Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-13

861 Az Országgyűlés 13. ülése, 1976. december 16-án, csütörtökön 862 bővül. Az Országos Kardiológiai Intézet új épü­letének megnyitása a szívbetegségek gyógyítá­sához nyújt kedvezőbb feltételeket. Az átlagosnál nagyobb mértékben kívánjuk növelni az anya-, csecsemő- és gyermekegész­ségügyi ellátásra fordított kiadásokat. Megkü­lönböztetett figyelmet szentelünk a szülészeti osztályok körülményeinek javítására, az újszü­löttek egészségvédelmére. Néhány szervezési in­tézkedés, például a gyógyszerellátás új rendje is hozzájárul a kulturáltabb betegellátáshoz. Az oktatást tekintve, a társadalom érdeklő­désének előterében az iskolákban folyó oktató­nevelő munka áll, aminek humánus tartalmát mindinkább az egyéni képességek kibontakoz­tatása és az egyenlő esélyek megteremtése je­lenti. Az állami oktatásban fokozzuk erőfeszíté­seinket az általános iskolai végzettség teljesebb, színvonalasabb megvalósítására. A 'kor köve­telményeinek megfelelően módosítják a tan­terveket. Az új tankönyvek kiadása, a pedagó­gusok szakmai és módszertani előkészítése ter­mészetesen anyagi, költségvetési erőfeszítéseket követel. Növekszik a diákszociális juttatásban részesülő tanulók száma. Közel 700 új nap­közis csoportban mintegy 23 ezer tanuló részére nyújtható ellátás, elsősorban az ipari települé­seken. Új általános és középiskolai diákottho­nok, szakmunkástanuló-otthonok épülnek. A felsőoktatásban a műszaki-technikai felszerelés korszerűsödik és szélesebb alapokon folyhat az egyetemi tanszékeken a tudományos munka. A tudományos kutatásra és fejlesztésre a költségvetésből és a műszaki fejlesztési alapok­ból változatlanul — a nemzeti jövedelmet meg­haladó ütemben — közel 10 százalékkal növeljük a kiadásokat. Ez módot ad arra, hogy a kutatók munkájukkal az eddiginél értékesebb, közvet­lenebb segítséget adjanak a termelés, a techno­lógia és a technika megújításához, a nemzetkö­zi versenyben való helytálláshoz, ami az élet­színvonal emelésének anyagi alapja. A költségvetés évről évre növekvő össze­gekkel támogatja a közművelődési intézmények­nek a szocialista közgondolkodást és életmódot alakító tevékenységét. A közművelődési és mű­vészeti intézmények, valamint a rádió és tele­vízió előirányzatának megállapításánál a leg­utóbb született törvény követelményeit igyekez­tünk érvényesíteni. Fejlesztési lehetőségeink határai és a társa­dalom igényessége egyre jobban megköveteli a feladatok rangsorolását és azt, hogy a költség­vetési intézmények szervezeti felépítése, műkö­dési formája tökéletesedjék. Az intézményháló­zatában — a gyermekellátás, az oktatás, a nép­művelés, a sport területén — frissebben kell ke­resni és változatosabban kell alkalmazni a kö­zös megoldásokat, félre ikell tenni a külön ága­zati érdekeket, hogy hasznosabban szolgálhas­suk a nemes célokat és ésszerűbben gazdálkod­hassunk. Az egészségügy, a szociális, az oktatási és a közművelődési feladatok jó részét a tanácsok és intézményeik hajtják végre, és ehhez a közép­távú tervben jóváhagyott pénzügyi forrásokkal rendelkeznek, amelyeket ebben a költségvetés­ben is megerősítettünk. A tanácsok költségve­tései 6,5 százalékkal, fejlesztési alapjai 9 száza­lékkal bővülnek, de a társadalom részéről fel­merülő jogos igényeknek csak úgy tudnak meg­felelni, ha a városokban és a községekben a gazdasági szervezetek és a társadalmi erők tá­mogatása kíséri munkájukat. Tisztelt Országgyűlés! Az V. ötéves tervben meghatározott társadalompolitikai célok és gaz­dasági feladatok megvalósítása a jövő évben lendületesebb és következetesebb munkát kí­ván minden gazdasági szervezettől. Erre meg­van a készség és a lehetőség, ezt idei eredmé­nyeink is bizonyítják. Gazdaságpolitikánk kulcs­kérdései — a hatékonyabb termelőmunka, a gazdaságos, exportképesebb termelési szerke­zet, az ésszerű takarékosság és a színvonala­sabb irányítás — világosak. Ezeket a kulcs­kérdéseket kell megragadnunk és ezeket az alapfeladatokat kell megoldanunk abban a szel­lemben, ahogyan ezt a XI. kongresszus és a Központi Bizottság legutóbbi határozatai meg­jelölték. Nem kívánunk lehetetlen teljesítményeket, csak annyit, hogy a vállalatok, a szövetkezetek és az intézmények vezetői jobban értsék a nép­gazdaság helyzetét, bátran éljenek a lehetősé­gekkel, legyenek még kezdeményezőbbek, iga­zodjanak az új követelményekhez és segítsék a kollektívákban meglevő tenniakarás kibonta­kozását, azt a tehetséget, amely társadalmunk­ban mindenütt jelen van. A jövő évi terv és költségvetés ebben bíz­va határozott meg szocialista jövendőnkhöz méltó bátor és előrevivő célokat, amelyeknek megvalósításában munkásosztályunk, parasztsá­gunk, értelmiségünk, egész dolgozó népünk megértésére és támogatására számítunk. A kormány megbízásából kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot fogadja el. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.52—12.16. — Elnök: PÉTER JÁNOS.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket újból megnyitom. Sas Kálmán képviselőtársunkat, a terv- és költségvetési bizottság előadóját illeti a szó. SAS KÁLMÁN: Tisztelt Országgyűlés! Tisz­telt Elvtársak! Az 1977. évi állami költségvetés tárgyalásának különös jelentőséget az ad, hogy olyan évről van szó, amelynek eredményei alap­vetően befolyásolják gazdasági, társadalmi fej­lődésünk további menetét, az ötödik ötéves terv céljainak teljesítését. A jövő évi költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés minden állandó bizottsága meg­vitatta — nagy gonddal és felelősségtudattal. A terv- és költségvetési bizottság az elmúlt na­pokban a rendelkezésre bocsátott anyagok gon­dos áttanulmányozása, az illetékes szaktárcák képviselői, valamint a bizottságok elnökei által adott szóbeli tájékoztató alapján megvitatta a jövő évi költségvetés leglényegesebb kérdéseit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom