Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-13

859 Az Országgyűlés 13. ülése, 1976. december 16-án, csütörtökön 860 Az a meggyőződésünk, hogy főképpen azoknál a nagyberuházásoknál hiányos az előkészítés, amelyekre úgynevezett részdöntést kérnek, vagyis már akkor engedélyt kérnek a gépek megrendelésére, vagy az építési munkák megkezdésére, amikor még nem dolgozták ki véglegesen a teljes beruházási javaslatot. A részdöntések után még nagy lehet a technológiai bizonytalanság és ez a beruházások szükségszerű elhúzódását okozza, sőt sokszor tetemes terven felüli többletköltségeket is. Ezért nyomatékosan felhívjuk valamennyi, a beruházási döntéseket előkészítő, s hozó szervezetünk figyelmét a tervbizottságnak arra az állásfoglalására, hogy csak egészen kivételes esetekben engedélyezzük a kiviteli munkák megkezdését, vagy a berendezések megrendelését, a beruházási javaslattal jól megalapozott döntés előtt. Kedves Képviselő Elvtársnők és Elvtársak! A tervnek az életszínvonalat meghatározó előirányzatai kedvezőnek mondhatók. A keresetek az ideinél gyorsabban, a fogyasztói árak pedig mérsékelten emelkednek. Ezek együttes hatására az egy főre jutó reáljövedelem 3,5—4 százalékkal lesz magasabb, mint ez évben, s eléri az V. ötéves tervben 1977-re tervezett ütemet. Központi fogyasztói árintézkedésekre az ideinél jóval szűkebb körben kerül sor. Költségvetési támogatással, termelési ösztönzéssel, és árellenőrzéssel szabályozzuk, hogy a fogyasztói árak emelkedése, összesen a 3,8—4 százalékot ne haladja meg. Hozzátehetjük, hogy ebből több mint 1 százalékot az idén év közben végrehajtott húsáremelésnek, most már egész évre számított hatása teszi ki, amit a bérekben, a nyugdíjakban és a családi pótlékban részesülőknél külön ellensúlyoztunk. A fogyasztás növekedésének megfelelően a jövő évben a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 8—9 százalékkal emelkedhet. Az élelmiszerekben folyamatos és zavartalan áruellátásra lehet számítani. A téli, tavaszi burgonyaellátást részben importból ugyan, de biztosítjuk. Több déligyümölcsöt vásárolunk. Javul a kínálat a ruházati és egyéb iparcikkekből, a belkereskedelem a jobb áruellátás és a gazdagabb választék érdekében bővíti a fogyasztási cikkek behozatalát. A vállalati jövedelemszabályozás keretei között átlagosan mintegy 5 százalékos béremeléssel számolunk, ugyanúgy a költségvetési szerveknél is. Ezen felül 500 millió forint úgynevezett bérkedvezményt nyújtunk egyes tervcélok megvalósítására. Növeljük a villamosenergia-ipar és a ruházati ipar fizikai dolgozóinak bérét az említett általános szabályokon túl is. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak legalacsonyabb — „úgynevezett" minimális — bérét a jövő évtől 200 forinttal emeljük. Tennivalóink között tartjuk számon, hogy enyhítsük az oktatás, a népművelés és az egészségügy területén meglevő béraránytalanságokat. A termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresetének 2,5—3 százalékos tervezett növekedése túl is teljesülhet, mivel erőteljesebb lesz a mezőgazdasági termelés ösztönzése. Külön adómentességekkel segítjük a zöldségtermelés növelését, öt évig nem kell adót fizetni a tanácsoktól bérbe vett, korábban nem müveit földek után. A termelési biztonság erősítését szolgálja, hogy a tanácsok a jövőben a földterület utáni adót több évre előre állapítják meg valamennyi kistermelőnél. A kisközségekben és a városok ellátatlan területein szolgáltató tevékenységet folytató kisiparosok és kereskedők több adókedvezményt kapnak. Előnyösebb lesz az idős, vagy csökkent munkaképességű kisiparosok és kereskedők adója is. Mindezek hatására a lakosság adó- és illetékbefizetései a költségvetésben 600 millió forinttal csökkennek, részarányuk a költségvetésben majdnem 2 százalókra mérséklődik. A jövő évben 88 ezer, az ideinél 3 ezerrel több lakást építünk. Ebből állami erőből 31 ezret. A lakásépítéshez hosszú lejáratú hiteleket nyújtunk, kedvezményeket adunk a munkáslakás-építéshez. A kormány rendszeresen foglalkozik a lakásépítés helyzetével. Legutóbb a budapesti lakásépítés áttekintése szerepelt napirendjén. Értékelte a tervekben meghatározott feladatok végrehajtását és határozatokat hozott a beruházások előkészítésének, lebonyolításának javítására, a lakásépítkezések műszaki, munkaerő- és pénzügyi feltételeinek rendezésére. Hasznos volna, ha e határozat tanulságait az egyes megyékben és megyei városokban is levonnák. Életkörülményeink javulásához hozzájárul, hogy a költségvetésből származó pénzbeli társadalmi juttatások együttes összege 5 milliárd forinttal, 11 százalékkal lesz több 1977-ben az ideinél, és ez a növekedés gyorsabb, mint a lakosság munkából származó jövedelmének emelkedése. örvendetesen szaporodik a két- és több gyermekes családok száma. így 70—80 ezerrel több gyermek után folyósítunk a jövő évben családi pótlékot. Számításaink szerint mintegy 20 ezerrel többen veszik igénybe a gyermekgondozási segélyt. Számuk ezzel meghaladja a 300 ezret. A gyermekgondozási segélyre a szakszövetkezeti tagok is jogosultak lesznek. A nyugdíjakat, csakúgy, mint az idén, 2 százalékkal, de legalább 50 forinttal kiegészítjük. Szélesebb körű intézkedésre nincs mód, de néhány szociális juttatásra és kiegészítésre itt is gondolunk. A jövő évtől kezdve minden szakszövetkezeti tag jogosult a termelőszövetkezeti járadékkal azonos ellátásra. A nyugdíjasok eddig a szakszervezeti tagság alapján kaptak évenként egyszer 50 százalékos vasúti utazási kedvezményt, most ezt kiterjesztjük minden nyugdíjasra és évente négyszeri utazásra. Az egészségügyi, szociális és kulturális intézményhálózatra, valamint a lakosságot közvetlenül szolgáló kommunális intézmények tevékenységére fordított kiadások együttesen 8 százalókkal nőnek. Ezekre a pénzbeli juttatásokon kívül 39 milliárd forintot költünk, ami az új intézmények szükségletein túl egyelőre az ellátási színvonal tartására ad lehetőséget, és csak néhány területen hoz minőségi változást. Az egészségügyi intézmények közül a kór^ házak befogadóképessége újabb 1500 hellyel