Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-18

1377 Az Országgyűlés 18. ülése, 1973. március 22-én, csütörtökön 1378 tudom, hogy odatartozik-e —, hogy a saját erőből épülő öröklakások, illetve társasházak kérdését kicsit erőteljesebben kellene kézbe fogni, mert mérhetetlen sok a visszaélés, a fiatalok rossz lakáslehetőségeinek a kihasználása — rossz értelemben —, hiszen tudok olyan eseteket a saját kerületünkből, hogy egy egészen kezdő fiatal házaspár már két év óta befizetett nagy keservesen 80 000 forintot társasházra, és most két hete született a második gyerekük, és a házépítés még el sem kezdődött, különböző jogi, diszszidálási és egyéb problémák miatt. Valami átfogó rendezés kellene erre vonatkozólag, mert bizony így is nehéz a fiataloknak lakáshoz jutni, és főleg akkor, ha még a pénzüket is hiába adják oda. Kedves Elvtársak! Ennyit szerettem volna mondani. A nagy országos problémákhoz képest — úgy gondolom — a hozzászólásom talán nem is olyan nagy országos problémákat feszeget, de az emberek jobb közérzete és jóléte érdekében mégis el kellett mondanom. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK: Böhm József képviselőtársunknak adom meg a szót. BÖHM JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A Somogy megyei tapasztalataink alapján is megerősíthetem, hogy a kormány a X. kongresszus határozatai alapján végzi munkáját, tevékenysége során arra törekszik, hogy végrehajtsa, és a népgazdaság, valamint a dolgozó emberek érdekében érvényesítse pártunk politikáját. Megyénk dolgozói is üdvözlik a határozottabb, következetesebb intézkedéseket és vállalják a rájuk háruló nagyobb követelményeket, és a velejáró felelősséget is. A párt politikájából következő állami intézkedéseket elfogadják és betartják. Döntő többségük egyetért a helyi állami szervek következetesebb és határozottabb intézkedéseivel is. Elvárják, hogy mindenütt, és minden alkalommal személyesítsük és érvényesítsük a felelősséget a mulasztókkal szemben. Ez nagy mértékben növeli a vezetői felelősséget és megkívánja, hogy mindenki ott, ahol dolgozik, végezze el kötelezettségeit. Egyetértek mindazzal, amit ezzel kapcsolatban Cservenkáné elvtársnő délelőtti felszólalásában elmondott. Megyénk dolgozói széles körben megismerhették a Központi Bizottság novemberi határozatát, és Kádár elvtársnak ezen az ülésen elmondott zárószavait. Teljes mértékben egyetértenek ezekkel. Sürgetik, hogy szerezzünk érvényt mindenütt, és mihamarabb ezeknek az elveknek. Véleményem szerint is szükség van arra, hogy a kormány fokozottabban érvényesítse az ágazati felelősséget, és hogy felvette munkaprogramjába a miniszteri felelősségről szóló törvényjavaslat kidolgozását. Nyugodtak lehetünk amiatt, hogy a népgazdaság érdekében hozott központi intézkedéseket, még akkor is, ha azok nem népszerűek, az emberek megértik és elfogadják. Ugyanakkor nagy károkat okoznak politikai és közösségi érdekeinknek, ha nem, vagy c'sak későn reagálunk a dolgozó emberek észrevételeire. A kormány munkájában érvényesülnek ezek a pozitív irányú törekvések. Biztos vagyok benne, hogy az emberek megelégedésével találkoznak. Fock elvtárs beszámolójában jelentőségének megfelelő teret kapott a gazdaságosság fokozása és a gazdaságtalan termelés visszaszorításának követelménye. A népgazdaság erőtelj-esebb fejlesztésének, az emberek életkörülményei javításának legfőbb tartalékai ebben vannak, ezért a kormány minden ilyen intézkedését én is helyeslem és örömmel támogatom. A gazdaságosság növelésével és a gazdaságtalan termelés visszaszorításával a mezőgazdaságban is tervszerűbben kellene foglalkozni. Ez a probléma azonban a mezőgazdaságban sokkal összetettebb és bonyolultabb, mint a termelés más ágazataiban. Itt nemcsak anyagi, üzemszervezési és vezetési, hanem a mezőgazdaságban jelen levő sajátos tulajdonosi viszonyokkal és termőhelyi adottságokkal is számolni kell. Ha a mezőgazdaságban a gazdaságtalan termelésről van szó, akkor elsősorban a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemekre, termelőszövetkezetekre gondolunk. Én is ezekről akarok beszélni. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és az itt élő embereket a kormány nem hagyta magára, évente körülbelül egymilliárd forintot megkülönböztetetten fordít ezek támogatására. örömmel elmondhatom, hogy történtek olyan intézkedések is, amelyek e területek gazdaságának általános fejlesztésére irányultak és ott a foglalkoztatottságot segítették elő. Ezen üzemek helyzete azonban alapjaiban nem változott meg, gazdaságukban jelenleg is kedvezőtlen tendenciák érvényesülnek. Egyes területekre, így a mi megyénkre is különös súllyal nehezedik ez a gond, mert a foglalkoztatottak 41 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, és ezek 50 százaléka az ilyen termelőszövetkezetekben van. Tisztelt Országgyűlés! A gazdaságosság fokozásának követelménye a mezőgazdaságban is azt kívánja, hogy anyagi és szellemi erőforrásainkat elsősorban az ország kedvező adottságú területeire összpontosítsuk. Emellett azonban fontos társadalompolitikai kötelezettségünk, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzetének kedvező irányú megváltoztatását biztosítsuk. Ezeket az intézkedéseket annak érdekében kell megtennünk, hogy elősegítsük az itt élő emberek boldogulását és növeljük biztonságérzetüket. Ezekben az üzemekben a stagnálást a jelenleginél céltudatosabb gazdaságpolitikai és közgazdasági intézkedésekkel kellene megszüntetni az ötödik ötéves terv előkészítésének időszakában. Ennek során ki lehetne dolgozni azokat az intézkedéseket, amelyeket a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a gazdaságos termelés elősegítése érdekében tenni akarunk, és 1976-tól érvényesítenénk azokat. Véleményem szerint az intézkedések kidolgozásánál néhány fontos gazdasági és politikai tényezőt kellene szem előtt tartanunk. Melyek ezek? A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzetét külön-külön kell