Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-18

1387 Az Országgyűlés 18. ülése, 1973. március 22-én, csütörtökön 1388 A mezőgazdaságban az elmúlt évben rendkívül rossz időjárási viszonyok mellett elért termelési eredmények igazolják a nagyüzemi mezőgazdaság erejét, életképességét. A termelőszövetkezet eredményei elsősorban az ott dolgozó emberek, parasztságunk szorgalmas, lelkiismeretes munkájának köszönhetők. De része van ebben a munkásosztálynak is. A mezőgazdasági termelésben mind nagyobb mértékben vesznek részt az ipari eredetű anyagok, s ezek az igények egyre jobban emelkednek. A termelési eredmények mellett igen nagyjelentőségűnek tartom azokat a változásokat is, amelyek az utóbbi években parasztságunk tudatában végbementek. Erősödött a közösségi szellem, a közös tulajdonhoz való ragaszkodás. Ez megmutatkozott a múlt évi kedvezőtlen időjárással szembeni küzdelemben, s tapasztaltuk a legutóbb lezajlott zárszámadási közgyűléseken, ahol a tagság megnyilatkozásaiból kicsendült a közösségért érzett felelősség, a meglevő nehézségek megoldására sok hasznos javaslatot hallottunk. A mezőgazdaságban . dolgozók mindinkább tudomásul veszik, hogy a mezőgazdasági termelés kockázatos, nagyban az időjárás függvénye, amely befolyásolja a gazdálkodás eredményeit s a tagság jövedelmét. Parasztságunk mind nagyobb elismeréssel nyilatkozik azokról a támogatásokról, amelyeket államunk, munkásosztályunk a mezőgazdaság fellendítéséért, az ott dolgozó emberek életkörülményeinek javításáért tesz. Különösen örömet keltett az idős termelőszövetkezeti tagok körében a járadékok felemelésével kapcsolatos legutóbbi kormányintézkedés. Mindez hozzájárul a jó politikai légkör, a jó közérzet alakulásához. Engedjék meg, hogy a tett intézkedésekért idős termelőszövetkezeti tag választóim megbízásából, az ő nevükben ezen a plénumon is köszönetet mondjak. Termelőszövetkezeteinkben a most folyó tervtárgyaló közgyűléseken hagyják jóvá az 1973-as tervet, és készülnek az év feladatainak végrehajtására. A mezőgazdasági termelési eredmények növelése az elmúlt évben elért magas termelési szinthez képest ebben az évben nem lesz könnyű feladat. Nagyobb erőfeszítéseket kíván az eddigiektől, azért is, mert a tartalékok egy része kimerülőben van s a termelés további gyorsütemű növelése nagyobb anyagi befektetést igényel. Ennek feltételeit csak hosszabb távon lehet megteremteni. Ezért is fontosnak tartom azokat a kezdeményezéseket, amelyek mind több termelőszövetkezetben tapasztalhatók, hogy a belső tartalékok feltárására irányítják a figyelmet, főleg olyanokra, amelyek nem igényelnek különösebb anyagi befektetést. Ilyen belső tartalékok többek között az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, a munkaverseny szélesítésére, az eszközök jobb kihasználására irányuló törekvések. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezeknek a kezdeményezéseknek még eléggé az elején vagyunk. Éppen ezért helyesnek tartanám a már eddigi tapasztalatok összegyűjtését, ennek eredményeképpen az általánosítható módszerek hatékonyabb elterjesztését. Ezt a munkát jól szolgálhatják a termelőszövetkezetek területi szövetségei. A termelés növelésében szubjektív tényezőkön kívül döntő szerepet játszanak az objektív tényezők. A szarvasmarhatartás terén az állatférőhelyek kihasználási foka javuló irányzatot mutat. Ehhez nagymértékben hozzájárul a program keretében meghirdetett új támogatási és hitelpolitikai rendszer. Megyénkben különösen gondot okoz, de országosan másutt is — ezt tette szóvá a tegnapi ülésen Danes József Szabolcs megyei, mai ülésünkön Balogh László Békés megyei képviselőtársam —, a társulásos alapon létrehozott szakosított sertéstelepek benépesítése, eredményes működtetése. Ez összefügg azzal, hogy a beruházási többletköltség elvitte a tervezett és a saját erőből képzett forgóalapot. Az eddigi hitelezési forma, a rövid lejárat és.a magas, kilenc százalékos bankkamatláb miatt társulásaink a gazdaságos működés feltételeit nem tudjáK biztosítani. A sertésállománynak a szájés körömfájás miatt bekövetkezett csökkenése, a zavartalan húsellátás biztosítása indokolja ezek benépesítését. Ezért javasolom, hogy a kormány vizsgáltassa felül az e téren jelenleg érvényben levő hitelezési elveket. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdaságban az utóbbi években a termelés növekedését kisebb földterületen, alacsonyabb termelőlétszámmal értük el. A növekvő termelékenység a mezőgazdaságban is a technikai fejlődés velejárója. A magasabb technikai színvonal, a korszerű termelési eljárások nagyobb szakmai felkészültségű dolgozót igényelnek a mezőgazdaság számára. Ezen a téren sajnos, az utóbbi időben kedvezőtlenek a tapasztalatok. Ügy látom, hogy a mezőgazdaságban dolgozók számának gyorsütemű csökkenését — nálunk a megyében évi tíz százalékos — nem tudja a technikai fejlődés megfelelően ellensúlyozni. Még nagyobb gondot jelent, hogy aránylag kevés a jól képzett szakmunkás. A csökkenés főleg a nagyobb termelési tapasztalattal bíró korosztály oldalán jelentkezik. A baj ott van, hogy ezek helyébe kismértékben lép be a fiatal korosztály. A paraszt szülők gyermekei közül kevesen választják a mezőgazdasági pályát. Nagyon bonyolult, összetett problémával állunk szemben. Ebben tudati és szemléleti tényezők is szerepelnek, de lényegesen közrejátszanak a még meglevő szociális különbségek is. Mindez különböző feszültségeket idéz elő. Én ezzel hozom összefüggésbe részben a munkaigényes növények termelésének csökkenését is. Ezért szükségesnek tartom a kérdés tanulmányozását, folyamatos vizsgálatát és a lehetőségekhez mérten megfelelő időben kormányszinten történő intézkedést. Ezzel egyidejűleg mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben fel kell mérni, hogy adottságaikhoz viszonyítva mit tudnak tenni az ott dolgozó emberek munka- és életkörülményeinek megjavításáért, a helyes szemlélet kialakításáért. Tisztelt Országgyűlés! Böhm József képviselőtársam szólt a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek helyzetéről. Elmondotta mezőgazdasági bizottságunk véleményét, állásfoglalását. Én ezzel teljes mértékben egyetértek, és ha sza-