Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2233 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2234 Felszólalásomban ezekkel — a beszámolóban is érintett — kérdésekkel kívánok foglalkozni. Tisztelt Országgyűlés! Pártunk IX. kongresszusa megkülönböztetett figyelmet fordított az államszervezet továbbfejlesztésére. Ennek nyomán a párt Központi Bizottsága és a kormány kidolgozták az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének programját. Ezt a programot a X. kongresszus jóváhagyta és végrehajtását a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladataként jelölte meg. Ezzel kettős politikai célt tűztünk magunk elé: egyrészt, hogy államunk szolgálja hatékonyabban a munkásosztály hatalmát, szocialista rendszerünket, fejlődjön a szocialista demokrácia, szélesedjenek a proletárdiktatúra demokratikus vonásai, másrészt, hogy növekedjék az állami munka szakszerűsége és központi irányításának hatékonysága. Nem lehet tehát különválasztani az állam fejlesztését, a szocialista demokrácia szélesítését és a központi irányítás javítását, mert ezek egymással szorosan összefüggő feladatok. Mi a demokráciát a szocializmus, a szocialista állam természetes létformájának tekintjük. Szocialista államunk akkor erős, ha tevékenységében milliók támogatják, ha az állampolgárok képviselőik útján és közvetlenül is részt vesznek a hatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében. A demokrácia akkor fejlődik, ha nem féltjük az államhatalmat és az igazgatási szervek tekintélyét attól, hogy az állampolgárok részt vesznek az intézkedések kialakításában és véleményt mondanak a végzett munkákról. Azt is hangsúlyozzuk azonban, hogy a demokráciától elválaszthatatlan a kötelességek és jogok egysége. Ez az elv érvényes az állami munka egészére, beleértve a tanácsok tevékenységét is. Szocialista társadalmunk érdekei megkövetelik, hogy a jogaikkal visszaélők, az ügyeskedők, a törvényeinken kiskapukat keresők szembetalálkozzanak állami és tanácsi szerveink szigorával, hogy ne fordíthassák ellenünk a „több demokrácia, kevesebb bürokrácia" jelszót. Ez a mi jelszavunk, ami a szocialista demokrácia és az állami munka fejlesztését szolgálja, s magában foglalja többek között törvényeink érvényesítését, az állampolgári kötelességek és jogok egységét is. Szocialista államépítő munkánk fejlesztését azok az eredményék tették lehetővé és egyben szükségessé, melyeket a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életben elértünk. A törvényhozás ezek figyelembevételével fogalmazta meg a tanácsok helyét és szerepét a proletárdiktatúra társadalmi rendszerében. Üj módon határozta meg a tanácsok jellegét is, mely szerint a nép hatalmát megvalósító állam szervei, az egységes államszervezet részei, a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervek. Hozzá kell azonban tennünk, hogy új feladataik, különösen önkormányzati funkciójuk csak fokozatosan, az egész államszervezet fejlődésével összhangban érvényesülhet. Több mint három év elteltével elegendő tapasztalattal rendelkezünk, hogy megállapítsuk; a tanácstörvény bevált, jól szolgálja társadalmi céljainkat, időtállóan szabályozza a tanácsok működését és eredményesebbé tette munkájukat. Ügy vélem, a tanácsokra nézve megtisztelő, a velük kapcsolatban álló állampolgároknak pedig megnyugtató, hogy az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének programjában az államszervezet alapegységei, a tanácsok kiemelt szerepet kaptak. Az államigazgatás fejlesztésének ismert programjából eddig legtöbb a tanácsok tevékenységében valósult meg. Ez egyrészt a végrehajtást szolgáló központi és helyi intézkedéseknek, másrészt a kedvező társadalmi fogadtatásnak és a tanácsok megítélésében bekövetkezett kedvező változásoknak köszönhető. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az Országgyűlés a tanácsok működésének több mint kétévtizedes tapasztalatait foglalta össze, amikor a törvény bevezetőjében rögzítette, hogy: „A gazdasági, művelődésügyi, egészségügyi, szociálpolitikai tevékenyíség, a városok és a községek fejlődése, az államigazgatás jelentős részben a tanácsok útján és hatékony közreműködésükkel valósul meg." Ennek megfelelően ma már a tanácsok létesítik, tartják fenn és irányítják az alsó- és középfokú oktatási, közművelődési, egészségügyi és szociális intézményeket, ök gazdálkodnak az állami költségvetés oktatási előirányzatainak 76, az egészségügy céljait szolgáló anyagi eszközök 78 százalékával. Hatáskörükbe tartozik a kommunális beruházások 74 százaléka és csaknem az egész állami lakásberuházás. 1974-ben közel 30 milliárd forint fejlesztési alappal gazdálkodnak, s emellett mintegy másfél milliárd forint értékű társadalmi munka szervezésével növelik a helyi lehetőségeket. Hazánkban az utóbbi években fontos társadalompolitikai határozatok és jogszabályok születtek. Ezekre tanácsaink többsége gyorsan és eredményes intézkedésekkel reagált. A pártszervek kezdeményezésére számos tanács elhatározta, hogy például a lehetőségek határain belül, soron kívül elégítik ki a fizikai dolgozók, a termelést közvetlenül irányítók és a sokgyermekes családok jogos lakásigényeit. Több helyen a tanácsok a társadalmi erők széles körű összefogásával óvodát, bölcsődét s más szociális intézményeket hoztak létre. A Hazafias Népfront-bizottságok, a tanácstagok és a tanácsi dolgozók eredményes közreműködésével jelentősen fejlődött a város- és községpolitikai tevékenység. A tanácsok a korábbinál tartalmasabb gazdasági, társadalmi, politikai együttműködést alakítottak ki a területükön levő állami, gazdasági és társadalmi szervekkel. A jövőben azonban arra kell törekednünk, hogy szélesítsék tovább együttműködésüket a vállalatokkal, a szövetkezetekkel, javítsák és tegyék hatékonyabbá a szövetkezetek törvényességi felügyeletét. A tanácsok munkája az állampolgároknak nemcsak életkörülményeit, anyagi, kulturális és szociális helyzetét javítja, hanem jelentősen befolyásolja a közgondolkodást is. Közel negyedszázados működésük során a tanácsok az állampolgárok százezrei számára váltak a közélet iskoláivá, aktív szerepet töltenek be a helyi közélet formálásában, a közgondolkodás szociális-