Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-12

799 Az Országgyűlés 12. ülése, i dolgozó népünk életszínvonalának növeléséhez. A földgáz fokozott használatával, a vegyi anyagok és alumíniumtermékek széles körű elterjedésével mindennapi életünk kényelmesebbé vált. Tisztelt Országgyűlés! Az írásos beszámolót az ipari bizottság, valamint a terv- és költségvetési bizottság együttes ülése megtárgyalta. Az ülésen elhangzottak figyelembevételével az írásos beszámoló kiegészítéseként néhány fontosabb kérdésre szeretném felhívni a tisztelt képviselő elvtársak figyelmét. A földgázfelhasználás központi fejlesztési programját hazai szénhidrogén-kincsünk alapozta meg. Évtizedes földtani kutatómunkával jelentős olaj- és gázmezőket fedeztünk fel, és megkezdtük azok kitermelését. Nagymértékben növekedett a propán-bután gáz termelése az olajfinomítókban is. Az elmúlt évben csaknem 6 milliárd köbméter földgázt és több, mint 240 ezer tonna propán-bután gázt fogyasztottunk el. A hazai kutatások eredménye azonban jelzi, hogy földgázkészletünk csak az elfogyasztott mennyiség pótlására elegendő. Ezért épült meg a Testvériség gázvezeték, amely a Szovjetunióból szállít földgázt Magyarországra. Emiatt létesítjük KGST-összefogással az orenburgi földgázvezetéket. így teremtjük meg annak lehetőségét, hogy 1980-ra 10 milliárd köbméter földgázfogyasztást tervezzünk. Főleg hazai forrásból irányozzuk elő 1980-ra több mint 300 ezer tonna propán-bután gáz felhasználását. A gáz nemes tüzelőanyag. Valamennyi tüzelőanyag közül a környezetet legkevésbé szennyezi. Csővezetékes szállítása lehetővé teszi szolgáltatóhálózat létesítését, a propán-bután gáz felhasználása pedig a hálózaton kívüli helyeken a korszerű tüzelést. A központi fejlesztési program kidolgozása alkalmával ezért nagy gondot fordítottunk annak meghatározására, hogy milyen fogyasztókat lássunk el elsősorban evvel az értékes energiahordozóval. A számításokból az derült ki, hogy a földgázt és a propán-bután gázt leggazdaságosabban a háztartásokban lehet felhasználni. A háziasszonyok tapasztalhatták, hogy a főzési, melegítési igények kielégítése az elmúlt ötéves tervidőszakban milyen hatalmas mértékben fejlődött. Jelenleg 155 városban, községben és településen több, mint 700 ezer lakás van ellátva vezetékes gázzal, a propán-butángáz-fogyasztók száma pedig 1.6 millió. Ez annyit jelent, hogy a számításba vehető fogyasztók mintegy kétharmadának lakásában használnak gázt. 300 ezer lakásban pedig gázzal is fűtenek. Nem könnyű számszerűsíteni a háztartási gázfelhasználás hatását az életszínvonalra, mindennapi életünkre. Nem szükséges a tüzelőanyag szállítása, felhordása, az égéstermék eltávolítása, a szabad idő minden gázt használó családban egyértelműen nő. Ez is egyik oka a gázigények n övek édesének. A földgázfelhasználás gazdasági hatékonysága kiemelkedően jó a vegyiparban, ahol a gáz nemcsak tüzelőanyag, hanem nyersanyag is. Ammóniát és nitrogénműtrágyát teljes mennyiségben földgázból állítunk elő. A föld16. október 15-én, pénteken 800 gázprogram beruházásaira az V. ötéves tervben több, mint 20 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez lehetővé teszi újabb 20—25 település vezetékes gázellátását, 140 ezer új fogyasztó bekapcsolását, és 80 ezer lakás gázfűtését. Sajnos, még ebben az ötéves tervben sem tudunk minden többletigényt kielégíteni. Ezt a népgazdaság teherbíró képessége nem teszi lehetővé. Az előirányzott beruházásokkal éppen ^zért takarékoskodnunk kell. Keressük azt az optimális megoldásit, amellyel a lakossági igényeket a legnagyobb mértékben, a legkisebb fajlagos építési-szerelési költségekkel elégíthetjük ki. Az is nyilvánvaló, hogy csak annyi új propán-butángáz-fogyasztót tudunk bekapcsolni, amennyit a rendelkezésre álló töltő berendezések, palackok, szállítóberendezések megengednek. A petrolkémiai központi fejlesztési program célja a népgazdaság kemizálásának növelése. Közismert, hogy a vegyi folyamatok és a vegyipari termékek elterjesztésével a termelésben és a fogyasztásban növelhető a hatékonyság. Ezért fejlesztik a vegyipart, az ipar átlagát meghaladó mértékben. így van ez hazánkban is, ahol a vegyipar már hosszú ideje a legdinamikusabban fejlődő iparág. A vegyipar fejlődésével párhuzamosan sok új fogalommal kellett megismerkednünk. Az 1950-es években megtanultuk, mi a tranzisztor. Napjainkban kezdjük megtanulni, hogy milyen anyagok az olefinek, milyen műanyagok léteznek, mi a kőolaj vegyipari feldolgozásának, a petrolkémiának a jelentősége. Természetes folyamat ez, hiszen mindennapi életünkben lépten-nyomon találkozunk a vegyipar termékeivel. Lakásainkban a padló- és falburkolatok, a függönyök, a bútorok, a műszaki szerelvények, a világítótestek, újabban az ajtók és ablakkeretek teljesen vagy részben műanyagból készülnek. A vegyi szálak elterjedésével öltözködésünk könnyebbé, korszerűbbé vált. Mindennapi életünkből a nehéz és sokszor költséges fémet és fát egyre jobban kiszorítja a könnyű és sokkal termelékenyebben feldolgozható szintetikus anyag, a vegyipar, a petrolkémia termékei. A népgazdaságban a műanyagokat és a vegyi szálakat kivétel nélkül minden ágazat alkalmazza. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a fóliasátrak és az öntözőcsövek, a csomagoló anyagok, a gépiparban a szigetelő anyagok és a szakipari szerkezeti anyagok, az építő- és szerelőiparban a csövek és a burkoló anyagok, a könnyűiparban a cipő- és a textilipari anyagok széles skáláját használjuk fel. A hazai fejlesztésnek nem volt és nem is lehetett célja, hogy mindezeket az anyagokat teljes választékban gyártsuk, ezért a petrolkémia területén következetesen szelektív fejlesztési politikát alakítottunk ki, valósítottunk meg. A már említett nemzetközi megállapodások lehetővé tették, hogy gazdaságos méretű, korszerű alapanyaggyártást létesítsünk Leninvárosban a kőolaifinomítás egyik termékének, a vegyipari benzinnek felhasználásával. A ne•^vedik ötéves tervben sikeresen megépítettük és üzembe helyeztük az olefinművet. A benzin