Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-10

643 Az Országgyűlés 10. ülése, 1976. június 25-én, pénteken 644 tett tananyagokat vezet be a tantárgyak oktatásához. Ezek segítik a műveltség gyarapítását és a marxista nevelés erdményességét. Tovább folytatjuk az intézményhálózat fejlesztését, de emellett szeretnénk előtérbe állítani a fejlesztés minőségi tényezőit. Erre akarjuk továbbképezni a pedagógusokat és ennek szolgálatába kívánjuk állítani a tudományos kutatást is. Tisztelt Országgyűlés ! Dolgozó népünk támogatja a párt politikáját, egyetért az ötödik ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célokkal. Növekvő aktivitással vesz részt azok megvalósításában. Az 1976. év eddigi eredményei biztatóak. A tervcélok valóra váltása megkívánja a tervezés, az irányítás és a gazdálkodás színvonalának emelését, a tudomány és a technika eredményeinek szélesebb körű felhasználását, a termelés korszerűsítését és bővítését, a nemzetközi gazdasági együttműködésből adódó lehetőségek eddiginél jobb kihasználását. A minisztériumoktól a tanácsokig, a felügyeleti szervektől a vállalatokig, az intézményekig mindenkinek felelősségteljes tennivalói vannak azért, hogy biztosítsuk az ötödik ötéves terv teljesítésének feltételeit. A gondok ismertek. Azok megoldására vonatkozó elképzeléseinket a teljesség igénye nélkül vázoltam a tisztelt Országgyűlés előtt. Az embereknek céljaik, elképzeléseik vannak, tevékeny részt kérnek a gazdasági célok kialakításában és döntő részük van azok megvalósításában. Ezért az intézkedéseknek, azok végrehajtási módszereinek a jövőben is olyanoknak kell lenniük, hogy a társadalmi érdek érvényesülése mellett mindig figyelembe vegyék a dolgozók, a dolgozó kollektívák érdekeit is. Valamennyiünknek tennünk kell azért, hogy egységes felfogáson alapuló cselekvés és fegyelmezett munka folyjék. Ehhez kérjük a pártszervezetek, a szakszervezetek, az ifjúsági és a tömegszervezetek aktív segítségét, és igényeljük a tisztelt képviselő elvtársak közreműködését, cselekvő támogatását. Kérem a tisztelt Országgyűlést, a beszámolómat fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a beszámolóhoz 12 képviselőtársunk jelentkezett hozzászólásra. Kovács Károly képviselőtársunk felszólalása következik. KOVÁCS KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Társadalmunk és gazdasági életünk egyik legaktuálisabb kérdését tárgyalja az Országgyűlés. Ismert, hogy a termelőerők legfontosabb tényezője a munkaerő. A foglalkoztatás körülményei nemcsak gazdasági, hanem fontos társadalompolitikai jelentőséggel is bírnak. A szocialista építés három évtizedében céljainkkal egyezően megteremtettük a teljes foglalkoztatottságot. S bár az utóbbi időben egyre érezhetőbben csökkent a munkaidő alap, mint fontos társadalmi vívmányokra mégis büszkék lehetünk a kötelező munkaidő csökkentésére, a gyermekgondozási segély bevezetésére, a nyugdíjkorhatár leszállítására. Ezeket a vívmányokat, mégha a munkaerő-ellátottság terén komoly gondjaink is vannak, meg kell őriznünk. Az elmúlt évtizedben a termelés volumenének növekedése egyre fokozódó mértékben, döntően a termelékenység javulásából származott. Mindezek mellett a társadalmi, technikai és műszaki feltételekhez képest a termelékenység színvonala alacsonyabb az elérhetőnél. Ebben az öszszefüggésben e kérdéskomplexummal az elmúlt években számos ismert párt- és kormányhatározat foglalkozott. Napjainkban a munkaerő-gazdálkodás helyzete, annak feszültségei élesebbé váltak. Ezt jól jellemzi, hogy a június 15-én tartott ipari bizottsági ülésen a Munkaügyi Minisztérium képviselőinek 70 kérdésre kellett válaszolniuk. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában meglevő munkaerő-gazdálkodási feszültségek feloldása egyrészt alapvető társadalompolitikai feladat, mert csak ezen az úton tudjuk az ötödik ötéves terv, s a szocialista építésünk elé kitűzött célokat elérni, másrészt emberi vonatkozásaiban egyik legjelentősebb politikai tennivaló, mert a kibontakozás módja gyorsíthatja, vagy fékezheti szocialista társadalmi viszonyaink fejlesztését. A munkaerő-gazdálkodás mai, a népgazdaság egészében jelenlevő állapota nem egy-két, hanem több évtized társadalmi-gazdasági viszonyainak fejlődése, lényegében a gazdaság előrehaladásának extenzív szakasza során alakult ki. A fejlődés intenzív időszakában egyrészről a munkaerőforrások szűkülése, másrészről a munkaerő-gazdálkodás színvonalának elégtelensége egyre érezhetőbben nemcsak az anyagi javakat termelő ágazatokban, hanem valamennyi területen megoldásra váró feszültségeket hozott létre. Mint ahogy a munkaügyi miniszter elvtárs által ismertetett helyzet nem egy-két év alatt keletkezett, úgy ennek alapvető megoldása is több év feladata lesz. Ez az időszak aszerint lesz rövidebb vagy elhúzódó, hogy milyen gazdasági és politikai megalapozottságú, a hatékony végrehajtás feltételeit biztosító központi intézkedések történnek, s a vállalatoknál, intézményeknél, tanácsoknál és szövetkezeteknél a munkaerő-gazdálkodás lényeges javítására — a szabályozó rendszer és rendeletek kényszerítő hatásain túlmenően — hogyan lesznek képesek. A munkaerő-gazdálkodás javításának rövid és hosszú távú céljai a lényeget illetően valamennyiünk előtt ismertek. Ezeket a célokat úgy kell elérnünk, hogy a szocialista elveink szerint megvalósított teljes foglalkoztatottságot a szocialista építés mai szakaszában szükségszerű racionális elosztásban, hatékony munkaidőkihasználás mellett őrizzük meg. Most, amikor az Országgyűlés áttekinti a népgazdaság munkaerő-gazdálkodásának helyzetét, mindenekelőtt arra a kedvező társadalmi közhangulatra utalok, amely az 1976. január l-e után hozott központi intézkedéseket szükségesnek tartja és várakozással tekint a további intézkedések elé. Választókörzetem és Angyalföld dolgozói is látják az intézkedésekből, hogy azok a mai szükségszerűségeket fejezik ki, és feltétlenül támogatják megvalósításukat. Ugyanakkor to-