Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-11

733 Az Országgyűlés 11. ülése, 1976. aktóber 14-én, csütörtökön 734 rei szerezték meg az ország irányításához szükséges műveltséget és szaktudást. Új, szocialista értelmiség született. A korábbi elmaradottsághoz képest szinte robbanásszerű volt a tömegeknek az emberi kultúra és a magyar kultúra klasszikus értékeivel való találkozása. Tömeges méretekben váltak hozzáférhetővé a kortárs szocialista és haladó kulturális értékek. S a kultúra és a tömegek e találkozását egyre inkább a tudományos igazság, azaz a marxizmus—leninizmus hatotta át. Mindezt a politikai-társadalmi átalakulás tette lehetővé, és ezen belül az, hogy állami irányítás alá került a kulturális intézményrendszer, hogy kiépült az iskolán kívüli népművelés rendszere, a művelődési intézmények egységesen irányított hálózata. Igaz, ezt a folyamatot korlátozták a dogmatizmus politikai és ideológiai torzításai, de sem ezek, sem az ellenforradalom nem törte meg a fejlődés történeti folytonosságát. Hazánkban is sikerrel zajlott le a szocialista kulturális forradalomnak az a szakasza, amely megfelelt a szocializmus alapjait megteremtő politikai, gazdasági, társadalmi építőmunka feltételeinek és követelményeinek. Az, tisztelt Országgyűlés, hogy ma a közművelődési törvényjavaslat felett vitázhatunk, nem választható el ezektől az eredményektől, történelmi fejlődésünktől, de nem is csak ezekre vezethető vissza. A szocializmus alapjainak megteremtését követő politikai, társadalmi, gazdasági fejlődés, az életszínvonal-emelkedés jelentősen javították a művelődés és a művelődök anyagi feltételeit. Ehhez azonban mindig hozzá kell tennünk: ezek a tényezők egyszersmind maguk is kultúraigényesek voltak, illetve új jellegű kulturális igényeket támasztottak. A népgazdaáág intenzív fejlesztése az általános és szakmai műveltség magasabb követelményeivel járt és jár együtt. A lakásviszonyok javulása, a jövedelemnövekedés, a fogyasztásbővülés, a szabadidő-növekedés számos új, a művelődést is közvetlenül érintő kérdést vetett fel. Hogyan éljünk az új lakásban, milyen az anyagi javak kulturált fogyasztása, és hogyan függ össze a kulturális javak „fogyasztásával", hogyan használjuk ki tartalmasán a szabad időt, hogyan fordítsunk nagyobb gondot az egészséges életmódra, a testkultúrára, egyszóval a viszonylag jobb anyagi feltételekkel hogyan éljünk értelmesen, szocialista emberhez méltóan? Szocialista társadalmunk közéletének és közösségi életének fejlődése, a szocialista demokrácia fejlődése az üzemekben, a munka- és lakótelepeken nemcsak a tömegek aktivitásának kibontakozásához járult hozzá, de meghozta egyszersmind a véleménynyilvánításhoz szükséges műveltség, látókör, magatartás, kifejezőkészség kultúrájának növekvő igényét is. Az örökölt társadalmi egyenlőtlenség, a város és a falú, a fizikai és a szellemi munka között meglevő különbségek, ellentmondások csökkentésének folyamata segítette, de feltételezte is a művelődést. A társadalmi mobilitás lehetőséget nyitott a tanulásnak, de meg is követelte az erőfeszítést. És így tovább: a gazdasági-társadalmi fejlődés minden szektorának, oldalának megvolt és megvan a maga kulturális vonatkozása. Kétségtelenül a gazdasági, a társadalmi oldal a meghatározó ebben a viszonyban, de a marxizmus ezt a kapcsolatot mindig kölcsönhatásnak fogta fel, ez pedig annyit is jelent, hogy a kultúra — annak fejlődése, fejlesztése — elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdaság, a termelőmunka, a szocialista társadalom élete, közösségi élete, közélete, demokratizmusa és mindezek révén ideológiai, politikai és nemzeti egysége fejlődhessen. Kedves Elvtársak! Tisztelt Országgyűlés! Amikor a Központi Bizottság határozatot hozott a közművelődésről, akkor tulajdonképpen ezeknek a marxista alapelveknek és a mai új lehetőségeknek a jegyében fogalmazta, értelmezte újra a közművelődés tartalmát, fogalmát. A közművelődés kategóriája — és így szerepel ez az előttünk fekvő törvénytervezetben is — összekapcsolja a kulturális élet különböző oldalait, egységbe foglalja a politikai, az ideológiai, a szakmai és az általános műveltséget, kiegészítőén és teljes joggal ide kapcsolva a szocialista erkölcs, életmód, életforma, a szocialista fogyasztás kultúráját is. És ezt az összetettebb, a maga sokoldalúságában értelmezett kultúrát tudatosan és hangsúlyozottan hozza öszszefüggésbe azzal a területtel, ahonnan elszármazott és amelyet segít: összekapcsolja a társadalmi gyakorlattal, összekapcsolja a termeléssel, a közösségi élettel, a közélettel, a szocialista demokratizmussal, az öröklött társadalmi feltételkülönbségek, egyenlőtlenségek, a fizikai és a szellemi munka közötti különbségek csökkentésének társadalompolitikai gyakorlatával. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ma már nem csupán népművelésről van szó, hogy ma már a tömegek tudatos, önkéntes, aktív.tevékenysége, művelődése mint történelmileg újszerű tényező lépett a továbbra is szükséges és fejlesztendő kultúraterjesztés és befogadás mellé. t A közművelődésnek erről az újszerű értelméről, korszerű tartalmáról szólva nemcsak azt szükséges hangsúlyozni, hogy az mennyire épül az eddigi eredményekre, de legalább ennyire azt is, hogy miként szolgálja a jövőt. Ha a Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilatkozatának csak a termelési, gazdasági célkitűzéseit, ha csak az életszínvonal-emelkedés tervezett elemi mutatóit is nézzük, nyilvánvaló, a kulturális forradalom, ezen belül a közművelődés további kibontakoztatása mennyire elengedhetetlen. És ezt éppen a közművelődés széles értelmű, gazdag tartalma, a társadalmi gyakorlathoz kötött jelentése teszi félreérthetetlenül világossá. És arra is hadd utaljak, hogy a Központi Bizottság határozatában — és a beterjesztett törvényjavaslatban is — a közművelődésnek ez a sokoldalú kultúraértelmezése már gyakorlatilag is az emberi tevékenység sokoldalúságát tükrözi. Ami annyit is jelent, hogy társadalmi méretekben mintegy elénk vetíti azt a sokoldalúan kulturált embert, azt a gazdagon kibontakozott személyiséget, aki csak a szocializmus, a kommunizmus által és révén alakulhat ki. Erre utal pártunknak a XI. kongresszuson elfogadott programnyilatkozata: „El kell érni, hogy a javuló anyagi feltételekkel szocialista módon éljünk. Ezért egész társadalmunk fejlődésének egyik kulcskérdése és nélkülözhetetlen feltétele a tudati viszonyok gyorsabb, erőtelje30»