Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-10
649 Az Országgyűlés 10. ülése, 1976. június 25-én, pénteken 650 E fontos feladatokat felismerve a Baranya megyei tanács végrehajtó bizottsága múlt év novemberi ülésén foglalkozott Baranya megye V. ötéves tervidőszakra vonatkozó foglalkoztatáspolitikai elveinek kialakításával és az ebből adódó megyei feladatokkal. Az elmúlt IV. ötéves terv időszaka alatt tovább javult megyénkben a foglalkoztatottság színvonala, fejlődést értünk el az egyoldalú ipari struktúra átalakításánál, aminek hatására valamelyest kedvezőbb iparszerkezet alakult ki. Mindezek összhangban vannak a megyére jóváhagyott vállalati irányelvekben meghatározott célkitűzésekkel. Az elért eredmények mellett — sajnos — problémák, feszültségek is keletkeztek. Egyes ágazatokban munkaerőhiány lépett fel, és ez kedvezőtlenül hatott gazdasági fejlődésünkre, gazdasági eredményeinkre. Így a szénbányászatban, amire később még vissza kívánok térni, az építőipar egyes szerelési munkáinál, de a magasabb kvalifikáltságot igénylő munkakörökben is gondot okozott az említett munkaerőhiány. Az említett jelenségek ellenére megállapítható, hogy a nehézségek kiküszöbölhetők, ha jól megalapozott intézkedésekkel készülnek fel foglalkoztató szerveink az V. ötéves tervciklus gazdasági eredményeinek megvalósítására. Mindezek megvalósítása érdekében olyan foglalkoztatáspolitikát kell kialakítanunk és követnünk, amely fő feladatának a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást tekinti. E feladatok teljesítése egyúttal a munkafegyelem megszilárdítását, a rendelkezésre álló társadalmi munkaidőalapok jobb hasznosítását követeli meg. Megyénkben az utóbbi években létrehozott kisüzemek munkaerőigényeinek kielégítését alá kell rendelni a hatékony munkaerő-gazdálkodást elérni képes nagy- és középüzemek érdekeinek, anélkül, hogy a kisüzemek megszüntetésére törekednénk. Az említett célkitűzés végrehajtásánál alapvető feladat a szénbányászat újrafejlesztését szolgáló munkaerőigény kielégítése. Foglalkoztató szerveinknek lényegesen határozottabban fel kell tárniuk belső munkaerőtartalékaikat, és egyben gondoskodniuk annak hatékony foglalkoztatásáról. Mindezek eléréséhez hathatós intézkedést kell tenni a munkaés üzemszervezés fejlesztése érdekében is. Szükségesnek látszik a jelenlegi oktatási szerkezet felülvizsgálata, a szakmunkásképző iskolák és a szakközépiskolák, valamint a többi középiskola beiskolázásában a népgazdasági igényekhez igazodó arány biztosítása. Az utóbbiakat indokolja a már említett szűkös ifjúsági munkaerőforrás elosztása, ami évről évre mind nagyobb gondot okoz. Meg kell találni a megfelelő elosztási arányokat a különböző képzettségeket adó iskolatípusok között. Különösen a szakmunkásképzésben kell előrelépni, hiszen, a kívánatos 50 százalékos beiskolázási arány Pécs városában például csak 42—44 százalékban valósult meg. Ahhoz azonban, hogy vonzóbbá tegyük a szakmunkásképzést, a tárgyi feltételeket is magasabb szinten kell biztosítani. Az V. ötéves tervben épül Pécsett egy új szakmunkásképző iskola és egy 250 személyes kollégium. A munkáspályák presztízsét minden bizonnyal növelni fogják a modern iskolák, a magasabb színvonalú képzés. Ezzel párhuzamosan a pályaválasztó fiatalokat és szüleiket is meg kell nyerni a szakmunkásképzés javára. Mindezek megvalósítására előbbre kell lépni a pályaválasztási tanácsadásban, fokozottabban meg kell ismertetni a fiatalokkal az egyes iskolatípusokat, a képzési követelményeket, valamint elhelyezkedési lehetőségeket. Gondoskodni kell arról, hogy az általános és középiskolákban végző tanulók, továbbá szüleik az eddiginél lényegesen alaposabban ismerjék meg megyénk gazdasági szerkezetét, a népgazdaság támasztotta munkaerőigényt, valamint az egyes szakmák, foglalkozások részéről felmerült követelményeket. Tisztelt Országgyűlés ! Külön szeretnék foglalkozni Pécs város foglalkoztatási struktúrájának alakulásával. Megyénkben Pécs város foglalkoztatáspolitikai szempontból is meghatározó jelentőségű, ezért külön is szólni kell a város munkaerő-gazdálkodási gondjairól. Néhány éve beszélünk már róla, és az új tervtörvényben is megfogalmazódott, hogy a város iparszerkezetét meg kell változtatni, ellensúlyozni kell a bányák meghatározó jellegét. Ez ideig máris több, technikailag magasszínvonalú, dinamikusan fejlődő ágazat települt városunkba. Különösen a műszergyártás és a vákuumtechnikai gépgyártás beindítása nagy jelentőségű, de a könnyű- és élelmiszeripari rekonstrukciók is említésre méltó haladást jelentettek az iparszerkezet korszerűsítésében. Miután Pécsett is egyre kisebb mértékben állítható be munkaerő az új munkahelyekre, ezért a megoldást feltétlenül abbarf"kell keresnünk, hogy a korszerűtlen, nem kellő hatékonyságú, alacsony termelékenységű és népgazdaságunknak nélkülözhető terméket előállító kisüzemekből a dolgozók nagy hatékonyságú ipari üzemekbe, a szolgáltatás és kereskedelem szférájába áramoljanak. Az így felszabaduló munkaerő irányítását a tanácsi szerveknek igen nagy körültekintéssel, a tervszerűség messzemenő figyelembevételével kell végeznie, természetesen az ágazati irányító szervekkel szorosan együttműködve. Gondoskodás történt Pécsett arról is, hogy a nők számára is biztosítsanak megfelelő munkalehetőséget. Ezt bizonyítja a kesztyűgyár bővítése, az Egyesült Izzó Elektrotechnikai Gyár letelepítése, baromfifeldolgozó építése. Ezen munkaadók belépésével feltétlenül számításba kell venni azt, hogy a munkát vállaló nők ma már lényegesen igényesebbek, mint elődeik. Ténylegesen meg kell valósítani az „egyenlő munkáért, egyenlő bér" elvét, a nőket foglalkoztató üzemekben pedig biztosítani kell a szakképzési lehetőségeket is. A szelektív iparfejlesztés munkaerőigényének másik kielégítési lehetősége a jól és igen megfontolt előkészítéssel összeállított kötelező munkaerő-közvetítés. Ennek kiadására tanácsi szerveink az előkészítéssel az előkészítő munkákat megtették. A kötelező közvetítés új szabályozása egyúttal rangsorol a foglalkoztató szervek között olyképpen, hogy mely vállalatok növelhetik létszámukat, melyek tarthatják a már 26*
