Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-11

2976. október 14-én, csütörtökön 726 •25 Az Országgyűlés 11. ülése, utóbbi években pezsgő kulturális élet bontako­zott ki nálunk. Sok területen eredményeinkkel átléptük a megye határait is. Szentendre nem­csak a megye, hanem az ország képzőművészeti életében is rangos helyet tölt be. Nap mint nap az ország minden részéből özönlő látogatók hosszú sora gyönyörködik a Ferenczy-család pá­ratlan értékű hagyatékában, Czóbel Béla sajá­tos művészetében és Kovács Margit csodálatos világában. A zenei és képzőművészeti kultúra területén egyre jobban felzárkózik Vác, Nagy­maros és Zebegény. 17 minősített munkáskóru­sunk működik. A gödi Fészek és Dél-Pest me­gye munkás- és földmunkás-hagyományai ma már élőén ötvöződnek a közművelődés szolgá­latába, gyakorlatába. A művelődési központok, könyvtárak és múzeumok munkájában a mun­kásművelődés központi kérdés. A továbbfejlődés érdekében nagy jelentő­ségét látjuk annak, hogy közművelődési törvé­nyünk az állami kötelezettségek elismerése után lehetőséget ad arra, hogy a társadalmi szervezetek, vállalatok és szövetkezetek saját anyagi eszközeikkel hozzájáruljanak a közmű­velődés fejlesztéséhez. így módot ad a közmű­velődési intézmények támogatására. A lehetősé­gekkel Pest megye kezdeményezőén élt már ed­dig is, s örömmel mondhatom el a parlament előtt, hogy a váci, ceglédi és ráckevei járás va­lamennyi művelődési háza közös fenntartásban működik. A megyében közel 70 intézmény kap társadalmi támogatást. Különösen indokoltnak tartjuk, hogy megvalósítsuk azt a törekvést, amelyet megyénkben a pártbizottság elhatáro­zott, hogy az ötödik ötéves terv ideje alatt va­lamennyi gazdasági egység, még ha olyan ki­sebbek is, mint választókörzetemben, Dunaha­rasztiban vannak, adjanak támogatást, anyagi segítséget a közművelődési intézmények fenn­tartásához. Az ötödik ötéves tervidőszakban te­hát Pest megyében általánossá akarjuk tenni a közművelődési intézmények közös fenntartását. Tisztelt Országgyűlés! A művelődési egye­netlenségek felszámolását szolgálja az a törek­vés is, hogy éppen ezekben a napokban a me­gyei pártbizottság határozata értelmében min­den járásban megvitatják a termelőszövetkeze­tekben folyó eszmei, politikai, kulturális neve­lőmunka további feladatait. Megyénk kiterjedt külterülettel és tanyavilággal rendelkezik, a kö­zös használatban levő föld 42 százaléka a szö­vetkezet tulajdonában van. A termelőszövetke­zetek egyesülése következtében jelentős gazda­sági egységek jöttek létre. Megyénkben a szö­vetkezetek egy részénél megteremtődtek a kor­szerű technológiák, az iparszerű termelési rendszerek alkalmazásának feltételei. A terme­lési rendszereikben már 38 szövetkezet vesz részt. Az elmúlt 15 esztendőben bekövetkezett változások mérhetetlen tudatformáló erőt je­lentettek. A tudatban bekövetkezett változást jelzi, hogy nemcsak a munkában és munkafel­ajánlásokban, hanem a következetesen átgon­dolt kulturális munkában is részt vállalnak. Képviselői körzetemben, Dunavarsányon például másfél esztendeje a Petőfi Termelőszö­vetkezet kollektívája megállapította, hogy, és itt idézem őket: ,,A közművelődési munkáról, terveinkről is olyan megfontoltan kell dönte­nünk, mint a termelési és termelésfejlesztési kérdésekről". E termelőszövetkezetben már leendő törvényünk szellemében végzik a műve­lődés anyagi-személyi feltételeinek biztosítását. Kulturális tevékenységünk arra irányul, hogy az ismeretterjesztésnek, a szakmunkásképzés­nek és más természetű továbbképzésnek átfo­gó, komplex rendszerét teremtsék meg. A fel­nőttoktatás megindítása volt az első nagyon fontos lépésük. Dolgozóik 18 százaléka — 370 fő — nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Közülük az idén 58-an jelentkeztek a dolgozók esti iskolájába, és el is végezték azt eredményesen. A szövetkezet társadalmi tevékenysége mindinkább befolyásolja a környező . községek életét. A szövetkezeti és községpolitikai felada­tok megvalósításán túl jut erő a járás kultu­rális életének fejlesztésére is. A ráckevei járás területén működő termelőszövetkezetek 32 mil­lió forintos felajánlást tettek azért, hogy Rác­kevén, a járás központjában megépüljön az új járási művelődési ház még az ötödik ötéves tervben. Egy másik példamutató kezdeménye­zés, hogy a dunavarsányi Petőfi Termelőszövet­kezetben szocialista szerződést kötöttek négy tudományos kutatóintézettel, felajánlották, le­gyen a tsz az intézetek kísérleti és tapasztalat­csere területe, azok pedig az országos és nem­zetközi korszerű kutatási eredményeket gyakor­lati felhasználásra átadják a termelőszövetke­zetnek. Kedves Képviselőtársaim! A törvény isme­retesen nem tér ki a nők művelődési lehetősé­geire, helyzetére. De indokoltnak tartom állami életünk legfelső fórumán szóvátenni, hogy ép­pen a termelőszövetkezetekben észlelt hiányos­ságok figyelmeztetnek bennünket arra, hogy miközben nagy gyorsasággal változik a mező­gazdasági munka jellege, nő a szakosodás, a szakképzettség iránti igény, addig ez a változás a legkevésbé tapasztalható a nődolgozóknál. A szakképzettség rendkívül alacsony a nődolgo­zók körében. A legtöbben közülük a növényter­mesztésben dolgoznak. Mindez nemcsak azt je­lenti, hogy nehéz fizikai munkát végeznek, olyat, ami döntően kézi munkára épül, hanem az érezteti negatív hatását a jövedelmekben és az előrejutásukban is. Ha a fiatal lányok hely­zetét vesszük alapul, akkor megállapíthatjuk, hogy bár számuk valamennyire növekedett a szakiskolákban, mégis többségük még nem tö­rekszik a szakképzettség megszerzésére. A ta­pasztalatok arra is mutatnak, hogy rövid idő alatt elhagyják a szakmát. Keresnünk, kutat­nunk kell a megoldási lehetőségeket. Űgy érez­zük, központi koncepció kimunkálása lenne szükséges, amely ösztönzést adna a lányoknak, nőknek a szakképzettség megszerzésére. Tisztelt Országgyűlés! Közművelődési tör­vényünk általános közművelődési feladatként említi a szabad idő hasznos eltöltésének meg­szervezését, és a kulturált szórakozás feltételei­nek megteremtését. A ráckevei, soroksári Duna és vidéke országunk egvik jelentős tájegysége, mely kedvező természeti és közgazdasági adott­sága mellett történeti és műemléki értékeivel jelentős irodalmi és népi hagyományokkal ren­delkezik. Ezeket felismerve, a társadalmi, poli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom