Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-11

735 Az Országgyűlés 11. ülése, 1976. október 14-én, csütörtökön 736 sebb változása, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása... A szocialista társadalom bővülő lehetőségeket teremt a személyiség sokoldalú fejlődéséhez. A művelődés, az egyén fejlődésének, közösségi kapcsolatainak nélkülözhetetlen tényezője, közösségteremtő erő. A fejlett szocialista társadalom építése szükségessé teszi az egyes emberek és a közösségek sokoldalú továbbképzését szolgáló közművelődési rendszer szervezeti és eszmei erősítését... El kell érni, hogy az önművelés, a kultúra öröme a társadalom minden tagjának személyes és állandó szükségletévé váljék''. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Egy ilyen törvény elfogadása során felelős mérlegelésre van szükség. S úgy hiszem, ez a felelősség többek közt annak vizsgálatában is megnyilatkozhat: megvan-e a törvény meghozatalának háttere, alapja, kifejezi-e azt, ami már ténylegesen is megvan a társadalmi gyakorlatban. S kifejeződhet annak vizsgálatában is: magában foglal-e a törvény elegendő időtálló, a holnapra is érvényes tartós elemet. Azaz: van-e a törvénynek összefoglaló és programadó, cselekvésre késztető érvénye. Az elmondottak alapján úgy vélem — meggyőződésem —, hogy ezt a törvényjavaslatot alátámasztják eddigi eredményeink és elfogadását megkívánják holnapi feladataink. Tisztelt Országgyűlés ! Képviselőtársaim ! Kérem engedjék meg, hogy a közművelődési törvénytervezet rendkívül szerteágazó vonatkozásai közül a munkásművelődés — meggyőződésem szerint — központi jelentőségű kérdésre hívjam fel a figyelmet. A munkasművelődés ügye szorosan vett politikai kérdés is. összefügg a munkásosztály társadalmi vezető szerepével. A tudás hatalom. Tudásra éppúgy elengedhetetlenül szüksége volt a munkásosztálynak a hatalom megszerzéséért folytatott harcban, mint ma a hatalom gyakorlásához. Ha szemügyre vesszük a közművelődés tényezőit, a termeléssel, a politikai, ideológiai, közösségi élettel, az erkölccsel összefüggő tényezőit, látnunk kell. hogy mindezek kibontakoztatásában ma is elsősorban a munkásosztály érdekelt. Ezt az érdeket napjainkban is a munkásosztály legfejlettebb rétegei ismerik fel és képviselik a legöntudatosabban. Ez mindenekelőtt a munkásság 60 százalékát felölelő szocialista brigádmozgalomban, annak hármas jelszavában és társadalmi méretű gyakorlatában fejeződik ki. Ez a mozgalom teszi kézzelfoghatóvá, hogy a művelődés a közösség — elsősorban a munkához kapcsalódó közösség — révén terjed ki a termelő, a tanuló, a közéletet élő, a szórakozó ember egész tevékenységére, mégpedig úgy, hogy egyben az adott közösséget is erősíti. S a szocialista brigádmozgalom azt is kifejezi, hogy a munkásművelődés legfőbb bázisa, ereje maga a munkásosztály. A munkásművelődés ügyét éppen ezért csakis vele együtt, kezdeményezéseire, igényeire építve lehet előbbre vinni. Amit azonban, tisztelt Országgyűlés, hangsúlyozni szeretnék, az, hogy a munkásosztály műveltsége meghatározó érvénnyel bír kulturális életünk, a közművelődés tartalmának egészére is. Ahogyan a munkásosztálynak történelmi hivatása, hogy a többi dolgozóosztállyal, réteggel szövetségben az ő érdekeiket is szolgáló szocialista társadalom felépítését vezesse, ugyanúgy kultúrájának kibontakoztatása is az egész társadalom kulturális fejlődésének záloga. Éppen ezért a közművelődés egész tartalmát a munkásosztály ideológiai, erkölcsi értékeinek, a nagyüzemi termeléssel összefüggő kollektív szellemének kell áthatnia, hogy társadalmunkban általánossá váljanak azok a vonások, amelyek a munkásosztályt történelmi szerepének betöltésére teszik hivatottá. Ennek a történelmi szerepnek a marxista—leninista értelmezéséből következik, hogy a munkásosztály világnézete, a marxizmus—leninizmus, a munkásosztály érdekei, politikája egész társadalmunk ideológiai, politikai egységének, ezzel egyszersmind társadalmunk szocialista tartalmú nemzeti egységének is alapja és legfőbb előmozdítója. A munkásosztály ideológiája és kultúrája, az egyetemes emberi kultúra több évezredes eredményének kritikai elsajátításán alapszik. Ezért van az, hogy kulturális életünket — hasonlóan más szocialista társadalmakéhoz — a klasszikus kulturális értékek rendkívüli megbecsülése, közkinccsé válása jellemzi. A munkásosztály annak révén, hogy vezető ereje a szocialista társadalomnak, vezető ereje egyszersmind a történelmileg új, szocialista nemzetnek is. Ezért eleve folytonosságot teremt a nemzet múltja és jelene közt, a magyar nép forradalmi és függetlenségi harcait, történelmének, kultúrájának haladó örökségét a szocialista hazafiság, a szocialista kultúra szerves, aktív tényezőjévé avatja. Ugyanakkor a munkásosztály kultúrája egy új kultúra is, amely teremti, igényli és támogatja mindazt a szellemi értéket, amit a haza és a nagyvilág szocialista forradalmi és haladó erői hoznak létre. Befogadja és ösztönzi a szocialista értékeket, szívesen vitázik minden olyan nézettel, amelynek van progresszív oldala, értelme is, és elutasít minden reakciós, nép- és haladásellenes terméket. Kulturális életünket, közművelődésünk tartalmát ez, és nem a munkáskultúra valamiféle leszűkített, zárt értelmezése ^jellemzi. így van ez nemzetközi vonatkozásában is. Munkásosztályunk internacionalizmusa kulturális életünket elsősorban a szocializmust építő társadalmak, a testvéri szocialista népek, nemzetek a nemzetközi munkásmozgalom kulturális közösségeihez, szellemi erőihez kapcsolja. Közművelődésünk tartalma elsősorban a velük, s mindenekelőtt a Szovjetunióval való kulturális, tudományos, művészeti, oktatási együttműködés révén gazdagodik. Különös érdeklődéssel, mély rokonszenvvel figyeljük és ismerjük meg a gyarmati elnyomás alól nemrég felszabadult népek erőfeszítésein, a nemzeti felszabadító és demokratikus mozgalmak harcain érlelt, született kulturális értékeket. Az 1975 nyarán Helsinkiben megrendezett Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia záróokmányának megfelelően őszintén törekszünk minden ország, így a kapitalista országok szellemi életével meglevő kapcsolataink bővítésére és elmélyítésére is. A kortárs nyugati irodalom szinte valamennyi humanista értéke megjelent, megjelenik Magyarországon. Filmimportunkban, a televí-