Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-11
749 Az Országgyűlés 11. ülése, 1976. október 14-én, csütörtökön 750 művelésre előirányzott pénzeszközök koordinációját sajnos nem. Elnézést kérek Papp Lajos elvtárstól, nemcsak a tanácsok és nem elsősorban a tanácsok hibájából. Megyénkben szerzett tapasztalatok alapján állíthatjuk: van elég pénz a közművelődésre a különböző szerveknél, szövetkezeteknél, csak szétfolyik. Minden népműveléssel foglalkozó ember tudja, sajnos elnézünk fölötte, hogy a kulturális alapok az a pénzforrás, amibe minden belefér, szendvicstől a futballcsapat támogatásáig, a nőnapi hóvirágtól, a télapócsomagig. Rendet kell ebben is csinálni. Végre érvényt kell szerezni, hogy a kulturális alapokat a dolgozók kulturális nevelésére használják. Őszintén reméljük, a minisztertanácsi felügyelettel a Kulturális Minisztérium és a megyei tanácsok következetesebb irányításával és ellenőrzésével a pénzeszközök koordinálása is, rendeltetésszerű felhasználása végre megvalósul, n agy szükség van erre. • Tisztelt Országgyűlés! Valamikor azt mondtuk, a közoktatás intézményrendszere a gyermekek, az ifjúság oktatását és nevelését szolgálja, a népművelés pedig a felnőttekét. Meggyőződésünk szerint a kulturált életre nevelést, az önművelődés igényét megalapozni már gyermekkorban kell, csak l $y teremthetjük meg a kiművelt emberfők sokaságát. Hisszük, hogy jól fogja ezt szolgálni közművelődési törvényünk, annál is inkább, mert hangsúlyozza a közoktatási és közművelődési intézmények egységét. A törvénytervezet jó, azzal egyetértünk, a m agyar nép alapvető érdekeit fogalmazza meg, dolgozzunk hát érte mindannyian. Dolgozzunk a közművelődésért, hogy szocializmust énítő nén'.'nk többsége elmondhassa majdan a költővel: "Ugy éltem én ahogy itt élni kell, ahogy érdemes élni, egy emberöltőt éltem, de sorsom történelem és ezer évnyi." (Taps.) ELNÖK : Szólásra következik dr. Guba Sándor képviselőtársunk! DR. GUBA SÁNDQR: Tisztelt Országgyűlés! Bessenyei György írta 1781-ben, idézem: "Az ország boldogságának egyik legfőbb eszköfe a tudomány. Ez mentől közönségesebb a lakosod között, az ország is annál boldogabb." A következők Németh László gondolatai, idézem: •«Az embereket nemcsak munkájukban kell egy dolgozó családdá tennünk, hanem műveltségükben is. Műveltebb és műveletlenebb, tehetségesebb és tehetségtelenebb emberek mindig lesznek. De ahogy mindannyian egy nyelvet beszélnek, elsajátíthatnak egy rriagasabb nyelvet * s — a közös műveltséget, amely természetüket is összébb hangolja, s gondolataikat is kicserélnetővé teszi." íme két szemelvény irodalmunk 'nagyjainak gondolataiból kiragadva, amelyeknél kell-e nemesebb indoklás a ma tárgyalt közművelődési törvényjavaslathoz? Ugy érzem, joggal lehetünk büszkék — mai képviselők — arra, hogy több nagy kultúrával rendelkező ország közül elsőnek mi iktatjuk törvénybe azt a célkitűzést, amely elődeink legjobbjait évszázadokon át foglalkoztatta. A törvényjavaslat tárgykörének időszerűsége természetesen napjainkban sem jelenti azt, hogy ne lennének gondjaink, problémáink a megvalósítással, habár ezek alapvetően más jellegűek, mint a korábbiak. E gondokból szeretnék a következőkben néhányat ismertetni a Somogy megyei tapasztalatok alapján. Megyénk, Somogy megye, jellegzetesen aprófalvas település. Nyolcvannégy közigazgatási egysége, három városa, de ugyanakkor 240 települése van. Ez a szétszórt települési hálózat az elmúlt esztendőkben több intézkedést tett szükségessé. A színvonalasabb közigazgatási tevékenység érdekében megtörtént a helyi tanácsok összevonása, és ezzel a tanácsi székhely, községek és társközségek rendszerének kialakulása. Az általános iskolai képzés színvonalának növelése szükségszerűen tűzte napirendre a körzetesítést. A falu gazdasági életét erőteljesen befolyásolja a mezőgazdasági üzemek koncentrálódása is. Az előbbi folyamatokból már most körvonalazható olyan gazdasági és kulturális centrumok kialakítása, amelyek más irányba terelik a falu eddigi életét. A falusi értelmiség, a pedagógus, az agrárszakember, az igazgatási dolgozók szükségszerűen a gazdasági és kulturális centrumokban telepednek le. Magától értetődő következménye ennek a folyamatnak az, hogy a kialakuló gazdasági és kulturális központokban koncentráltan és színvonalasan lehet kialakítani a közművelődési munka bázisát, könyvtárakkal, kultúrházakkal, és így tovább. A lakosság zöme azonban a továbbiakban is szétszóródva, társközségekben él. Régi tapasztalat az is. hogy a közművelődési tevékenység akkor hatékony, ha minél inkább emberközelbe i°het hozni. A koncentrálódás a társközségek kulturálódásának szempontjából bizonyos ellentmondásokat rejt magában. Igaz ugyan, hnrrv a közoontok művelődési házaiban sokkal színvonalasabb rendezvényeket lehet megvalósítani mint korábban, de ugyanakkor a társközségekben folvó kulturális munkáról sem lehet lemondani. Hiszen már most tapasztalható, hogy n társközségek egv részében, ahol a helvi közművelődési lehetőségek megszűntek, vagy csökkentek, különböző, nem kívánato* ideológiai jelenségek ütik fel fejüket, a fiatalság a helvi vendéglőben keresi az egyedüli szórakozási lehetőségét, és végső soron azzal is számolni kell. hocrv a társközségek egyre inkább elnéptelenednek. ^°m anvaffi. sem társadalmi okból nem lenne Solves ennek a folyamatnak a felgyorsulása. Alqnvető társadalmi érdek tehát a falu. de különösen a társközségek kulturális igényeinek kielégítése. Üav tűnik, nem lesz érdektelen, ha a tör_ vónviavaslat tárgyalása kancsán. a somoervi tapasztalatok tükrében me^nróbálok »*á "ilámítani I'HVM az if^nvekre. amelvek a falusi kö^rni^-o. 1 ő.^^^ tpWilpté'n ielentkeznpk. A cra^da^áai óc In*' 4-nv^Kq Vörnryptok kialakításával nrt\riAoh"}ort olő . fővV^p VOT-ÍÍH a tömegközlekedési ©«TVJVrJflr !•••*•» H fn]m7r\An irfónxr A tárcközsécrek' Ar-^nVIr^An, 1 n 1-A;<''dlloin c;-7óUítani A tanao^tal^toV <zvr\v\r\t o^t o faladatot vasúton és autóbuszon menet^"^ ^
