Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-10

645 Az Országgyűlés 10. ülése, vábbi intézkedéseket igényelnek a munkaerőgazdálkodás és -irányítás tervszerűségének fokozására, a munkaerő indokolatlan vándorlásának megszüntetésére. Az Országgyűlés ipari bizottságának ülésén is kifejeződött az egyetértés az eddigi intézkedésekkel, azokat és a miniszteri beszédben most elhangzott további tennivalókat ezért feltétlenül indokoltnak és támogatandónak tartom. A sok vitát és helyenként a megnemértést kiváltó, igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszám csökkentésére irányuló felvételi zárlat — ami azután következett be, hogy jó néhány központi állásfoglalás végrehajtása lassan vagy egyáltalán nem történt meg — szükségszerű volt. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a zárlat hosszú távon nem jelenthet megoldást. Tartós eredményt elérni az állami és gazdasági adminisztrációs rendszer korszerűsítésével, valamint a vállalati szintű irányító-igazgatási, számviteli munkafolyamatok jobb szervezésével, a munkanormák és létiszámnonmatívák alkalmazásával, a szervezeti hierarchiák egyszerűsítésével lehet elérni. Gazdaságilag és politikailag is időszerű volt a másodállások és mellékfoglalkozások korlátozására irányuló intézkedés. Ennek következetes végrehajtására hívjuk fel a figyelmet. A másodállások és mellékfoglalkozások létesítésének kritériuma az legyen, hogy létező társadalmi szükségletet elégítsenek ki. Egyben azt is indokolt szem előtt tartani, hogy helyre kell állítani a főmunkahelyen végzett munka becsületét. A döntést hozó vezetők azzal is számoljanak, hogy a fizikai jellegű mellékfoglalkozásokat épp úgy ésszerű keretek között kell tartani, mint a nem fizikait, ha a főmunkahelyen végzendő munka rovására megy. Kedves Elvtársak ! Munkaerő-gazdálkodásunk lényeges javulását eredményezheti, ha a vállalatoknál, intézményekben, szövetkezetekben és üzemekben meglevő munkaerő teljes munkaidőalapjának kihasználását meg tudjuk valósítani. Ez viszont kisebb részben központi, és nagyobb részben vállalati gazdálkodási üzem- és munkaszervezési feladat. Itt nemcsak arról a leegyszerűsített formáról van szó, hogy mindenki végezze dolgát pontosan és jól a napi munkaidő teljes egészében, hanem arról is, hogy a meglevő munkaerő ott dolgozzon a vállalaton belül, ahol a technológiai rendszer, a műszaki színvonal, a gyártmánystruktúra stb. tényezők megkívánják. A helyzet jellemzésére említem meg, hogy Angyalföld ipari üzemeiben jórészben minden száz foglalkoztatottból 46 végez közvetlen termelő munkát, 27 fizikai dolgozó pedig közvetetten vesz részt a termelésben. A termelésben közvetetten részt vevő fizikaiak nagy hányada anyagot mozgató. Közismert, hogy népgazdasági szinten mintegy egymillió fő foglalkozik anyagmozgatással, és közel hasonló nagyságrendben dolgozik kézi munkaeszközökkel. E területen a technika, technológia fejlesztéssel jelentős tartalékok szabadíthatók fel. A létszámstruktúra javításában legalább annyi, ha nem több tartalék van, mint a közvetlen termelőmunkások veszteségidejének felszámolásából adódható kapacitástöbbletben. Megjegyzem, hogy teljesítménykövetelményekkel, a folyama26 ORSZÁGGYŰLÉSI ERTESlTO .976. június 25-én, pénteken 646 tosan történő figyelemfelhívás ellenére még most is csak a közvetlen termelőmunkások körében találkozhatunk, ott is nagyon eltérő színvonalon, míg a termelést közvetetten szolgáló fizikai munkában még csak hírmondója van ennek. A munkaerő-gazdálkodás javítását és a munkaidőalapok kihasználását segítő módszerek között nagy szerepe van a megfontolt, céltudatos vállalati, munkahelyi bérpolitikának. Most indokoltan előtérbe került a több műszakos munkarendben, az átlagostól nehezebb munkakörülmények között és a nagy népgazdasági, társadalmi fontosságú területeken dolgozók helyzetének, életkörülményeinek javítása. A felismerést most már ezen a területen tetteknek kell követnie. Mindezekből világosan látható, hogy a munkaidőalapok teljes kihasználására irányuló eddigi és jövőbeni intézkedések nem pótolhatják, csak segíthetik, a vállalati, üzemi szintű gazdálkodás, munkaszervezés korszerűsítését, a műszaki fejlesztést, a munkaerkölcs és munkafegyelem erősítését. A munkaerkölcs és munkafegyelem javítása fontos és komplex feladat, amely az állami irányító munkában és a vállalati életben egyaránt a párt-, társadalmi, állami és gazdasági szervek együttes fellépését igényli. Elvtársak ! Rendeleteink időtállóságával, teljeskörűségével kapcsolatban általános tapasztalatként említem meg, hogy gyakori azok későbbi kiegészítése, módosítása. Ez egy idő után még a beavatottak számára is áttekinthetetlen helyzetet idéz elő, és a bürokráciát is növeli. Sokszor még a szükséges kiegészítések is későn látnak napvilágot. Tapasztalható volt ez például a közelmúltban megjelent munkaügyi rendelkezéssel összefüggésben is, hogy a másodállás, mellékfoglalkozások felülvizsgálatának kiegészítései későn jelentek meg, és zavarokat okoztak. Most, amikor a munkaerő-gazdálkodási kérdésekben több intézkedés lát napvilágot, az alapos előkészítésre hívjuk fel a figyelmet. Tesszük ezt azért is, mert a szóban levő intézkedések közvetlenül embereket érintenek, s így már nemcsak a gazdaság szabályozását jelentő rendelkezések. Éppen ezért indokolt, hogy a kormányzat szankciókkal is biztosítsa a törvények, rendeletek, utasítások egyértelmű végrehajtását. A munkaerő-gazdálkodás tervszerűségének fokozását jelenti az ágazati és területi tervezés mostani korszerűsítése. Rendkívül nagy jelentőségű az ipar intenzív és szelektív fejlesztésével kapcsolatos munkaerő-fedezet biztosítására való törekvés, a népgazdasági, ágazati, területi munkaerő-irányítás és gazdálkodás összehangolása. Az ágazati és a területi tervezés összhangjának megteremtése elsősorban nem rendelet kérdése. A tervezés egységes folyamatába kell illeszteni az ágazati és területi tervezési feladatokat a jogkörök szabályozásával, s meg kell teremteni a működés szervezeti feltételeit. A tanácsok akkor tudnak megfelelni az elvárásoknak, ha új feladataik ellátásához a szükséges feltételek biztosítva lesznek. Itt kívánok szólni Budapest munkaerő-gazdálkodási helyzetéről. A munkaügyi miniszter elvtárs expozéja természeténél fogva nem szólhatott külön Budapestről. Ügy gondolom, nem •