Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-18

1401 Az Országgyűlés 18. ülése, lí A kiemelt kormányprogramokról beszéltem, és megígértem, hogy azok problematikus részé­ről szólok, és nem a teljes kiemelt kormányprog­ram kollekcióról. Nem tartottam fontosnak, hogy teljeskörű en beszámoljak, hiszen ez a kérdés ál­landóan napirenden van az újságok hasábjain, a rádió, a televízió foglalkozik vele, az érintett üzemek napirenden tartják. Hozzá teszem, hogy azokon a területeken túl, melyekről szóltam, a nem említettekkel, tehát a számítógépgyártással, a könnyűszerkezetes építési móddal ugyanolyan súllyal foglalkozik a kormány, mint azokkal, melyekről beszámolómban szóltam. Többen beszéltek a képviselő elvtársak kö­zül a beruházási kérdésekről. Az eltelt időszak­ban, ahogy beszámolómban említettem, a beru­házási munka javult. Az átgondolt intézkedések hatására a beruházások egészségtelenül gyors üteme mérséklődött, a koncentráció fokozódott. A beruházások terén az egészségtelen folyamatot megállítottuk. Fontos feladat, hogy ezzel párhu­zamosan gondoljunk a jövőre, számoljunk a szükséges fellendüléssel. Ezt szeretném kihang­súlyozni, mert vannak, akik azt hiszik, hogy ha még három, négy évig így szinten tartjuk a be­ruházást és sehol nem növelünk, azzal jót te­szünk. Meggyőződésem, hogy elérkezett annak az ideje, miután két évig keményen kézbe fog­tuk, hogy továbbra is keményen kézben tartva a szükségtelen beruházásokat kiküszöbölve, a nem­zeti jövedelemmel arányos mértékben növeljük a beruházásokat. Sőt ott, ahol az építéssel nem jár, az ócska, vacak gépeket ki lehet dobni és helyette újakat kell beszerezni baráti országok­ból, főleg olyan baráti országokból, ahol nekünk aktívumunk, követelésünk van, tehát tudunk vásárolni. Okosabb vásárolni, és ezt nemcsak úgy tekinteni, hogy megint beruházás, hanem úgy, hogy okos célra fektetjük be azt a pénzt, ami egyébként ott heverne kihasználatlanul. De kí­vánatos az — és ezt szeretném kihangsúlyozni —, hogy a nagy igényű építkezések helyett kell a beruházásoknál ilyen módon eljárni. Tehát úgy, hogy az új, modern technikát és gépeket töme­gesen alkalmazzuk a régi kimustrálandó ócska­vasba alkalmas gépek helyett. A beruházásokat illetően elvileg a kormány továbbra is az 1972-es és az ez évben kialakult tendenciák folytatására törekszik. Ez nem mond ellent annak, amit az előbb kifejtettem. A könnyűiparról, melyről a beszámolómban nem ejtettem szót. Györké Imréné képviselő elv­társunk is foglalkozott a Pápai Textilgyár hely­zetével. A textil- és textilruházati ipar, valamint a bőr, cipőipar rekonstrukcióiára, mint ismere­tes, 18 milliárd forintot fprdítunk ebben az öt­éves tervben. Folyamatban van a bútor, a nyom­da-papíripar rekonstrukciója is. Ezeken a terüle­teken dicséretes módon a régi, elavult gépeket nagy termelékenységű gépekre cseréljük ki. A bútoriparral kapcsolatban és a kötszövőiparral kapcsolatban is még egy dicsérő mondatot hadd mondjak általánosságban. Néhány területen ez fájdalmas problémát okozott, — például Szabolcs megyében is, és máshol, — a sorrendet megfor­dítottuk, és ahelyett, hogy új bútorgyárat építet­tünk volna, a régieket modernizáltuk. Ahelyett, hogy új kötszövőgyárat építettünk volna, a ré­?. március 22-én, csütörtökön 1402 gieket modernizáltuk, az újak meg fognak épül­ni, de majd csak a rekonstrukció után. Tehát a sort megfordítottuk, így hamarabb, gyorsabban kapunk késztermékeket. Annak révén, hogy a sorrendet megfordítottuk, több és korszerűbb ru­házati terméket tudunk már most adni a lakos­ságnak, és a mérték egyre gyorsul. Ugyancsak jelentősen hozzá tud járulni könnyűiparunk — a tervezettnél is jelentősebben — az export fo­kozásához, és a minőség javításához is az új, mo­dern gépeken keresztül. Ez a rekonstrukció az ötéves tervvel nem fog teljesen befejeződni, a következő ötéves tervben további erőfeszítése­ket kell tennünk az egész könnyűipar rekonst­rukciója érdekében. A rekonstrukció egyben együtt jár a gazdaságosabb termékstruktúra ki­alakításával " is. Olyan minőségű árut fogunk tudni előállítani, amelyet baráti és kapitalista országban egyaránt el tudunk adni, éspedig gaz­daságos áron. Összhangot kell teremteni az önmagában külön-külön jogos vállalati igények, és az anya­gi lehetőségek között. Elsőbbséget kell biztosíta­nunk minden területen — és megint a könnyű­iparra hivatkoznék, ahol ezt teszik —, azoknak az üzemeknek, ahol az előbb említett módon jár­nak el, a létszámot csökkentik, ^lletve a meglevő létszámhiányt okos módon tudják pótolni. A bútoripar is megérdemel néhány szót. A bútoriparunk igen sokféle bútort állít elő, és az emberek nem hiszik el a valóságot, azt, hogy több bútort állítunk elő, mint amennyit értéke­síteni tudunk. Értékesítési gondjaik vannak bú­toripari üzemeinknek. Ezt az emberek azért nem látják, mert a belkereskedelem, úgy is mondha­tom, a kormányzatunk, nem készült fel erre, hogy a bútoripar ilyen gyorsan fut fel. Nem tudjuk bemutatni, hogy milyen bútoraink van­nak. Röviden azt szeretném mondani, hogy fon­tosnak kell tartani a belkereskedelemnek, a kor­mányzatnak azt, hogy a bútort az emberek meg tudják nézni — milyen fajta bútor van, legyen bútorszalonunk. Ez legalább olyan fontos, mint az, hogy a személyautó különféle típusait tudjuk bemutatni és hogy válogathassanak az emberek. Ez azt hiszem, nagyon fontos feladat, és a kor­mánynak rögtön hozzá kell kezdenie a cselekvés­hez. Mint beszédemben említettem, a legérzéke­nyebben érinti a lakosságot, amikor az árról be­szél az ember, különösen ilyen esztendőben, ami­kor azt mondjuk, hogy az eddiginél jobban fog növekedni az árszínvonal, és előre bejelentjük, hogy tavaly is jobban növekedett, mint az előző négy évben. Az előző négy évben két százalékot sem ért el évente, tavaly a három százalékot is elérte, az idén meg 3,6 százalékról beszélünk. Mondottam beszédemben — de mintha né-, hány felszólaló elvtársnál a fülek mellett elment volna —, hogy a magasabb árszínvonalnövekedés ellenére az ez évre betervezett, a múlt évinél ma­gasabb életszínvonalat a párt és a kormányzat biztosítani fogja. Az életszínvonalnak két fő ösz­szetevője van. Az egyik a béremelés, a nominál­bérek növekedése, a másik fő összetevő az ár­színvonal növekedése. A béremelést lényegében — az ez évre szóló béremelést — végrehajtottuk, apróbb igazítások az év folyamán még itt is le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom