Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-12
176. október 15-én, pénteken 816 815 Az Országgyűlés 12. ülése, 19 adott tájékoztató alapján mondom, érdemes foglalkozni néhány hasznosítható ásvány kitermelésével, perspektívát adni az ásványbányászoknak. Kérem a Nehézipari Minisztériumot, vizsgálják felül a kérdéseket, és az ásvány- és ércbányászattal kapcsolatos fejlesztési programokat a jelentőségének megfelelően határozzák meg. A XI. kongresszus gazdaságpolitikai koncepciója is kimondja, hogy alapvető feladat a gazdaságosan kitermelhető hazai ásványi nyersanyagok feltárása, hasznosítása. Talán nem is vagyunk annyira nyersanyagszegények, mint ahogyan ezt mi mondjuk. Az elmondottakkal kiegészítve a miniszter elvtárs beszámolóját elfogadom. Köszönöm szíves figyelmüket, és azt, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK: Juratovics Aladár képviselőtársunk felszólalása következik. JUKATOVICS ALADÁR: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elvtársak! A Minisztertanács által kiemelt fejlesztési programok közül fontos szerepe van a népgazdaság energiagazdálkodásában, ellátásában a miniszteri expozéban elhangzottaknak. Az energiagazdálkodás a népgazdasági igényekkel összhangban fejlődött. Az energiafogyasztás évenkénti növekedési üteme 3,6—3,7 százalék. Az energiagazdaság az igénveket nemcsak mennyiségileg elégítette ki. hanem egyidejűleg növelte a választékot is. Folytatódott az energiaforrások szerkezetének átalakulása, a szénhidrogének aránya 57 százalék lett, ezen belül a földgázé 19 százalék. Az elmúlt években bekövetkezett világjelenségek miatt, mivel az olaj és olajszármazékok ára megemelkedett, a kormány által jóváhagyott energiapolitikai koncepcióban bizonyos módosítások váltak szükségessé. Melyek a legfontosabbak? Először: növekvő mértékben kell támaszkodni hazai energiatermelési lehetőségeinkre, fokozni kell szén-, és szénhidrogén-kutatásainkat Másodszor: egyre nagyobb mértékben kell támaszkodni a szocialista integráció keretében energiabehozatalunk bővítésére. Harmadszor: a felhasználásnál differenciáltan kell kezelni az energiahordozókat, ennek érdekében benzint, gázolajat, és tüzelőolajat csak olyan fogyasztóknál szabad felhasználni, ahol az más egyéb energiahordozóval nem helyettesíthető. Negyedszer: széles körű energiatakarékosságot kell megvalósítani az élet minden területén, a fajlagos energiafelhasználás csökkentésére. Ilyenek például az üzemanyagnormák jobb kialakítása, rendszeres ellenőrzése, a gépjárműveknél üzemanyagfogyasztás beállítása, a távfűtéses lakásoknál a hőveszteségek csökkentésére hőfokszabályozás, vagy a gazdaságos energiaátalakítás az ipari fogyasztóknál, kazánoknál. Törekedni kell arra, hogy az egyes energiafajtákat a legjobban, a legmegfelelőbb helyen használjuk fel. Ezt nemcsak a gazdaságosság, hanem a szükségszerűség is megköveteli. Tisztelt Képviselőtársaim! Az országház falai között már sok közmondás elhangzott. Szabad legyen nekem is egyet idéznem, amely szerint rossz bor nincs, csak rossz borívó. így van ez valahogy az energiával is. Nincs gyenge minőségű energiahordozó, csak alacsony hatásfokú átalakítás, rossz hatásfokú felhasználás. Helyes az a kormányhatározat, hogy a hazánkban található lignitből, barnaszénből villamos energiát állítsunk elő, és ne földgáz, olajtüzelésű kazánokat létesítsünk. A szénhidrogének felhasználásának arányai és helyei meghatározóak népgazdaságunk fejlesztésében, hiszen a kőolajnak és származékainak, valamint a földgáznak a petrolkémiában, a vegyipari alapanyaggyártásban, a műtrágyagyártásban kiemelkedő szerepe van. Így fonódik szorosan össze a földgázfelhasználási, a petrolkémiai és az alumíniumipari program, amelynek eddig elért eredményei jogos büszkeséggel tölthetnek el bennünket. Tisztelt Országgyűlés! A földgázprogram megvalósításában, a hazai termelésben döntő szerepe van Csongrád megyének, mivel itt fordul elő az ország ismert kőolajkészleteinek zöme, a földgáz készleteinek több mint a fele. Az ötödik ötéves tervben e terület 8 millió tonna kőolajat, 17—18 milliárd köbméter földgázt, 800 ezer tonna propán-bután gázt, 140 ezer tonna izopentánt, és 760 ezer tonna stabil gazolint ad a népgazdaságnak. Ez azt jelenti, hogy 1980ban a hazai összes energiaforrás 30 százalékát Csongrád megye területéről termeljük ki. Népgazdaságilag kiemelt fontosságú tehát e terület szénhidrogén bányászatának fejlesztése, amelyre a negyedik ötéves tervben 3,4 milliárd forint teljesítés volt, az ötödik ötéves tervben is 2,5 milliárd forintot fordítunk. A szegedi kőolaj- és földgázipari létesítmények 6,5 milliárd forintos beruházásai 1977-ben befejeződnek. De tervszerűen haladnak Szeged Móraváros, Ferencszállás, Kelebia, Ásotthalom kőolaj- és földgázmezőinek termelésbe állítása is még ebben a tervidőszakban. E nagyon jelentős fejlesztések megváltoztatták az algyői, tápéi táj jellegét, a vidék arculatát, de formálják az itt dolgozók tudatát és gondolkodását is. De sokszor felvetődik a megye vezetése, a megye lakossága részétől, hogy a kiemelt népgazdasági jelentőségen túl e térség kapjon nagyobb részesedést az innen származó eredményekből, jövedelmekből. Legyen szorosabb az iparág és a megye vezetésének együttműködése a szociális, kulturális fejlesztésekben, az itt, a megyében dolgozók életkörülményeinek javításában. A beruházási gondokról, problémákról is mondanék néhány szót. A koncepció kialakítása után akadozik az igénynek megfelelő tervellátottság, lassúak, vontatottak az engedélyezési eljárások. A legnagyobb gondot az anyagellátás okozza. Noha az utóbbi két évben javult a hazai csőés szerelvénygyártás, fennakadások időnként most is előfordulnak. Ennél is nagyobb gondot okoz és zavaró, sőt még a kormány által gyorsításra kijelölt program megvalósításának határidejét is több esetben veszélyezteti, hogy az importműszerek, szerelvények, csőkötő-idomok behozatala nincs rendben. E téren gyorsított eljárás szükséges az illetékes külkereskedelmi vállalatoktól, de magától a Külkereskedelmi Minisztériumtól is.
