Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-10

635 Az Országgyűlés 10. ülése, 1976. június 25-én, pénteken 636 munkakörülményt javító és szociálpolitikai intézkedések — amelyekre ország-világ előtt büszkék lehetünk és vagyunk is. Ilyenek: — a gyermekgondozási segély bevezetése, illetve kiterjesztése; — a nyugdíjkorhatár leszállítása újabb munkakörökben. Elvtársak ! Pártunk XI. kongresszusa, az Országgyűlés múlt év decemberi ülése mélyrehatóan elemezte népgazdaságunk fejlődését, az elért eredményeket, ezen belül a dolgozó nép élet- és munkakörülményeinek javítására tett intézkedéseket, s ezeket alapjaiban nagyra értékelte. Pártunk és kormányunk az eredmények és a gondok ismeretében — a népgazdaság lehetőségein belül — — maximális erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy hazánk lakossága elégedetten, nyugodt légkörben építse szocialista társadalmunkat. Ehhez tartozik, hogy emelni kell a munkaerő-gazdálkodás színvonalát és csökkenteni azokat a zavaró feszültségeket, amelyek fékezik a munka hatékonyságának dinamikusabb növekedését. A képviselő elvtársak közel egy hónapja megkapták a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtásáról készített beszámolót. Ezt június 15-én az Országgyűlés ipari bizottsága megtárgyalta. Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács múlt év decemberében több, a munkaerőellátás javítását szolgáló intézkedésre hozott határozatot. Ezek alapján az ágazati minisztereknek programokat kellett készíteniük a termelés szerkezetének átalakítására, feltüntetve abban, a munkaerő-gazdálkodás javítására hozandó intézkedéseket is. Meg kellett határozniuk azokat a munkaterületeket, ahol már ez évtől kezdődően a létszám csökkenthető. A vállalatoknak és szövetkezeteknek ki kellett dolgozniuk a munkaügyi intézkedések végrehajtásának programját is. Ma már mindinkább elfogadott, hogy a munkaerőigények mérséklésének, a belső munkaerőtartalékok feltárásának és hasznosításának a műszaki fejlődés előrevitele mellett egyik legeredményesebb eszköze az üzem- és munkaszervezési tevékenység fokozása. Ezért időszerű, hogy erre a feladatra ismét ráirányítsuk a figyelmet és nagyobb következetességgel kérjük számon a párt és a kormány határozatainak végrehajtását. 1976. január 1-től lépett érvénybe az igazgatási és adminisztratív-ügyviteli létszámfelvételi zárlat. A rendelet végrehajtásától azt várjuk, hogy lefékezi az indokolatlan alkalmazotti létszámnövekedést, s ha kismértékben is, de javítja a foglalkoztatott létszámarányokat. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy hathatós intézkedéseket tegyünk az adminisztráció egyszerűsítésére, a bürokrácia csökkentésére. A rendelet megjelenését követően problémaként merült fel az ez évben végzett közgazdasági jellegű, felső- és középfokú szakképesítésű, kb. 10—11 ezer főből mintegy 7—9 ezer fiatal elhelyezése. E gond megfelelő megoldásáról a kormány külön határozatban intézkedett. A fiatalok munkába állítása a népgazdasági érdek és az egyéni érdek összhangja mellett megoldottnak tekinthető. A létszámfelvételi zárlat pozitív hatása mellett kedvezőtleneket is kiváltott. Olyan megoldást kell kidolgozni, amely rugalmasabban alkalmazkodik az élet állandó változásaihoz, a realitásokhoz. Felszabadítható létszám persze nemcsak a vállalatoknál és szövetkezeteknél, hanem a költségvetésből gazdálkodó szervezeteknél, intézményeknél is található. Ezért rendelkezett a Minisztertanács e szervezetek munkájának felülvizsgálatáról, munkaerő-megtakarítást eredményező egyszerűsítéséről, a párhuzamosan működő, indokolatlanul széttagolt, valamint a nélkülözhető intézmények esetleges összevonásáról. Az 1976-os évben került sor a másodállás és mellékfoglalkozás újbóli szabályozására. A rendelet alapvető célja; visszaállítani és tovább növelni a fő munkaviszony becsületét. Éppen ezért a korábbinál szigorúbb feltételekhez köti a főálláson kívüli foglalkoztatást, annak engedélyezését. Korlátozó szabályaival ügyel arra, hogy a másod- és mellékfoglalkoztatások ne képezhessenek indokolatlan, aránytalan jövedelemszerzésre alapot. Ez a rendelkezés nem rövid távra szól. A célszerűség és a gazdaságosság azt követeli a vállalatoktól, hogy feladataikat elsősorban saját dolgozóikkal oldják meg. A dolgozóktól pedig azt várja el, hogy képességeiket, tudásukat mindenekelőtt a főállásuk szerinti munkahelyükön hasznosítsák. A rendelkezés az eddigiekhez képest korlátozást céloz, de jogos mértékkel és hosszabb távra. Végrehajtásának sikere a munkahelyeken meghozott következetes döntéseken múlik. Elvtársak! A pótlólagos munkaerőforrások szűkülésével párhuzamosan növekedett a munkaerő-csábítás és az indokolatlan munkaerő fluktuáció. Mindkét jelenség veszteségeket okoz a népgazdaságnak. A munkahely változtatások nagy száma egyrészt jelentős kiesést okoz a társadalmi munkaidő alapból. Másrészt nehezíti a fegyelmezett munka megkövetelését. A káros munkaerőmozgás mérséklése és a tervszerűbb munkaerő-elosztás érdekében újból szabályoztuk a munkaerő közvetítését, szervezetten történő elhelyezését és toborzását. Ez az intézkedés elsősorban azokat a vállalatokat segíti, amelyek nagy hatékonyságú termelőberendezések több műszakos kihasználását irányozzák elő; vagy termékeik jelentős részét fontos hazai és külső szükségletek, igények kielégítésére termelik ; s amelyek a népgazdaság számára kiemelt fontosságú beruházások kivitelezésén, üzembe helyezésén dolgoznak. A munkaerőmozgás mérséklését szolgálja majd az indokolatlanul munkahelyet változtatók munkabér megállapításának új, szigorúbb szabályozása is. Jelentős munkaidő-veszteség származik abból is. hogy az állampolgárok ügyeik nagy részét munkaidő alatt intézik. Emiatt szabadságot, mentesítést kell kérni a munka alól. Ez egyaránt