Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-30
2253 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2254 ügyfélfogadás és egyes hatósági feladatok, mint például oltás vagy szűrővizsgálat végzése idejének és helyének felülvizsgálata s olyan módon történő megállapítása, hogy az állampolgárok munkából való elvonása a szükséges mértékre korlátozódjék. Az ügyek eredményesebb, gyorsabb és bürokráciától mentes intézését, valamint a lakossággal való kapcsolat, a társadalmi ellenőrzés erősödését szolgálja az állampolgárok tájékoztatása. Ez a tájékoztatás azonban a javulás ellenére sem kielégítő. Szükséges ezért szervezetten biztosítani már az általános iskola nyolcadik és a középiskola harmadik-negyedik osztályos tanulói részére az állampolgári ismeretek oktatását, másrészt a társadalmi szervek bevonásával megszervezni az állampolgárok jogait érintő, kötelezettségeiket megállapító jogszabályok rendszeres ismertetését, valamint ingyenes jogi tanácsadási napok tartását a munkahelyeken, a lakóhelyeken. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Papp elvtárs beszámolója helyesen utal arra, hogy a tanácsi szervek államigazgatási tevékenységének további fejlesztése fokozott követelményeket támaszt a személyi és a tárgyi feltételeket illetően is. Valóban az államigazgatási feladatok megnövekedett volumene, a mai követelmények nagyobb politikai és szakmai felkészültséget, speciális szakértelmet igényelnek. A képesítésről szóló kormányhatározat ennek megfelelően növelte a képesítési követelményeket. A párt- és állami szervek intézkedései nyomán lényeges javulás tapasztalható megyénkben is. Nem javult azonban az összetétel, a politikaiszakmai felkészültség a megnövekedett követelményeknek megfelelően. Különösen az első fokú ügyintézésben hiányoznak még a szövetkezetek állami törvényességi felügyeletét, a szakhatósági feladatokat, az árellenőrzést, a kereskedelmi és iparhatósági, építésügyi hatósági feladatokat hatékonyabban ellátni tudó szakemberek. Nagymérvű a hatósági munkában jelentős szereppel bíró jogászszakemberek hiánya. Hasonló nagy a jogászhiány az igazságügyi, az ügyészi, a rendőri szervekben, a vállalatokban, a szövetkezetekben, sőt az ügyvédi pályán is. Ezért megyei pártbizottságunk kezdeményezte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szünetelő állam- és jogtudományi kar visszaállítását. Indokolt lenne e javaslat megvizsgálása. Hisszük, hogy megyénkben, de az egész tiszántúli terület jogászhiányának enyhítésében is jelentős változást hozna. Nagyon egyetértek a beszámolóban szereplő azzal a megállapítással is, hogy a személyi feltételek gyorsabb ütemű javításán kívül a tanácsi szakigazgatási szervek korszerű működésének technikai és egyéb feltételeit is gyorsabb ütemben kell javítani. Végül utalni szeretnék arra, hogy a tanácsi szakigazgatási szervezetben végrehajtott változtatások tapasztalataink szerint is beváltak a gyakorlatban. A községi szakigazgatási szerv egységessé tétele, a járási-városi hivatali szervezet széttagoltságának csökkentése vitathatatlanul pozitív hatású. De a pozitív tapasztalatokat figyelembe véve indokolt lenne annak politikai vizsgálata, hogy a párt Központi Bizottsága 1971 novemberi határozata szellemében hogyan lehetne különösen a kisvárosok, egyes kis járások és más tanácsi szervek szervezetében a széttagoltságot még tovább csökkenteni. Indokolt továbbá az említett központi bizottsági határozat irányelvei alapján vizsgálni az egységes szabálysértési hatóság, az árhatósági feladatok, a szövetkezetek állami törvényességi felügyeletének egységes szerkezete, valamint a városok és környékük, illetve a városok és járások lakosságát egyaránt érintő államigazgatási feladatok hatékonyabb ellátását szolgáló szervezet létrehozásának lehetőségét. összegezve megállapítható, hogy a tanácsi szervek államigazgatási, hatósági tevékenységét illetően a tanácstörvény által megteremtett kereteket, lehetőségeket fokozottabban kihasználva indokolt nagyobb követelményeket támasztani. Ugyanakkor fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy e politikai szempontból jelentős tevékenység személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit gyorsabb ütemben tovább javítsuk. Biztosítsuk továbbá e fontos tevékenység rendszeres ellenőrzését mind állami, mind társadalmi vonalon, elsősorban a népképviseleti szervek útján. A tanácstörvény végrehajtásáról előterjesztett beszámolót elfogadom és képviselőtársaimnak elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Következik Ihászi József képviselőtársunk. IHÁSZI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény jól szolgálja és segíti a szocializmus építését, a tanácsok önállóságának növelését, az állampolgárok aktivitását, részvállalását a közös gondokban. A tanácsok megnövekedett és sokrétű feladataikat túlnyomó többségben helyesen és jól oldják meg. A legtöbb tanács jól él megnövekedett hatáskörével. De tény az is, hogy esetenként még a jogszabályok paragrafusai mögé bújva nehézkes ügyintézésük. Ez azonban nem a tanácstörvényből adódik, hanem olykor a szűkre szabott lehetőségekből, máskor pedig a szakképzettség vagy a tapasztalat hiányából. Pest megyében és ezen belül választókerületemben a tanácstagok tekintélye, megbecsülése fokozódott. Ez annak a következménye, hogy erősödött kapcsolatuk a lakossággal, szorosabbá vált együttműködésük a területeken dolgozó üzemekkel. Tudott dolog, hogy a tanácstagság nagy felelősséggel járó munka. Jóleső érzés beszámolni arról itt a Parlamentben is, hogy választókerületemben egyre több az olyan tanácstag, aki átérezve a vállalt munka felelősségét, nem küldözgeti a hozzá segítségért fordulókat a különféle hivatalokhoz, szervekhez, hanem közvetlenül segíti, vagy intézi is az ügyeket. Ezek a tanácstagok rendszeresen járják körzetüket, így szervezik és segítik a konkrét tanácsi feladatok megoldását. Választókerületemben ez azért is jelentős, mert több közös tanácsú község van. Megalakulásuk előtt gyakran hangzott el olyan aggály:
