Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-12

817 Az Országgyűlés 12. ülése, 1976. október 15-én, pénteken 818 Az akadályozó tényezők elhárítására megkaptuk a megyei vezetés segítségét, akik intézkedéseket is tettek az importbeszerzések gyorsítására. Általánosságban elmondható, hogy az olajipari beruházások kivitelezését, üzembe helyezését úgy a megyei, mint a városi pártbizott ság nagy gonddal figyeli, és a szükséges segítséget, támogatást megkapjuk. Köszönet érte. A kivitelezéseknél az építőipar jól dolgozik, de a technológiai szerelőket hátráltatja a már említett anyaghiány. Probléma a szakiparnál, a hőszigeteléseknél jelentkezik. Kevés a népgazdasági beruházások kivitelezéséhez szükséges szakipari kapacitás. A kőolaj- és földgáziparban megvalósított technológiai módszerek és eszközök, a műszaki és automatizálási színvonal megfelel az európai mértéknek. Ezt lehetővé tette a Szovjetunióból és más szocialista országokból vásárolt gépek, készülékek üzembe állítása és a hazai gyártású gázüzemek korszerű színvonala. A szocialista integráció kifejlesztette a korszerű technológiát és a lehetőséget is megadta annak megvalósításához. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy a korszerű, az igényeknek megfelelően automatizált technológiát túlméretezett kezelői létszámmal üzemeltetjük. Ez felveti a hatósági előírások korszerűsítését, jobb alkalmazkodását a magasabb műszaki színvonalhoz. Csökkenteni kell a túlbiztosítást az előírásoknál, a különböző nyomástartó-edények szerkezeti vizsgálatánál is, ami feleslegesen köt le energiát éppen akkor, amikor népgazdaságunk létszámhiánnyal küzd. Ki kell használnunk a műszaki fejlesztéssel, a gépesítéssel együttjáró létszámcsökkentési lehetőségeket, és ehhez szükséges az egyes szabványok, hatósági előírások módosítása is. Tisztelt Országgyűlés! Hazánk kőolaj- és földgáztermelésében — amint ez az előzőkből ]

s kiderült — a Dél-Alföld nagyon jelentős szerepet tölt be. Jó magam is a kőolaj- és a földgázbányászatban dolgozom, Szeged—Algyőn, ahol évi másfél millió tonna olajat, közel 3 milliárd köbméter földgázt termelünk. Csongrád— Bács megye együttesen adja a hazai olajtermelés 76 százalékát, a földgáztermelés 60 százalékát. E kiemelt fontosságú iparág helyzetét, valamint a földgáz, a propán-butángáz felhasználását a két megye képviselőcsoportja együttes ülésen tárgyalta meg 1975 végén. Megállapíthattuk, hogy Csongrád megyében a lakások vezetékes és propán-bután gázellátottsága 74 százalékos. Bács megyében 66 százalék, az országos 65 százalékkal szemben. Csongrád megyében a IV. ötéves terv során 105 kilométer hosszúságú gázelosztó hálózat épült korszerű műanyagcsövek alkalmazásával. Szaporodott a cseretelepek száma. A továbbiakban évente 4000—6000 fogyasztó kapcsolható be a Propán-butángáz-ellátásba. A két megye földgazfelhasználása mintegy 250 millió köbméter évente, amiből a mezőgazdasági fogyasztás — sajnos — csak 3—4 százalék. Az iparág vezetőinek jelenlétében lefolytatott tartalmas vita alapján ajánlások fogalmazódtak meg az illetékes országos hatáskörű szervekhez, illetve a megyei tanácsokhoz. Ezekből a javaslatokból az alábbiakat emelném ki: 1. A vezetékes gázhálózat bővítését szorgalmazni kell azoknál a településeknél, ahol már gerincvezeték van. A gázfelhasználás gazdaságosságát emelné, ha a lakossági fogyasztók mellett ipari-mezőgazdasági üzemeket is bekapcsolnának a hálózatba. 2. Gyorsítani és ösztönözni kellene a fűtőolajat használó nagyobb ipari-mezőgazdasági üzemeket, hogy térjenek át földgáztüzelésre, felhasználva e célra az energiaracionalizálási hitelt. Mindkét javaslat megvalósítására történtek intézkedések mind az országos szerveknél, mind a megyei tanácsoknál. Az új lakásokat és az ipari-mezőgazdasági üzemeket földgázzal látták el ott, ahol gerincvezeték van. Az átállások — ha lassan is —, de haladnak. Itt elsősorban tüzelőberendezés-, szerelvénybeszerzési problémák adódnak. 3. Javasoltuk az e térségben található kisebb földgázmezők helyi használatának vizsgálatát mezőgazdasági üzemek, (például szárítók, üvegházak, palántanevelők), illetve ipari üzemek számára. Ez országos méretekre is kiterjeszthető, hiszen körülbelül 34 kisebb készletű feltárt földgázmező található hazánkban. Természetesen a felhasználásnál megvizsgálandó a gazdaságosság kérdése, a helyi fogyasztás lehetősége, ami határt szab az alkalmazhatóságnak. A javaslat másik része az alacsony nyomású gáz helyi hasznosításának vizsgálatát kéri, hiszen 1975-ben Algyőn 245 millió köbméter földgázt komprimáltunk 16-ról 56 atmoszférára, és ennek költsége közel 19 millió forint volt. Ez ezer köbméterenként 76 forint többletköltséget jelent. A közeli hasznosítás esetén e költségek elmaradhatnának. _ Többek között növelni kellene a helyi felhasználást is, megyei és központi segítséggel, ami az energiagazdálkodás mellett környezetvédelmi szempont is. Ilyen terület például a szegedi Textilművek, a szegedi klinikák átállítása gázfűtésre. Az alacsony nyomású gáztermelés növekedésével tovább vizsgálható, hogy e térségben milyen célú és rendeltetésű felhasználó üzem létesíthető a földgáz vegyipari alapanyagként való hasznosítására. 4. Javasoltuk a propán-bután palackgyártás növelését és a fogyasztók körének bővítését. A meghozott intézkedések hatására a nagymérvű palackhiány megszűnt és új fogyasztók bekapcsolása vált lehetővé, éppen a hazai termelés növekedése miatt. A továbbiakban javasoltuk a különböző energiafajták igényeinek koordinált tervezését, az ágazati és területi szempontok egyeztetésével. Az V. ötéves tervnél ezek a szempontok a lehetőségeknek megfelelően érvényesültek. összefoglalva megállapítható, hogy az ajánlások megvizsgálására és részben megvalósításra kerültek, vagy további elemzést és a feltételek biztosítását igénylik. Kedves Elvtársak! Tisztelt Képviselőtársaim! A földgázprogram megvalósítása nagy erőfeszítéseket kíván. Biztosítani kell a hazai forrásokból 29—30 milliárd, importból 10 milliárd köbméter földgázt. Ezzel a részarány az energiamérlegben 23—24 százalékra nő. A felhasználásban fokozni kell a vegyipari alapanyagként