Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-10
«77 Az Országgyűlés 10. ülése, 1976. június 25-én, pénteken 67"$ középfokú intézetekben folytathatják tanulmányaikat, bővíthetik tudásukat, szakmai műveltségüket. Véleményem szerint a személyes élmények, tapasztalatok kedvező hatással lennének a pályaválasztási döntés meghozatalánál. Tisztelt Országgyűlés! A társadalmi és technikai haladás valamennyi szakterületen megkívánja az általános és szakmai műveltség emelését. Ezen belül is új feladat a szakközépiskolai szakmunkásképzés. Hangsúlyozom: szakmunkásképzés. Az új rendszerű szakmunkásképzés irányelvei jól igazodnak a megváltozott munkaköri követelményekhez. így, ha a tanerők ezekhez felzárkózva dolgoznak, elmondhatjuk, hogy a szakmunkásképzés betölt' alaphivatását, amely a szükségletekkel egyező arányú kvalifikált dolgozók képzése. De nyitva állnak előttük az egyetemek és a műszaki főiskolák kapui is. Az új rendszerű képzés bevezetése még csak az előkészítés stádiumában van, perspektívái kedvezőek. Egy 18 éves fiatalembernek nem lesz haszontalan, ha az érettségi bizonyítvány mellett szakmunkás-bizonyítvánnyal is rendelkezik. Tanult szakmájában hasznos és megbecsült tagjává válhat munkástársadalmunknak. Megfontolás tárgyává kell tenni annak lehetőségét, hogy a felvételinél a műszaki főiskolák és egyetemek az új rendszerű szakközépiskolák legtehetségesebb tanulóit részesítsék előnyben. Ügy érzem, ezzel a lehetőséggel az új rendszerű szakmunkásképzés nagyobb vonzóerőt jelentene a fiatalok számára. Tisztelt Országgyűlés! Néhány gondolatot szeretnék elmondani a szerszám- és gyártóeszköz-gyártás szakmunkás-utánpótlásának jelenlegi helyzetéről. Tisztában vagyok azzal, hogy minden szakmára, szakirányú tevékenységre egyaránt szükség van. Mégis felvetem az ezen a területen meglevő nehézségeket, mivel magam is a szerszámgyártásban dolgozom, jól ismerem ezeket, s a gondok okait a következőkben látom. A gyártástechnológia korszerűsítésének, az olcsó és minőségi tömeggyártásnak alapfeltétele a jó minőségű, korszerű szerszám- és gyártóeszköz. A KGM az ötödik ötéves terv során a termelési és exportszerkezetet alapvetően befolyásoló 14 termékcsoportnál kiemelt fejlesztéseket irányoz elő. E termékcsoportokban a termelés öt év alatt 90 százalékkal bővül, miközben a gépipari összes termelésnek 40 százalékos növekedés az előirányzata. A kiemelt 14 termékcsoport fele kifejezetten szerszám- és gyártóeszközigényes. A korszerű termékek mindegyike keresett cikk a tőkés piacokon, és reméljük, az lesz továbbra is. Tehát gyártásuk, értékesítésük kedvezően befolyásolja a cserearányok alakulását. Az igények azt kívánják, hogy nagyobb számú forgácsoló szakmunkást képezzünk annál, mint amennyit jelenleg beiskolázunk. Csak így lesznek az iparágban megfelelőek a szakmai arányok. Nagyon sok vita folyik arról, hogy milyen is itt a legmegfelelőbb arány. A tapasztalatok szerint 1:2-höz a helyes aráriy, 27 ORSZÁGGYŰLÉSI ERTESlTO tehát kétszer annyi forgácsoló szakmunkás szükséges, mint szersEámkészítő. A technika fejlődésével a szerszám- és a gyártóeszköz mennyiségi és minőségi alakulása egyre inkább a szer számkészítésben részvevő forgácsolók, esztergályosok, köszörűsök, marósok munkájának függvénye. A szerszámgyártás területén dolgozó forgácsoló szakmunkásokkal szemben támasztott követelmények igen magasak. Ezek közül elsőnek az egyedi gyártásból adódó állandó feszültséget kell említenem. A szerszám leglényegesebb alkatrészeiből ugyanis csak egyet kell készíteni, nincs próbadarab, nincs lehetőség kísérletezésre, annak az egy darabnak a műszaki rajzon előírt szigorú követelményekkel kell megegyezni. Továbbá: általában nincs részletes technológiai utasítás. így a dolgozónak kell kiválasztani a sokféle megoldási lehetőség közül azt az egyet, amellyel a legrövidebb idő alatt, a legjobb minőség érhető el. A különleges alakú forgácsoló szerszámait maga tervezi, maga alakítja ki. Tisztában kell lennie az adott szerszám működési elvével ahhoz, hogy az egyes alkatrészeket funkciójának megfelelően készíthesse el. Talán érthető, miért van az, hogy a szerszámgyártás (területén kívánatos közepes szakmai színvonalat a kezdő szakmunkások hagyományosan 5—8 év alatt érik el. Ez azonban viszonylag igen hosszú gyakorlati idő. Elgondolhatjuk, mit lendítene a hatékonyságon, ha a tartamát rövidíteni tudnánk. Ebből a célból a következőket javaslom: a szerszámkészítő szakmunkás, valamint a majdani szakközépiskolák tanterveit e célnak megfelelően állítsák össze. A szerszámkészítő szakmához közel álló mechanikai műszerész, géplakatos, lemezlakatos és más szakmáknál a tanulóidő első évében általános szakmai ismereteket oktassanak. A forgácsoló területen az esztergályos, köszörűs és marós szakmáknál lehetne az első évben általános szakmai ismereket oktatni. Az első év tapasztalatai, a tanulmányi eredmény, a gyakorlati foglalkozásokon tanúsított érdeklődés és a tanuló adottságai alapján határozzák meg azt, melyik az a szakma, ahol az ifjú a legjobban tudja kamatoztatni képességeit. Véleményem szerint ez a lehetőség nagyban segítené a tanulókat nemcsak a számukra legmegfelelőbb szakma kiválasztásában, hanem nagymértékben csökkentené a lemorzsolódások számát is. A forgácsoló szakmáknál égető igény az, hogy a tanulók az utolsó tanévben gyakorlati idejüket termelőüzemben töltsék el. A termelőüzemekben sokkal kedvezőbbek a lehetőségek az adott szakmák alaposabb megismerésére, a korszerű technológiák, speciális fogások elsajátítására, mint a tanműhelyekben. Mindez együtt arra vezetne, hogy felgyorsul a munkába állók kezdő sebessége, beilleszkedése és lerövidülne a kellő jártasság megkezdésének hagyományosan hosszú ideje. Tisztelt Országgyűlés! Szükségesnek tartom megjegyezni azt a tényt, hogy a mai napig is megoldatlan a szerszám- és a gyártóeszköztervezés és -szerkesztés felsőszintű oktatása. A műszaki egyetem gépgyártás-technológiai szakán oktatják ugyan a legkorszerűbb szerszámok
