Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2247 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2248 Nagy örömömre szolgál Gonda elvtársnak a bejelentése, mely szerint rövidesen rendelkezés jelenik meg arról, hogy a vállalatok műszaki terveinek elemét fogja képezni a településfejlesztéssel kapcsolatos teendők ellátása is. Bízom abban, hogy ez a rendelkezés szolgálni fogja a településfejlesztést, községeinknek, nagyközségeinknek igen nagy problémáját fogja megoldani. A tanácsi költségvetés — s ahol van — a fejlesztési alapok nem jelentéktelen részét képezik az üzemek, vállalatok különféle címen eszközölt befizetései. Meg kell mondani, hogy ezen pénzeszközök összegét előre tervezni, akárcsak a következő évre is, nagyon nehéz. S ennek oka az, hogy a tanácsok és a vállalatok közötti információ rendszere még nem alakult ki tökéletesen. Az információk hiányában a tanácsi gazdálkodásunkban ezeket a várható bevételeket csak nagy rátartással, néha feleslegesen nagy tartalékolással tervezhetjük. Szorosabb tervezés esetén az esetleges bevétel elmaradása feladatelmaradást, vagy a megkezdett munka kivitelezési idejének elhúzódását vonja maga után. Ez az információhiány a tanácsi gazdálkodást labilissá, bizonytalanná teheti. Még egy gondolat: ipari és mezőgazdasági üzemeink egyre inkább felismerik a települések fejlesztésében mutatkozó közös községi és üzemi érdekeket. Ennek a felismert szükségszerűségnek óvodák, bölcsődék, játszóterek sokasága az élő bizonyítéka. Az ilyen célból kötött megállapodásoknak, együttműködési szerződéseknek még vannak azonban kihasználatlan lehetőségei, amelyek az egyes üzemeknél és a tanácsnál mozgósítható eszközöknek a legsürgősebben megoldásra váró feladat érdekében történő összpontosításában és koordinációjában rejlenek. Minden üzemnél rendelkezésre állnak kisebb-nagyobb eszközök, amelyeket az üzem községfejlesztési célokra fordíthat. Ha ezek üzemenként kerülnek felhasználásra, elaprózódnak, s legfeljebb toldozgatni lehet az igények kielégíthetőségében mutatkozó réseket, de sohasem lesz belőle egy minden igényt kielégítő óvoda, tanterem, vagy egyéb létesítmény. Azokon a településeken jó igazán a község-, a városfejlesztés, ahol a tanács törvényben megszabott feladatának megfelelően jó koordinátora tud lenni a közigazgatási területén működő üzemeknek, vagy mondhatnám úgy is, hogy ahol a vállalatok elfogadják koordinátornak a tanácsot, s igénylik is a tanács ilyen irányú tevékenységét. Még egy gondolat a vállalatokkal folytatott együttműködés terén uralkodó szemlélet árnyalati fogyatékosságairól: viszonylag könnyű a vállalatokkal megállapodásra jutni olyan létesítmények megépítésére, létrehozására, amelyek a vállalatoknak azonnal anyagi hasznot hoznak. Szívesen járulnak hozzá óvoda építéséhez, bővítéséhez, mert ez munkaerőt jelent a vállalat számára. De sokkal nehezebb hasonló együttműködés létrehozása olyan területen, mint például a községi, nagyközségi sportkörök közös fenntartása, amely csak nagyon közvetve és hosszú távon válik anyagi erővé a vállalatok számára. Árnyalati fogyatékosság ez, amelyet még az is takar, hogy a vállalatok lehetőségei nagyon korlátozottak, s a településfejlesztéshez való hozzájárulások megítélésénél a fontossági sorrendet saját érdekeiknek szem előtt tartásával kell megállapítani. Azt hiszem, ez természetes is. Kedves Képviselőtársaim! Az új tanácstörvény megalkotásának egyik alapvető célkitűzése volt, hogy a döntések hozatalára az a szerv, testület legyen jogosult, amely a körülményeket a legjobban ismeri. Az ügyek lehetőleg ott nyerjenek elintézést, ahol azok keletkeztek. Ennek megfelelően kezdődött meg a hatáskörök decentralizációs folyamata, amely még ma is tart. Ez egy nagyon pozitív eredménye a törvénynek. A hatáskörök helyi tanácsoknak való átadása sok feladatot és nagy felelősséget jelent a tanácsi testület és az apparátus számára is. De lényegesen leegyszerűsíti az ügyek, az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak intézését, anélkül, hogy a törvényesség a legkisebb mértékben is csorbát szenvedne. Ez kitűnik a beszámolóból is, de ezt húzza alá a tanácsok törvényességi felügyeletét gyakorló szervek sokoldalú ellenőrzésének tapasztalata is. És ez nagyon jó. Bizonyítja azt, hogy a helyi tanácsok fel tudtak nőni a feladatokhoz. Ebben a vonatkozásban még további lehetőségeket rejt magában a néhány hónappal ezelőtt végrehajtott bérrendezés is, amely a tanácsi alkalmazottak minőségi cseréjének biztosítása útján tevékenységük színvonalának emelését alapozza meg. Szeretnék azonban kitérni néhány olyan feszültségre, amely éppen a hatáskörök decentralizációs folyamatának szüleménye. Előre szeretném bocsátani, hogy ezek a dolgok a kisközségeket nem, vagy csak kismértékben érintik, annál nagyobb gondot okoznak a nagyközségek tanácsainak. 1971-től a helyi tanácsok hatáskörébe került — a többi között — az egészségügyi alapellátás is, hozzánk tartozik a munkáltatói jog, s az ezzel kapcsolatos fenntartási költségek. Ez az utóbbi évek gyakorlata szerint jó, pozitív vonás, hiszen a lakossági ellátás biztosítását alapvető feladatának tekintő helyi tanács lényegesen könnyebben tudja lehetőségeit mozgósítani az ellátás színvonalának növelése érdekében, mint eddig. Ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy nagyon sok orvosi rendelő, orvosi lakás épült az elmúlt évben. A helyi tanács nagyon is gazdának érzi magát az egészségügyi alapellátást illetően is, s ennek megfelelően tevékenykedik. E területen feszültséget, hogy úgy mondjam, inkább súrlódást okoznak az egészségügy egyes területei közötti, a fejlődésben, fejlesztésben megmutatkozó eltérések, az egyes területek önálló, vagy egymástól elkülönült gazdálkodásából adódó lehetőségek kihasználása. A nagyközségek területén egymás mellett működnek a körzeti orvosi rendelők, a járási rendelőintézet és a kórház. E három részterület közvetve természetesen a megyei tanács egészségügyi osztályának hatáskörébe tartozik. De a közvetlen irányítását a körzeti orvosok esetében a helyi tanács, a rendelőintézet esetében a járási hivatal, a kórház esetében a megyei tanács egészségügyi osztálya látja el. Hogy úgy mondjam, egy csárdában három prímás hegedül. E területen a feszültséget nem a három szerv közötti esetleges nézetkülönbség okozza, mert