányuló kommunális, egészségügyi, szociális, kulturális és egyéb ellátási igényeit. Gazdasági helyzetünk gondos mérlegelése egyértelművé teszi, hogy az igények teljes körű kielégítésére — s ez a pénzügyminiszter elvtárs előterjesztéséből is kitűnt — a népgazdaság általános helyzetét figyelembe véve nincs lehetőség. Nagy politikai felelősséget jelent tanácsaink számára, hogy az adott lehetőségeken túl a gazdálkodás valamennyi lehetőségét feltárják és igénybevegyék. Alapvető célunk, hogy a rendelkezésre álló eszközök hatékony felhasználásával az 1977. évi tervben a legfontosabb tár adalompolitikai feladatokat oldjuk meg. Politikai felelősségünk egyik leglényegesebb pontja éppen ott jelentkezik, hogy a sok és indokolt társadalompolitikai feladat közül rangsorolás útján, megfelelő súlypontok képzésével kell meghatároznunk azokat, amelyek az adott tanács területén a központi célok figyelembevételével az állampolgárok érdekeit legjobban szolgálják. Tisztelt Országgyűlés! Természetesen az igények kielégítésének elhalasztása az igényt még nem szünteti meg. Ezzel rátérek felszólalásom második kérdéscsoportjára, amelyben a helyi erőforrások további feltárásának lehetőségeit vizsgálom. Az életszínvonal alakulása nem kizárólagosan a tanácsi gazdasági tevékenységen múlik. Alapvetően meghatározza a munkahely, a vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek a dolgozóik részére biztosított juttatásainak mértéke. Ezzel összefüggésben szeretnék utalni arra, hogy a vállalatok dolgozóit érintő közös érdekeltségű létesítmények pénzellátására, közös üzemeltetésére a törvénytervezet lehetőséget ad. Az előző időszakhoz hasonlóan tehát mód nyílik különböző vállalati alapoknak a tanácsi gazdaság területébe vonására. Szolnok megyében a gazdálkodó szervek és a tanácsok között gyümölcsöző kapcsolatok alakultak ki. Vállalataink, szövetkezeteink nem jelentéktelen részt vállaltak lakásépítési programunk megvalósításában, a kapcsolódó közművek kialakításában, a gyermekintézmények fejlesztésében, a város- és községpolitikai célok elérésében. Csaknem 150 millió forintnyi koordinációval és 200 milliót érő társadalmi munkával segítették közös céliaink megvalósítását 1976-ban is. Tapasztalataink arra utalnak. hogy a nemzeti jövedelem központosításának a korábbinál nagyobb aránya a vállalati pénzeszközök tanácsi felhasználásának lehetőségét mérsékelni fogja. A következőkben a koordinációt az eddigieknél még egyértelműbben, a vállalati, szövetkezeti dolgozók érdekeit is szolgáló fejlesztésekhez szükséges kapcsolni. Ilyen célkitűzések mellett is ez a feladat nagyon szervezett és tervszerű együttműködést igényel a tanácsok és a területükön működő gazdálkodó szervek között. Az együttműködés csak abban az esetben fejleszthető, ha a tanácsoknak sikerül a vállalatok gazdasági és politikai vezetőit az együttműködés szükségességéről meggyőzni, és a vállalatok belátják, hogy dolgozóik érdekében fontos társadalompolitikai feladat a tanácsokkal gazdasági megállapodást kötni. A gazdálkodó szervek eddig szívesebben működtek a tanácsokkal olyan értelemben együtt, hogy egy-egy fejlesztési célkitűzés megvalósításához szükséges alapátadást biztosították. De ezt követően a fenntartásról már a tanácsoknak kellett gondoskodniok. Ez a gyakorlat a negyedik ötéves terv időszakában egyértelműen érvényesült, az előző tervidőszakban a saját erőből vagy társadalmi összefogásból megvalósított fejlesztések fenntartását elsősorban gyermekintézmények esetében az állami költségvetés évről évre elismerte, vagy egy bizonyos hányadának elismerésével segítette. Közismert, hogy a jelenlegi viszonyok között ez a lehetőség már nem áll fenn. indokolt tehát, hogy a tanácsok fokozottabban vegyék igénybe, illetve szorgalmazzák a közös beruházásból közös fenntartás mellett megvalósított fejlesztéseket. A tanácsokra vár a meggyőzéssel és a szervező munkával kapcsolatos sok energiát igénylő fontos feladat. Hozzászólásom harmadik témájaként a takarékosabb költségvetési gazdálkodás időszerű feladataihoz teszek néhány megjegyzést. Az ismert 2021/1976. számú minisztertanácsi határozat igen részletes és konkrét programot, feladatrendszert tartalmaz. A tanácsok messzemenő egyetértéssel fogadták a határozat intézkedési programjában rögzített feladatokat. A hatékonyság fokozása szoros összefüggésben van a takarékosabb költségvetési gazdálkodással, a szükséges egyszerűsítési eljárásokkal. Az illetékes szakminisztériumok feladatainak határidői gyakorlatilag 1977. évre esnek. A magunk területén is folyamatosan meg kell tenni azokat a hatáskörünkbe tartozó intézkedéseket, amelyek a gazdálkodás racionálisan takarékosabb bonyolítására vonatkoznak. Szeretném hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a feladat csak a főhatóságok kellő időben megtett intézkedéseire alapozva oldható meg. A gazdálkodás ésszerűbb viteléhez már eddig is számos segítséget kaptunk elsősorban a funkcionális feladatokat ellátó főhatóságoktól, amelyet a megyei irányító párt- és állami szervek nevében ezúton is megköszönök. Tisztelt Országgyűlés! A főhatóságokkal kiépített kapcsolataink mindenkor a gazdaságpolitikai célkitűzések megyei megvalósítását segítették. Célunk az ágazati feladatok olyan területi megvalósítását szorgalmazni, amelv lakosságunk jobb ellátását, életszínvonalának növelését, szocialista társadalmunk építését, felvirágoztatását szolgálja. A törvénytervezet a nép-