Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-11

727 Az Országgyűlés 11. ülése, 1976. október 14-én, csütörtökön 728 tikai szervek összefogása alapján példaként álló önálló szervezéssel, önálló pénzügyi alap megteremtésével 1970-ben megalakult a Ráckevei Duna Intézőbizottság. A Minisztertanács jóváhagyta a ráckevei Duna és üdülőkörzete regionális rendezési és vízgazdálkodási fejlesztési tervét. Ügy látjuk, e határozattal sokat nyert a ráckevei járás, de nyugodtan állíthatjuk, Pest megye és Budapest lakossága is. Jelentős sportés kulturális élet bontakozott ki. Felemlíthetem a kiskunsági pásztor- és lovasnapok bemutatóit Apaj

on, amely mindinkább nemzetközi esemény is. Vagy szólhatok a szigetcsépi szüreti rendezvényről, mely a vidék legrégibb hagyományait eleveníti fel. A ráckevei soroksári Duna üdülőterülete még nem kiemelt, kormányprogram által támogatott üdülőterület, a pénzügyi támogatás mérsékelt, de a határozat alapján erőteljesebben és hatékonyabban dolgoznak a társadalmi erők: fizikai dolgozók, nyugdíjasok, szellemi munkát vállalók, KISZ-fiatalok és úttörők. Bizonyítja lelkesedésüket, hogy az öt év alatt, az intézőbizottság megalakulásától, 50 milliós társadalmi munkát végeztek. Megragadom a lehetőséget, hogy a Minisztertanácsnak megköszönjem azt, hogy a szándékot megértette, mely létrehozta az elképzeléseket, terveket, a táj fejlesztésével kapcsolatban. Továbbra is célkitűzésünk marad az, hogy a főváros és a megye munkásainak kulturált pihenéséhez szükséges feltételeket, főképpen társadalmi erők mozgósításával biztosítsuk. Tisztelt Országgyűlés! A művelődési tevékenység Pest megyében magasabb szinten, jobb körülmények között folyik, mint bármikor, de a követelmények mégis többet kívánnak tőlünk. Üj törvényünk alapján hisszük, hogy állami és társadalmi szervezeteink törvényadta kötelességeiknek eleget téve, még több segítséget nyújtanak a megye munkássága és parasztsága műveltségi szintjének emeléséhez. A közművelődési törvényjavaslatot elfogadom, köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Úszta Gyula képviselőtársunk felszólalása következik. ÚSZTA GYULA: Tisztelt Országgyűlés! Végtelenül örülök annak, hogy sor került a közművelődési törvényjavaslat megtárgyalására. Jóleső érzéssel tölt el az a tény, hogy a szocializmus építésének olyan fokára jutottunk, mikor már megvan társadalmunk részéről az igény, a lehetőség is ahhoz, hogy a törvényt megalkothassuk. Korunk emberétől mind több és több műveltséget kíván társadalmunk, amelynek kielégítése szükségessé teszi az alapvető jogok és kötelezettségek pontosabb tisztázását, helyes értelmezését. A törvényjavaslat olyan új alapelveket fogalmaz meg, amelyek egyértelművé teszik, hogy a fejlett szocialista társadalom igénye az általánosan és szakmailag művelt, folyamatosan művelődő, szocialista világnézetű, közösségi gondolkodású emberek formálása. Megteremti annak lehetőségét, hogy egész népünk részt vehessen a kultúra elsajátításában, létrehozásában és ápolásában. Heves megyében is nagyon várják e törvényt, várják tőle azt, hogy életbe lépésével elhárulnak azok az akadályok, amelyek már gátolják a közművelődés továbbfejlődését. Magam is meg vagyok győződve arról, hogy e törvény közművelődésünk továbbfejlődésében minőségi változást fog eredményezni. A törvényjavaslat szelleméből többek között az is következik, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani egész népünk, de főképpen az ifjúság hazafias és internacionalista nevelésére. A törvényjavaslatban van utalás erre. Én azonban fontosnak tartanám e gondolat határozottabb megfogalmazását. Ezért a 8. § (1) bekezdésének a következőket javasolom: A Magyar Népköztársaság ösztönzi és támogatja a szocialista hazafiság erősítését szolgáló kulturális értékek, népi, nemzeti hagyományok ápolását és terjesztését. Javaslatomat azzal kívánom indokolni, hogy szocialista hazafiságra nevelni múltunk hagyományainak ismertetése nélkül nem lehet. Az internacionalizmusra való nevelés is feltételezi a hazafiságot. Engedjék meg, hadd hivatkozzam népünk nagy fiára, Zalka Mátéra, az internacionalistára, aki a legdrágábbat, az életét adta a népek szabadságáért. Ö erről a gondolatról a 30-as években a következőket mondotta: „Igen, internacionalisták vagyunk, de szívünk legféltettebb szerelme mindig szülőföldünk marad. Ha nem szereted a hazádat, ahol születtél és felnőttél, azt a földet, amely táplált téged, az eget, a fákat, szülőhazádat, akkor nem érted az internacionalizmus lényegét, a más népekkel való kapcsolatod értelmét, amely saját hazád szeretetének érzéséből fakad. Enélkül az internacionalizmus csak puszta szó marad". Tisztelt Országgyűlés! Hazánkban a közművelődés ügyében sok minden történt a felszabadulás óta. Építettünk sok iskolát, törekedtünk könyvet adni minden ember kezébe, támogatjuk a szocialista brigádmozgalmat, nem utolsósorban azért, hogy okosabban, szebben éljenek a dolgozó emberek. Sorolhatnám még hosszabban az elért eredményeket. Az is természetes dolog, hogy közben sok nehézséggel találtuk magunkat szemben, sok még a feladat. Erősíteni kell például a közoktatási és közművelődési intézmények kapcsolatát. Egyre több jó könyvet kell kiadni. Többek között történelmünk nagyjairól, a magyar antifasiszta ellenállásról is, hogy jó példákat állíthassunk ifjúságunk elé. Javítani lehetne talán a kiadók és könyvtárak munkájának összhangján is. A törvényjavaslat lényegében szól ezekről a feladatokról, nem szól azonban egy szintén nagyon fontos dologról, a tömegszórakoztatás javításának feladatáról. Tudjuk, hogy nehéz ezt törvényben megfogalmazni, de azt is tudjuk, hogy nagyon fontos lenne, hiszen ismerjük az itt jelentkező gondokat. Ifjúságunk nevelésének ez is fontos területe. Ezért javaslom, hogy a 28. § után iktassunk be egy újat, 29.-nek, a következő tartalommal: Első bekezdésnek: ,,A szórakoztatás intézményei kötelesek gondoskodni az igényes szórakozás feltételeiről, a műsorok minőségének javításáról és rendszeres ellenőrzéséről".