Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-12

795 Az Országgyűlés 12. ülése, 1 szólalásokban, hogysem sorra vehetnem az itt megfogalmazott gondolatokat. Csupán annyit szeretnék megismételni — ami talán a bevezetőmnek is, a törvény előadásának is egyik gondolata volt —, hogy ezzel a magyar néppel, az éppen most élő, itt élő, e hazában élő magyar néppel szeretnénk kulturális feladatainkat teljesíteni. Brecht szavaival élve: a népet nem lehet leváltani. A népet nem lehet leváltani, tehát ezek között a viszonyok között akarunk mi értelmes, és itt a törvényben is megfogalmazott, az Országgyűlés által oly lelkesen támogatott kulturális politikát folytatni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Nagy taps.) ELNÖK: Salamon Hugóné, a törvényjavaslat bizottsági előadója kíván szólni. SALAMON HUGÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Ahogy Pozsgay elvtárs is említette, a vitában egy képviselőtársunk, Úszta Gyula elvtárs módosító javaslatot terjesztett elő a 8. §-hoz, valamint a II. fejezet végéhez új szakasz beiktatását tartotta indokoltnak. E javaslatokat a kulturális, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság megvitatta, s egyhangúlag elfogadta. A szövegtervezetet képviselőtársaim kézhez kapták, így azt ismertetni nem kívánom. E két bizottság nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy e módosító javaslatokat is fogadja el, értsen vele egyet, illetve szavazza meg. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. A kulturális, valamint a jogi, igazgatási, igazságügyi bizottság kinyomtatott és képviselőtársaim között szétosztott, együttes jelentésében módosító javaslatokat terjesztett elő a törvényjavaslathoz. Kérdem az Országgyűlést, elfogadja-e a két bizottság módosító javaslatait? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom : az Országgyűlés a kulturális, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatait a jelentésükben foglaltak szerint elfogadta. Tisztelt Országgyűlés ! A vitában Úszta Gyula képviselőtársunk is nyújtott be módosító javaslatot, amelynek sokszorosított példányát az Országgyűlés tagjai között ugyancsak szétosztattam. Kérem képviselőtársaimat, hogy akik a törvényjavaslat 8. §-a (1) bekezdéseként és új, 29. §-aként benyújtott módosító javaslatokat elfogadják, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni! (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom: az Országgyűlés a törvényjavaslat 8. §-a (1) bekezdéseként és új, 29. §-aként benyújtott módosító javaslatokat elfogadta. Most kérdem az Országgyűlést, hogy a közművelődésről szóló törvényjavaslatot általánosságban, és a már megszavazott módosításokkal, 6. október 15-én, pénteken 796 részleteiben elfogadja-e? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a közművelődésről szóló törvényjavaslatot általánosságban, és a már megszavazott módosításokkal részleteiben egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés ! Napirendünk szerint következik a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter elvtársat illeti a szó. DR. KOROM MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács megbízásából előterjesztem a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslathoz a képviselő elvtársak rendelkezésére álló írásos indokolásbán foglaltakkal összhangban a következőket fűzöm hozzá: Országgyűlésünk 1975 áprilisában alkotta meg azt a törvényt, amely a népképviseleti testületek, az Országgyűlés és a*tanácsok tagjainak öt évre szóló választásáról rendelkezett. A tanácstagok öt évre történő választásának hatályba léptetését 1975. évi I. törvényünk külön törvényre bízta. Már akkor felmerült az az igény, hogy a jövőben az országgyűlési képviselőket és a tanácsok tagjait ismét egy időben válasszuk. Ennek az igénynek az a valós alapja, hogy helyesnek látszik a tanácsok megbízatásának időtartamát is összhangba hozni ötéves terveink időszakaival. Ezzel is aláhúzzuk az országos és a helyi politika szerves kapcsolatát. Mint ismeretes, az 1973-ban megválasztott tanácsok tagjainak megbízatása 1977 áprilisában jár le. Most van itt az ideje tehát, hogy törvényhozó testületünk döntést hozzon az ezzel összefüggő fontos közjogi kérdésről. A tanácsok ötévi időtartamra való választásának, valamint az országgyűlési és tanácsi választások egyidejű megtartásának államjogi szabályozásánál két lehetőség között választhatunk. Az első lehetőség : az Országgyűlés úgy rendelkezik, hogy 1977-ben a tanácsok tagjait háromévi időtartamra válasszák meg, vagy a második lehetőség, hogy az Országgyűlés alkotmányos jogkörében eljárva meghosszabbítja a tanácsok tagjainak megbízatását az 1980. évi általános választásokig. Mint a törvényjavaslatból látható, a kormány a második megoldás elfogadását javasolja a tisztelt Országgyűlésnek. Ennek főbb indokai a következők: a tanácsok ez év első felében fogadták el az ötödik Ötéves tervüket. A tervek sikeres teljesítésének irányítása, szervezése és ellenőrzése jobban biztosított, ha azt a jóváhagyó testületek látják el. Az 1973. évi tanácsválasztások során jelentős számban kerültek új tanácstagok a testületekbe. Ez a körülmény, valamint az időközi választások lehetősége megfelelő biztosítékai annak, hogy a tanácsi munka hatásfoka a hétéves időtartam során is eredményes legyen, és a tanácstagok változatlanul megfeleljenek a választók bizalmának. A választó állampolgárok tevékeny közreműködése és ellenőrzése, a testületekben dolgozók felelősségtudata, va-