Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-10

637 Az Országgyűlés 10. ülése, 1976. június 25-én, pénteken 638 előnytelen a vállalatoknak és a dolgozóknak. Ezért felül kellett vizsgálni a tanácsok, a lakossági szolgáltatást és ellátást végző vállalatok, intézmények félfogadását, nyitvatartási idejét. Ki kell dolgozni ennek olyan rendjét, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozók ügyeik egy részét munkaidő után intézhessék. Budapesten és több megyében már történtek intézkedések ezzel kapcsolatban, s a kezdeti tapasztalatok biztatóak. Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a táppénzes állomány. A valóban beteg emberek jobb egészségügyi ellátása érdekében határozta el a kormány a táppénzes állományba vétel szigorítását, az ellenőrzés fokozását, a táppénzrendszer korszerűsítését és az egészségügyi feltételek javítását. Az intézkedéseknek máris tapasztalható a hatása. A táppénzes állomány aránya ez évben kedvezőbben alakult, mint a múlt év hasonló időszakában. A munkaerő hatékony és célirányos foglalkoztatása feltételezi és igényli a szilárd munkafegyelmet és a lazaságok következetes felszámolását. Erről azért is szólni kell; mert az utóbbi években ismét megnőtt azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek engedély nélkül eltértek az általános, törvényes munkarendtől. Például hetenként alkalmazzák a ötnapos munkaidő-beosztást, jóllehet sem a termelés feltételei, sem a vállalatok gazdasági környezete, termelési-együttműködési kapcsolatai nem indokolják. Sőt, az esetek többségében zavarokat okoznak. Az ilyen munkarend alkalmazása gátolja az összehangolt tervszerű munkát, növeli a fluktuációt, a feszültségeket a törvényes kereteket betartó vállalatoknál. A kormány határozatban kötelezte a minisztereket a helyzet megvizsgálására és a szükséges intézkedések kidolgozására. A felülvizsgá- I lat eredményeképpen már több helyen intézkedtek a törvényes munkarend visszaállítására. A i jelenlegi, eltérő munkarend fenntartására, ha ez különösen indokolt, a felügyeleti hatóság javaslata alapján a Minisztertanács adhat engedélyt. Tisztelt Elvtársak! Az 1976. évi I. negyedévi munkaügyi helyzetről és a munkaügyi gazdálkodás egyes aktuális kérdéseiről a múlt hónapban számoltam be a Minisztertanácsnak. Ennek alapján jelenthetem a tisztelt Országgyűlésnek; az 1976. évi népgazdasági terv végrehajtása a munkaügyi tevékenység területén is a céloknak megfelelően alakult. A munkaerő-gazdálkodás javítása érdekében elhatározott intézkedések végrehajtása programszerűen folyamatban van. Ezeket az érintettek nagy része megértéssel fogadta. A minisztériumok, a fővárosi és a megyei tanácsok, valamint a vállalatok és intézmények többsége biztosítja a határozatok következetes végrehajtását. A tanácsok munkájában a jobb munkaerő-gazdálkodás kialakítása érdekében erősödött az önálló kezdeményezés. A munkaerő-elosztást bérpolitikai intézkedésekkel is igyekeztünk befolyásolni. 1976. január 1-ével felemeltük az óvodai és bölcsődei dolgozók, majd ezt követően a papíriparban folyamatos munkarendben és három műszakban dolgozók bérét. Ennek hatására a gyermekintézményekben csökkent a betöltetlen állások száma, a papíriparban pedig mérséklődött a létszámcsökkenés, sőt egyes gyáregységekben emelkedett a létszám. A hozott határozatok végrehajtásának kezdeti kedvező hatása már tapasztalható. Mindez jó alapot ad a további munkához. Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! A munkaerőhelyzet feszültségeinek feloldásához, a szükségletek és források összhangjának megteremtéséhez nem elegendőek az eddig megtett intézkedések. A továbbiakban a munkaerő-gazdálkodás valamennyi elemét, eszközét jobban öszszehangolva kell működtetni. Gondoskodni kell olyan átfogó, komplex program kidolgozásáról, amelynek végrehajtása fokozatosan elvezet a viszonylagos egyensúlyi helyzethez és hosszabb távon biztosítja a munkaerő racionális, hatékony felhasználását. Mindenekelőtt a munkaerő-szükségletek észszerű csökkentését kell elősegíteni. Ennek — a céltudatos műszaki fejlesztés mellett — legfőbb feltétele a munkaidőalap jobb kihasználása: eszközei pedig az üzem- és munkaszervezés rendszeressé, általánossá tétele; — a normamunka megjavítása, — az ésszerű munkarendek kialakítása, az ezekre vonatkozó előírások következetes megtartása, a munkafegyelem megszilárdítása. A munkaidő jobb kihasználását hatékonyan segíti a megfontolt, céltudatos, vállalati bérpolitika, a dolgozóik élet- és munkakörülményeinek állandó javítása, elsősorban a nehéz és kedvezőtlen körülmények között dolgozó munkások munkájának megkönnyítése. Mindezt az irányítás és a gazdálkodás minden szintjén összehangolt, egységes szemlélettel és cselekvési akarattal lehet megoldani. Alapvető feltétel, hogy a vállalatok, szövetkezetek, intézmények az V. ötéves tervidőszak munkaerőigényét egyeztessék az ágazati, területi elképzelésekkel, a mennyiségi és a szakképzési lehetőségekkel. Ez a tervegyeztető munka befejezéséhez közeledik. Az azonban máris tapasztalható, hogy a vállalatok nem kis része még mindig — egyfajta túlbiztosításként — a lehetségesnél magasabb létszámot irányzott elő. Ugyanakkor a minisztériumoknak és a tanácsoknak — a megyei és a pártbizottságok segítségével — sikerült a helyzet reálisabb megítélésével azt mérsékelni. A munkaerőigényeknek a fejlesztési elképzelésekkel és a konkrét lehetőségekkel való szembesítése tehát helyes, és a jövőben is követendő módszer. Elvtársak! További erőfeszítéseket kell tenni a ma még háztartásban lévő, munkaképes korú nők bevonására a társadalmilag szervezett munkába. Folytatni kell azokat a kísérleteket, amelyek egyrészt: — a gyermekgondozási segély alapvető funkciójának fenntartása mellett — esetleg részmunka-vállalást biztosítanak az édesanyáknak ; másrészt lehetővé teszik, hogy a gondozási szabadságról a munkába visszatérők újra teljes értékű munkát végezzenek.