Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-11

737 Az Országgyűlés 11. ülése, 1976. október 14-én, csütörtökön 738 ziós műsorcserében, színház-, zene- és képzőművészeti életünkben is fontos szerepet töltenek be nyugati partnereink. Csak az elmúlt öt év alatt több tízezer tudományos célú utazás irányult a nem szocialista országokba. A békés egymás mellett élés és a nemzetközi ideológiai harc keretei között a polgári társadalommal fenntartunk és fejlesztünk minden olyan kapcsolatot, amely a népek kölcsönös szellemi és anyagi gazdagodását, a népek közötti bizalom növekedését, a béke légkörének fenntartását szolgálják. Ugyanakkor elutasítjuk az emberes népellenes „szellemi" termékek átvételét, az országunk életébe való beavatkozást és szorgalmazzuk a kulturális csere tényleges kölcsönösségét. Tisztelt Országgyűlés! A kiindulóponttól a munkásművelődés kérdésétől látszólag messze tévedtem. Tudva, hogy a munkáskultúra gazdag tartalma nem cserélhető fel a munkásművelődéssel, tudva, hogy ez utóbbi mennyi problémával küzd, mégis azt hangsúlyoznám: csak látszólag tértem el a tárgytól. Mert ha a kultúra kérdéseit valóban marxista módon kötjük össze a munkásosztály történelmi hivatásával, társadalmi vezető szerepével, akkor abból szükségképpen következik, hogy a munkásművelődés legfontosabb tartalmi problémáiról, a fiatalság, a rendkívül nagy életmódváltozáson áteső parasztság, egész társadalmunk művelődési helyzetéről, fejlődéséről is beszélünk; akkor a minden emberi érték elsajátításán alapuló új, szocialista kultúráról, annak jelenéről és jövőjéről szólunk. Tisztelt Országgyűlés! Egy felszólalás, amelynek bevallott célja, hogy támogasson egy törvényjavaslatot, az indoklás hevében könynyen egyoldalúvá válhat. Csak a törvénytervezet alátámasztása volt szándékomban, de nem szeretném, ha ez azzal a látszattal járna, mintha el kívánnám hallgatni azokat a nehézségeket, szemléleti, anyagi, szervezeti problémákat, amelyekkel — mint minden más terület — a közművelődés is küszködik. Ellenkezőleg, az a meggyőződésem, hogy ha az előttünk fekvő tervezetet. a törvény rangjára emeljük, nemcsak eredményeket rögzítünk, nemcsak feladatokat jelölünk, de ezzel együtt jelentős támogatást is nyújtunk az e téren előttünk álló nehézségek leküzdéséhez. Nem mintha a javaslat törvényerőre emelése automatikusan együttjárna az anyagi, szervezeti feltételek azonnali megjavításával, hanem mert erőteljesen hozzájárul annak társadalmi felismeréséhez, hogy a közművelődés: a közösség művelődése és ezért közügy. Ha joggal a közművelődés sokoldalú tartalmáról szóltunk, abból az is következik, hogy nincs az életnek olyan szektora, oldala, amelynek ne volna közművelődési vonatkozása. A közművelődés a kulturális életnek az a része, amely a politikai, a gazdasági, a társadalmi élettei közvetlen összefüggésben alkot egységes egészet. Közművelődésünkben — ha szűkebb értelemben vett közművelődési bázisnak megkülönböztetett szerepe is van — minden tömegszervezetnek, különösen a szakszervezeteknek és a KISZ-nek, az állami, a tanácsi apparátus egészének, a tudománynak, az oktatásnak, az irodalomnak, a művészeti életnek, a tömegközlési fórumoknak nélkülözhetetlen szerepe, része van. És szerepe van, nem utolsósorban, a pártnak. A Központi Bizottság határozata, többek között ezért hangsúlyozta, hogy a kulturális nevelőmunkának a pártmunka szerves részévé kell válnia. A közművelődés ügyének előmozdítását, még gyorsabb fejlődését maguknak kell érezzék a társadalmi és főleg a gazdasági élet vezetői, bármilyen beosztásban dolgozzanak is. És ahogyan eddig is áldozatosan tett erről tanúbizonyságot, érezze méginkább magáénak a szocialista értelmiség, amely a dolgozó nép részeként járul hozzá a szocializmus építéséhez. Mindenekelőtt a pedagógusok, a hivatásos és a nem . hivatásos népművelők, a művelődésügy közvetlen szervezői és irányítói. Csatlakozzanak hozzájuk még nagyobb számban a műszaki, az agrár, a közgazdász, az orvos, a jogasz értelmiség újabb rétegei. Az igazi értelmiségi mindig belső hivatottságának, ezért kötelességének tudta, érezte, hogy megossza másokkal, népével mindazt a szellemi értéket, amelynek birtokában van. Járjon élen ebben a fiatal értelmiség, kapcsolódjék be ebbe a munkába a diákság, amelynek a szocialista társadalomban megszerzett" műveltségére, lelkesedésére, kezdeményező erejére joggal számíthat az a közművelődési munka, amelynek eredményeit a jövő, s egyben a fiatalság jövője hozza meg. Ha a sokszínű és mégis egységes közösségi művelődés az egész közösség ügye, ez annyit is jelent, hogy fejlesztésén sokaknak és mégis egységes szellemben, egymással összefogva kell munkálkodniuk. Az össztársadalmi és a legkülönfélébb részérdekeknek a gazdasági élet mellett a közművelődés az egyik legpróbatevőbb -terepe. Hiszen fő törekvésünk kell legyen a közös erőfeszítéssel létrehozott, közös fenntartással működő és komplex rendeltetésű intézmények, létesítmények gyarapítása, mind teljesebb kihasználása. Szocialista látókörre, erkölcsi tudatosságra van szükség, hogy ez az összefogás a világos munkamegosztáson, a kötelességeknek és. a jogoknak a közös érdeket szem előtt tartó egyeztetésén alapuljon. A közművelődésnek sok olyan tartalmi, módszertani feladata van, amely nem pénzigényes, amelyet a közös eszmélkedés oldhat meg. A meglevő művelődési házak munkájának megjavítása legalább olyan feladat, mint egy-egy új kultúrpalota felépítése. De az összefogás, a közös cselekvés javíthatja leghatékonyabban a feltételeket is. Csak ez képes legyőzni a szektorérdekek szűkkörűségét, csak ez tudja kiiktatni a párhuzamosságokat, biztosítani a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erők olyanynyira kívánatos összpontosítását. Tisztelt Országgyűlés! A közművelődési törvényjavaslat vitatása és megszavazása nagy felelősséggel jár. Olyan kérdésről van szó, amely közvetlenül vagy közvetetten, de szorosan összefügg társadalmunk szocialista jellegével, egyben történelmi versenyével és győzelmével. Olyan törvényről van szó, amely népünk kulturális felemelkedésének, kultúrateremtő erőinek kibontakoztatását rögzíti és előbbre viszi, és amely egyszersmind elvileg