Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-11
751 Az Országgyűlés 11. ülése, 1976. október 14-én, csütörtökön 752 egyéb nehézségek miatt nem lehet megoldani. A szállítást jelenleg a helyi üzemek vállalják, ha módjuk van rá, és nem ütközik a termelő munkával, így bizony a rendezvényekre való eljutás eléggé esetleges. A társközségekben folyó közművelődési tevékenység jobban igényelné a járási, módszertani központok segítségét is. Ezt azonban akadályozza többek között megint a közlekedési eszközök hiánya. Megítélésem szerint a gazdasági és kulturális központok kialakítása után sem lehet lemondani a társközségekben folyó közművelődési tevékenységről. A különböző szakkörök, ifjúsági klubok társközségekben való működése az önművelés és a kulturált szórakozás alapvető feltétele. Az ifjúsági klubokkal Somogy megyében eddig is kedvezőek a tapasztalatok. Jelenleg is 70—80 társközségben működik ifjúsági klub. A társközségekben elsősorban ezek látják el a közművelődési igényeket. Ezt a kezdeményezést úgy tűnik tovább lehetne és kellene bővíteni, és kiterjeszteni egyéb korcsoportokra is. Az iskolák körzetesítése során megürült társközségi tantermek alkalmasak lennének erre a célra. A megvalósítás lehetősége azonban a helyi tanácsok döntésétől függ. Javaslom, hogy a Kulturális Minisztérium adjon ki irányelveket a tanácsok részére a megürült tantermek művelődési teremmé történő átalakítására. A közművelődés fejlesztésének esetenként legnagyobb akadálya a nem megfelelő közművelődési szakemberellátottság. Különösen szembetűnő ez Somogyban, ahol az országban a legkevesebb, mindössze 44 főhivatású népművelő dolgozik. Ebből a 44-ből 15-nek van népművelői végzettsége, 14 népművelő pedagógus képesítéssel dolgozik. 15 pedig képesítés nélkül. A megyei főhivatású népművelői átlag országosan 81, de van olyan megyénk is, ahol 142-en dolgoznak ezen a területen. Az is tapasztalható, hogy a főhivatású népművelő álláshelyeket jelentkezés hiányában nem tudják betölteni. Ennek oka elsősorban az anyagi megbecsülés hiánya. A közművelődési dolgozók alapbére még a pedagógusokénál is alacsonyabb, Somogy megyében havi 2170 forint. Ezen túlmenően érthetetlen módon még azokban az egyéb juttatásokban sem részesülnek, amelyekben a pedagógusok. Nem kapnak letelepedési segélyt, a képesítéssel nem rendelkezők nem kapják meg az 50 százalékos utazási kedvezményt, nem kapnak területi pótlékot, és nem kapnak illetményföldet. Pedig a főhivatású népművelők munkaköre sokszor terhesebb, mint a pedagógusoké, hiszen elfoglaltságuk legtöbbször az esti órákra esik. Csak üdvözölni lehet a törvényjavaslat állásfoglalást, amely a közművelődési munkában részvevő szakemberek fokozott anyagi és erkölcsi megbecsüléséről szól. Sajnos nem kedvezőbb a tiszteletdíjas közművelődési dolgozók helyzete sem. Somogy megyében a tiszteletdíjasok mintegy 70 százaléka oedagógus. A fennmaradó 30 százalékban azonban több olyan népművelő is akad, akinek végzettsége csak nyolc általános iskola. Ezt a helynagyrészt magyarázza az a tény, hogy a tiszteletdíjak összege havi 150-től 500 forintig terjed. A tiszteletdíjak emelésére ugyan már történt kezdeményezés, mert Somogy megyében erre 920 ezer forint rendelkezésre áll. Ezt az összeget azonban nem lehet felhasználni, mert a Kulturális Minisztérium zárolta. Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezet 32. §-a a felsőoktatási intézmények szerepéről szól, a hallgatók közművelődési munkára való felkészítésében. Ügy érzem, jogos ez az igény, mert az értelmiség felelősségére hívja fel a figyelmet. Az agrárértelmiség nevelése során már eddig is törekedtünk arra, hogy ne csak jó szakembereket neveljünk, hanem olyan értelmiséget, amely hajlandó vállalni, és tudja is vállalni a falusi értelmiség megtisztelő feladatát a közművelődésben. Ügy érzem, nyugodtan elmondhatom, hogy hallgatóink többsége megérti és vállalja ezt a hivatásával együtt járó feladatot. Nem elég azonban vállalni, hanem valamelyest érteni is kell hozzá. Ebben nagy előrelépést jelent a végrehajtási utasítás 10. pontja, amely kimondja, hogy a felsőoktatási intézményekben fokozatosan be kell vezetni a művelődéspolitikai, közművelődési ismeretek fakultatív oktatását. Megítélésem szerint; egyetértve itt Szurgyi elvtársnővel, ennél tovább lehetne és kellene is lépni nemcsak fakultatív, hanem kötelező jellegű oktatással. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásommal nem az volt az alapvető célom, hogy a törvénynyel kapcsolatos anyagi igényeket vázoljam, és Somogy megye e területen mutatkozó lemaradását ecseteljem. Tudatában vagyok annak, hogy népgazdaságunk anyagi helyzete a közművelődés nagyobb anyagi támogatását csak fokozatosan teszi lehetővé. Azt azonban, úgy érzem, egyértelműen meg kell állapítani, hogy a közművelődési munka javításának anyagi feltételei is vannak, amelyeknek kielégítéséről, ha fokozatosan is, de gondoskodni kell. Másrészt a közművelődési tevékenység hatékonysága attól is függ, hogy milyen a főhatóság irányítása. A közművelődés nagyon átfogó, komplex tevékenység. Úgy érzem, módszertani kérdésekben, irányelvek kialakításában a Kulturális Minisztériumnak is nagyobb segítséget kellene adnia a területi szerveknek, mint eddig. Tisztelt Országgyűlés! Sokszor hallani olyan véleményt, amely népgazdaságunkat termelő és nem termelő ágazatokra osztja. Utóbbit eleve úgy ítéli meg, mint amely alárendelt szerepet tölt be és kevésbé jogosult a nemzeti jövedelemben való részesedésből. Ez a vélemény azonban ma már egyre kevésbé tartható fenn, annál is mkább. mert a tudományos-technikai forradalom időszakában egyre nagyobb a műveltség hatása a közvetlen termelésre, a gazdálkodásra. Mind jobban érezhető ez a mai falun is. Köztudott, hogy nagyüzemi mezőgazdaságunkat egyre inkább szorult helyzetbe hozza az a körülmény, hogy a fiatalok, de különösen a szakképzett, művelt fiatalok nem szívesen maradnak falun. Az elvándorlás, elkívánkozás okai ma már elsősorban nem anyagi jellegűek. Sokkal inkább abban keresendők, hogy a fiatalok nem mindig találják meg a megfelelő, kulturált életkörülményeket maguk és családjuk számára. Pedig mezőgazdaságunkban ma már egyre gyakoribb az, hogy egy-egy szakmunkás gond-