Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-11

729 Az Országgyűlés 11. ülése, 1976. október 14-én, csütörtökön 730 Második bekezdésnek: „A szórakoztatási tevékenység nem sértheti a közízlést, az alapvető szocialista eszményeket és nemzeti értékeket". Úgy gondolom, hogy ez a javaslat a törvénytervezet logikájának és szellemének megfelel. Néhány szót kívánok mondani saját megyénkről is. Heves megye közművelődésének fejlődésére is a felfelé ívelés a jellemző. Ugyanakkor meg lehet találni a hiányosságokat is, amelyek több okra vezethetők vissza. Megyénkben különösen az 1974-es központi bizottsági határozat óta sokat tettek annak megvalósításáért. Erősödött az állami irányítás szerepe, tekintélyt vívott ki magának a megyei közművelődési bizottság. Népművelőink eredményesen együtt dolgoztak mind állami, mind mozgalmi vonalon. Több újszerű kezdeményezés történt a munkásság művelődésének korszerűsítésére is. Megyénkben az év folyamán komoly előrelépés történt a közoktatás, a közművelődés kapcsolatának fejlesztésében. Négy községben már három éve zajlik eredményes kísérlet nevelési központok kialakítására. Az új törvény alapján azt várjuk, hogy mind az Oktatási, mind a Kulturális Minisztérium közös rendelkezései lehetővé teszik a nevelési központok, a komplex intézmények működtetésének általánosítását. Megoldásra váró kérdés az is, hogy megyénk községeiben, városaiban sok tízezer forint van a különböző üzemek és szövetkezetek kulturális rovatán. Jó lenne, ha az országos tárcák a kerettörvény alapján olyan rendelkezést alkotnának, hogy a tanácsok a különböző kaszszák forintjainak egy részét a közös cél érdekében összefoghatnák. Különösen fontos volna ez falvainkban, ahol a közművelődés szinten tartását már anyagiak is akadályozzák. A törvényjavaslat megfogalmazza továbbá, n

°gy a társadalmi szervezetek, vállalatok és szövetkezetek is hozzájárulhatnak a közművelődés fejlesztéséhez, illetve a közművelődési intézmények fenntartásához. A jövőben jobban kell élnünk ezekkel a lehetőségekkel. Képviselői körzetemben van olyan tapasztalatom is, hogy a községek nagyobb részében a felnőttoktatás nem megy megfelelően. Az állam által biztosított lehetőségekkel nem élnek eléggé. Ennek okát elsősorban abban látja, hogy a közvélemény szemében még mindig nincs kellő értéke a műveltségnek. Továbbá oka, hogy az értelmiség sem egyértelműen kapcsolódik be a közművelődés fejlesztésébe. Problémát okoz az is, hogy azok az értelmiségiek, elsősorban pedagógusok, orvosok, jogászok, akik önzetlenül nagyon sok áldozatot hoznak e munka érdekében, nem részesülnek kellő erkölcsi és anyagi megbecsülésben. Bízom abban, hogy a törvényjavaslat 32. és 33. §-ának végrehajtása ebben a kérdésben is segíteni fog. A 28. § a tömegsporttal és testneveléssel foglalkozik. Nagyon helyesen, hiszen a műveltséghez, a művelődéshez ez is hozzátartozik. Legyen szabad ezzel kapcsolatban pár megjegyzést tennem. Már eddig is nem egy határozat született, amelyek abban az irányban igyekeztek hatni, hogy ezt a kérdést társadalmi üggyé tegyük, mégis a gyakorlatban sokkal kevesebb történik a lehetőségeknél. A sportegyesületek pályái, ahol meg is nyíltak a tömegsport előtt, azok igénybevétele nem kellő tervszerűséggel folyik. És amikor megkérdezzük, máért nem megy jobban a testnevelés, sok esetben azt válaszolják: mert nincs tornaterem. Elhiszem, és nem vitatom, hogy szükség •van tornateremre, és más sportlehetőségek építésére. De addig is, amíg ezekkel nem rendelkezünk, a testedzést fokozottabban lehetne gyakorolni a szabadban is. Közismert, hogy országunknak olyan a klímája, amely csaknem egész éven át lehetővé teszi a szabadban történő sportolást, mozgást. A magam részéről a fő bajt a hozzáállásban látom. A szemléletünkön kell változtatni. A 28. § megvalósítását is akkor látom biztosítottnak, ha az egészségügyi és sportintézmények feladatainak végrehajtását az öszszes állami és társadalmi szervek hatékonyan fogják segíteni. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az eddigieknél nagyobb jogokat és lehetőségeket biztosít, ugyanakkor nagyobb kötelezettségeket is jelent a közművelődés fejlesztése érdekében. Hogy milyen eredményesen fogunk élni az adott nagyobb lehetőségekkel, az elsősorban rajtunk múlik. Ügy gondolom, hogy önmagunkkal szemben is igényesebbnek kell lennünk szocialista közművelődésünk hatékonyabb végrehajtása érdekében. A törvényjavaslatot a kiegészítésekkel együtt elfogadom és elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Úszta Gyula képviselőtársunk javaslatait kiadjuk az illetékes bizottságoknak előzetes állásfoglalás céljából. Az ülést 15—óráig felfüggesztem. (Szünet 13.31—15.01. — Elnök: RAFFAI SAROLTA) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Győri Imre képviselőtársunk felszólalása következik. GYŐRI IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Kedves elvtársak! Voltak értékes kezdeményezések a közművelődési jogalkotás területén már korábban is, de most — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. márciusi határozata és XI. kongresszusának állásfoglalása nyomán — vált időszerűvé mindannak részletesebb kifejtése, külön törvénybe iktatása, amit alkotmányunk a közművelődésről leszögezett. Időszerűségen azt értem: eredményeink most tették lehetővé, feladataink pedig szükségessé, hogy a közművelődés ügyét legfelsőbb államhatalmi szervünk, a tisztelt Országgyűlés törvény megalkotásával is segítse. A közművelődés ügyének előtérbe kerülésében társadalmunknak — és általában a szocialista társadalmaknak — egy mélyebb, általánosabb törvényszerűsége jut kifejezésre. Az a felismerés tükröződik benne, hogy a szocializmus felépítésének egész történeti folyamata elválaszthatatlan a lenini kulturális forradalomtól. Népünk kulturális színvonalának emelése, politikai gazdasági, társadalmi céljaink megvalósító