Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2251 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2252 SZVIRIDOV IVÁNNÉ: Tisztelt Országgyű­lés! Kedves Elvtársak! A most folyó ülésszakon az Országgyűlés egy olyan törvény végrehajtá­sát ellenőrzi, amelynek hatályosulása az állam­polgárok legszélesebb körét érinti, így mondhat­juk, hogy politikai jelentőségét tekintve az al­kotmány után egyik legjelentősebb törvényünk. Az előttem szóló képviselőtársaim szóltak a ta­nácsok népképviseleti, önkormányzati jellegének hatályosulásával kapcsolatban. Ezért én a taná­csok államigazgatási feladatairól kívánok szólni. Az államélet, a szocialista demokrácia tovább­fejlesztése, a lakosság ellátásának javítása, ügyei gyorsabb és szakszerűbb intézése, a párt politi­kai célkitűzései jelentős mértékben a tanácsi szervek tevékenységén keresztül valósulnak meg. A tanácsi szakigazgatási szervek tevékeny­sége az emberi életviszonyok szinte teljes körét átfogóan valamennyi állampolgárt érinti, a la­kosság életkörülményeit jelentősen befolyásolja, az állampolgárok többsége a tanácsi szervek munkája, döntései alapján alkot véleményt a párt és az állam politikájáról. A tevékenység továbbfejlesztése tehát alap­vetően politikai kérdés, ehhez biztosítja a meg­felelő feltételeket a tanácstörvény. Megfelelő súllyal adott számot Papp elvtárs a tanácsi szer­vek ez irányú tevékenységéről. Megyénk terüle­tén is a beszámolóban foglaltakkal egyezőek ta­pasztalataim. Az államigazgatás egységesítése érdekében tett intézkedések a gyakorlatban he­lyesnek bizonyultak, a decentralizálás tapaszta­latai összességében kedvezőek. A központi intézkedéseken túl a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága sok községet elsőfokú építési, iparhatósági, kereskedelmi iparhatósági jogkörrel ruházott fel. A hatósági jogkörök dön­tő többsége így megyénk területén is a helyi ta­nácsok szakigazgatási szerveihez összpontosul. A helyi tanácsi szakigazgatási szervek hozták 1973. évben az összes első fokú határozatnak a 81,2 százalékát, az 1968. évi 47,5 százalékkal szem­ben. A járási hivatalok ugyanakkor 1973. évben már csak 17,4 százalékát hozták az első fokú ha­tározatoknak az 1968. évi 50,5 százalékkal szem­ben. A hatáskörök decentralizálása és leadása folytán a lakosságot széles körben és közvetlenül érintő ügyek helyben és rövidebb idő alatt in­tézhetők. Sok száz és ezer munkanap-kiesést ta­karíthatunk meg azzal, hogy nem kell ezekben az ügyekben a járásokhoz beutazgatni. Nőtt ugyanakkor a hatáskörök leadása kap­csán a nagyközségi, községi tanácsi szervek te­kintélye és felelősségérzete is. A nagyközségi, községi tanácsi szerveknél a hatósági ügyekben való jártasság hiányát nagy részben ellensúlyoz­ta a helyi ismeret, a széles körű informálódás lehetősége. A tanácsi szervek államigazgatási munkája megyénkben is javult. Az ügyintézés általában törvényes, valamelyest egyszerűsödött is. A tanácsi szervek külön gondot fordítanak ar­ra, hogy a közös tanácsok nem székhely-társköz­ségeiben és a népesebb külterületi tanyákon is megfelelően biztosított legyen a lakosság alap­ellátása, ügyeinek intézése, a közéleti tevékeny­ség se essen vissza e helyeken. Fejlődött a tanácsi szervek állampolgárokkal való kapcsolata is. Az állampolgárok nagy több­sége elégedett a hozott első fokú határozattal, azoknak csupán mintegy 3—4 százalékát felleb­bezik meg. Mindezek ellenére még sok hiányos­ság tapasztalható a tanácsi szakigazgatási szer­vek munkájában. Nem sikerült még eléggé csök­kenteni a bürokratizmust. Az államigazgatási munka színvonalának növelése, demokratizmu­sának erősítése, az ügyintézés egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése nagyon sok és követke­zetes erőfeszítést kíván a tanácsi vezetőktől és dolgozóktól, ugyanakkor néhány vonatkozásban az egyes vonatkozó párthatározatok következetes végrehajtásaként további központi intézkedések­re is szükség van. Egyes területeken ugyanis jogosan vetik fel, hogy az ügyintézés hatékonyságát többek kö­zött nehezíti a túlszabályozás. Erről a kérdésről ugyan részletesen beszélt már Borbándi elvtárs és Prieszol elvtársnő, de azért szeretném még én is továbbiakban aláhúzni. A törekvések és a megtett intézkedések el­lenére egyes ágazatokban még mindig sok a ki­egészítő, módosító rendelkezés, amelyek követ­keztében az ágazat joganyaga viszonylagosan át­tekinthetetlen. Jelentős az ágazati belső utasí­tások, körlevelek, irányelvek, állásfoglalások, közlemények száma. Esetenként ezek a szakköz­lönyben közzétett jogszabály-anyag többszörö­sét teszik ki. A joganyag ilyen viszonylagos át­tekinthetetlensége nehezíti a végrehajtásért fe­lelős szervek munkáját, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az első fokon eljáró szakigazga­tási szervek jelentős részében még a politikai és a szakmai felkészültség sem mindig megfe­lelő, másrészt, hogy a tanácsi szakigazgatási szervezetben az ügyintézők döntő többsége nem igazgatási, illetve jogi képzettségű szakember. Az állampolgárok az írásban intézett ügyei­ken túl ügyes-bajos dolgaikkal személyesen is nagy számban keresik fel a tanácsi szerveket, másrészt a szakigazgatási szervek sok esetben kérik fel megjelenésre vagy idézik az egyes ál­lampolgárokat. Végül meg kell jelenniük az ál­lampolgároknak évenként több esetben a jogsza­bályban előírt kötelezettségük, mint például vé­dőoltás, tüdőszűrés vagy rákszűrés teljesítése végett. A tanácsi dolgozók az ügyfelekkel szemben általában szívélyes, előzékeny és udvarias bá­násmódot tanúsítanak. Előfordul azonban még, ha elvétve is, hogy egyes állampolgárok ügyük­ben nem kapnak megfelelő felvilágosítást, taná­csot, segítséget. Küldözgetik, vagy esetenként nem fogadják őket megfelelő kulturáltsággal. Ez az egyik oka annak, hogy egyes nem indokolt esetekben is az állampolgárok ügyeikben szóval vagy írásban a járási, megyei, sőt központi párt-, állami, sajtó vagy más szervekhez fordulnak. Bár a hatáskörök decentralizálása jelentős mértékben csökkentette az ügyintézés céljából való utazgatást, a munkából való kiesést, nagyon sok munkanap-kiesést okoz a termelő vagy más fontos munkából — túlnyomórészt fizetve — az, hogy a hivatalok, intézmények munkaideje ál­talában egybeesik a vállalatok, intézmények munkaidejével. Indokolt ezért az ügyintézés,

Next

/
Oldalképek
Tartalom