Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-11

739 Az Országgyűlés 11. ülése, 1976. október 14-én, csütörtökön 740 juttatja kifejezésre, hogy az emberi fejlődés lehetőségeinek melyik útját választottuk. Ezek nem nagy szavak, mert népünk munkájának eddigi eredményei, a szocializmus, a haladás erőinek világszerte évtizedről évtizedre érzékelhető térhódításai adják e szavak tényleges fedezetét. Tudom, hogy e törvényjavaslat megszavazásával maradéktalan megvalósításának nem kis gondját is vállaljuk. Nyugodtan állíthatom: ennek is megvan a fedezete. S van egy tényező — nem az illúziók —, hanem a tudás, a meggyőződés, a hit, ami eddig is reális segítőnk volt. Munkásosztályunk, parasztságunk, értelmiségünk, egész népünk hite, meggyőződés abban, hogy a szocialista társadalom nemcsak a tegnapból a mába, hanem a mából a holnapba is biztosan vezet. Mindezek alapján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a benyújtott törvénytervezetet elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Szurgyi Istvánné képviselőtársunk. SZURGYI ISTVÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A napirenden levő törvényjavaslat és az előkészítési időszak alatt történtek a törvénytervezet társadalmi vitái nemcsak a közművelődésről szóló törvényalkotás szükségességét, hanem társadalompolitikai jelentőségét is igazolják. A törvényjavaslatban és a közművelődéspolitikai párthatározatban megjelölt célok ismeretében az előttünk fekvő törvényjavaslat jelentőségét elsősorban abban látom, hogy mint kerettörvény, a közművelődési tevékenységet nem csupán az ezt szolgáló intézmények és dolgozóik feladatává teszi, hanem támogatását minden vezetőnek kötelességévé teszi és kiemelten hangsúlyozza a társadalom felelősségét is. Mindebből következik, hogy a közművelődési feladatokat egy olyan folyamat szerves részeként kell a jövőben kezelnünk, amely az ember, a személyiség egészére kiterjed, és nem csupán a közművelődési intézmények munkájával, hanem ezzel egyidejűleg a társadalmi szervezetekben, a kisebb közösségekben és a munkahelyeken folyó összehangolt munka révén valósítható meg. Ezeknek a törvényjavaslatban rögzített közművelődéspolitikai feladatoknak a gyakorlati végrehajtása szocialista társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése. A közművelődéspolitikai párthatározatban többek között ezeket olvashatjuk: a szocialista ember formálása társadalmunk fejlődésének elengedhetetlen követelménye. Ezzel azt kívánom hangsúlyozni, hogy a közművelődés nem egyszerűen kulturális kérdés, hanem a szocialista társadalom építésének szerves része, elengedhetetlen eleme. Mindennek tudatosítását nálunk Szolnok megvében a megyei pártbizottságnak a közművelődés megvei feladatait megjelölő intézkedési terve és az ennek nvomán készült tanácsi művelődéspolitikai program is hatékonyan segíti. Elsősorban annak tudatosításában értünk el eredményeket, hogy a közművelődés alakítja a közgondolkodást és mint világnézetet, életmódot, erkölcsöt, magatartást formáló és alakító tényező hozzájárult a közösségi szellem és a közéleti aktivitás erősödéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak is érzékeltetik, hogy Szolnok megyében a közművelődést az egyenletes, folyamatos fejlődés jellemzi. Ez összefügg a tanácsi irányítás erősödésével is. Lemérhető ez a közművelődési intézmények tartalmi munkájában, a közművelődés ügyéért kibontakozó társadalmi összefogásban, aktivitásban, az értelmiség egyes rétegeinek tevékenységében és nem utolsósorban megyénk művészeti életében, amelyet a politikai világnézeti tudatosság és a színvonal-emelkedés jellemez. A közművelődés hatókörének fokozódását a munkásság körében, többek között megyénkben is, a szocialista brigádokkal való rendszeres foglalkozás, az ifjúság körében pedig az ifjúsági klubok tartalmi munkája segíti. A munkásművelődés hatékony segítését a törvényjavaslat is feladatul jelöli meg. Éppen ezért én is kötelességemnek érzem hangsúlyozni a törvényjavaslat 7. §-ában foglaltakat. A munkásság és a szövetkezeti parasztság művelődésével kapcsolatos alapelvek hatékony megvalósítása érdekében javasolom, hogy a kiadandó végrehajtási rendeletekben a munkásság és a szövetkezeti parasztság művelődésének további fokozása érdekében a szocialista brigádmozgalomban rejlő közművelődési lehetőségek céltudatos hasznosításának követelménye is nyerjen megfogalmazást. A megyénkben szerzett tapasztalatok alapján azt is szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy a szocialista brigádmozgalom nyújtotta közművelődési lehetőségek az eddig alkalmazott módszerek továbbfejlesztésével biztosítani tudják a közös célokért dolgozni tudó, dolgozni akarók számának növekedését. Ez a vállalásokon, az együttes munkán keresztül érvényesíthető a bejáró dolgozók körében is, akik éppen naponkénti utazgatásuk miatt rendszertelenül vagy egyáltalán nem veszik igénybe a művelődési lehetőségeket. Tisztelt Országgyűlés! Gyakorlati tapasztalataink azt igazolják, hogy sok esetben korszerűtlen, elégtelen tárgyi feltételek között is lehet tartalmas közművelődési munkát végezni akkor, ha ezt hozzáértéssel, megfelelő felkészültséggel rendelkező szakemberek irányítják. A közművelődés személyi, tárgyi feltételei sajnos megyénkben sem kielégítőek. A tárgyi feltételek fokozatos javítására irányuló törekvések biztatóak, a jelenlegi személyi feltételek azonban nehezítik a tartalmi munkát. Megyénkben a hivatásos népművelőknek csak fele rendelkezik a szükséges szakmai-politikai végzettséggel. Erőteljes a fluktuáció is. A tanácsi intézményekből a szakképzett népművelők egy része a magasabb fizetést biztosító üzemekbe távozik. Ez természetesen nem minősíthető egyértelműen egészségtelen folyamatnak, de mint jelenséget azért tartom szükségesnek említeni, mert ezzel a ténnyel is igazolni szeretném a törvényjavaslat 32. §-ában foglaltak fontosságát.