Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-18

1385 Az Országgyűlés 18. ülése, 19 mércével mért lakásfunkciót. Kérésem az, hogy az említett rendelet mellékletének hatályát Kis­kunhalas, és Kiskunfélegyháza városokra ter­jesszék ki. A módosítás előnyösen rendezne le és előse­gítene egy sor komoly és megoldásra váró gon­dot, és kedvezményes lehetőséget biztosítana e két városban lakó, mintegy 17 000 munkáscsa­lád azon részének, akik építkezni szándékoznak, illetve munkahelyközeiben akarnak letelepedni. Tisztelt Országgyűlés ! Választókerületem­ben, de a megyében is a gondok valamilyen for­mában mindig összefonódnak a tanyavilággal. A következő gondolataim is idekötődnek. Az utób­bi időben nem tudnék említeni olyan külterületi gyűlést, beszámolót, fogadónapot, amelyen vala­milyen formában szóba ne kerülne a külterületi villamosítás kérdése. Igénylik, sürgetik ennek a kérdésnek a rendezését. Személyes tapasztala­taim álapján elmondhatom, hogy nemcsak vá­lasztókerületemben, hanem megyénk különböző fórumain is hangot kapott e problémakör. En­gedjék meg, hogy egy kis áttekintést adjak. Csaknem egy évtizede, hogy megyénk utolsó községében is kigyulladt a villany. Azóta is je­lentős az az erőfeszítés, amelyet évről évre e té­ma rendezése kapcsán tettünk. Mindezek ellené­re az 1970- évi adatok szerint a lakásállomány­nak csak 69,3 százaléka volt ellátva villannyal. Ugyanaz az arány országosan 92,1 százalékos volt. Az ok a település szerkezetben keresendő. A tanyán élő 150 000 ember közül eddig csupán 14,8 százalékhoz tudtuk eljuttatni a villanyt. 130 ezer megyei lakos még mindig kénytelen nélkü­lözni és nélkülözi azt is, amit a villany nyújt a ma emberének. Az elmondottak — gondolom — indokolják azt a súlyozottságot, amelynek figye­lembevételével komolyan foglalkozni kell e kér­déssel. Ennek a ténynek a szellemében megtör­tént a felmérés a költségvonzatokról, természe­tesen csak olyan tanyák vonatkozásában, ame­lyek perspektivikusan is megmaradnak, s ahol a tanyaszám 1 kilométeren 8—12 közé esik. Ennek a fölmérésnek az alapján megállapí­tást nyert, hogy mintegy 25 300 tanya villamosí­tása szükséges és lehetséges az elkövetkezendő években. Sajnos az érintettek anyagi hozzájáru­lása, s a korábbi évek komoly erőfeszítései elle­nére a végleges megoldást és a teljes intézkedést a megye saját erőforrásaiból elősegíteni nem tudja. Tisztelettel kérném ezért a kormányt, vizsgálja meg ezt a kérdést, mint olyan témát, amely rangos és folyamatos anyagi elismerést érdemel. Tisztelt Képviselőtársak! Fock elvtárs be­számolója és az eddig elhangzott vita azt mu­tatja, hogy töretlen az a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai irány, amelyet a X. kongresz­szus kijelölt, és ezek az alkotó, építő eszme­cserék pontosítanak, és közelebb visznek nagy céljaink megvalósításához. A kibontakozó de­mokratizmus azonban ösztönöz, és új feladatokat ad, amelyek gyors, de nem elhamarkodott cse­lekvésre késztetnek. Tekintve, hogy a kormány elnökének beszámolója is ezt az alkotó cselekvő­készséget tükrözi, választóim és a magam nevé­ben jóváhagyóan tudomásul veszem, és tudomá­sul vételre ajánlom. (Taps.) 57* I. március 22-én, csütörtökön 1386 ELNÖK: A következő felszólaló Gajdos Já­nos képviselőtársunk. GAJDOS JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő elvtársak! Hazánk, megyénk lakossága nagy érdeklődéssel kíséri Országgyű­lésünk munkáját. Alkotmányunk előírásai sze­rint rendszeressé vált, hogy a kormány időkö­zönként számot ad tevékenységéről. A beszámo­lások során az Országgyűlés alkotmányos, ellen­őrző funkcióját gyakorolja. Ez önmagában is nagyjelentőségű. Emellett igen fontosnak tartom a beszámolónak, az Országgyűlés vitáinak társa­dalmi tudatformáló erejét, azt, hogy a közvéle­mény helyes tájékoztatását biztosítja. A magam részéről a jelenlegi ülésszakon el­hangzott kormánybeszámolót különösen nagy­jelentőségűnek tartom; egyrészt azért, mert a X. pártkongresszus határozatának, az 197l-es kormányprogramnak a végrehajtásáról, a negye­dik ötéves terv célkitűzéseinek időarányos telje­sítéséről ad számot, másrészt azért is, mert a ki­adott írásos anyagot tanulmányozva megismer­hettük a Minisztertanács részletes intézkedési tervét, amely a Központi Bizottság elmúlt év novemberi határozatának részletes és konkrét feladatait tartalmazza. Fock elvtárs beszámolója és a vita alapján levonható az a következtetés,' hogy a kormány a párt X. kongresszusának ha­tározata szellemében, azok valóraváltásáért ered­ményesen munkálkodik, a kapott megbízatása alapján jól szolgálja a dolgozó népünk érdekeit. A kormány beszámolójával teljes mértékben egyetértek. Mégis azért kértem szót, hogy egy­részt a kormánybeszámoló néhány pontját külön is megerősítsem, másrészt a beszámolóhoz kap­csolódóan, az általam fontosnak ítélt gazdasági, társadalmi kérdésekre a figyelmet felhívjam. A beszámoló, összefüggésben az életszínvonalpoli­tikánkkal, felvetette jelenlegi árrendszerünk problémáit, az árképzések ellenőrzésének széle­sítésére, szigorításának szükségességére hívta fel a figyelmet. Ehhez kapcsolódó feladat a tisztességtelen haszon jogi fogalmának meghatározása, szak­mánkénti kalkulációs irányelvek kialakítása, ami a kormány intézkedési tervében szerepel. Ami­kor ezekkel egyetértésemet fejezem ki, legyen szabad az illetékesek figyelmét ráirányítani arra. hogy az árak ellenőrzésénél az összefüggéseket vegyék figyelembe. Véleményem szerint az ellen­őrzés akkor eredményes, ha végigkíséri az áruk útját a termelőtől a fogyasztóig, maximálisan figyelembe veszi a fogyasztói érdekvédelmet, ha a tisztességtelen haszon bármely területen is képződik, az állam elvonj cl, GS cl fogyasztók meg­károsítóival szemben kellő szigorral járunk el. Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom továb­bi része a mezőgazdaság kérdésével kapcsolatos. A kormány elnöke a mezőgazdaság eredményei­ről elismerően nyilatkozott. Kiemelte a mezőgaz­daságnak a népgazdaságban betöltött fontos sze­repét, erről mind gyakrabban hallunk. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi miniszter elvtárs hozzá­szólásában az elmúlt évi mezőgazdasági export átlagon felüli fejlődéséről nyilatkozott. Jóleső érzés a mezőgazdaságban dolgozó embereknek az elismerő szavakat hallani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom