Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.
Ülésnapok - 1971-30
2225 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2226 Naponta visszatérő probléma, és többen foglalkoztak vele, hogy kevés a felújításra fordítható pénzünk, de ezt a keveset sem tudjuk elkölteni kivitelezői kapacitás híján. Megyénkben az elmúlt három évben bizonyos javulást tapasztalhattunk a felújítási keretek felhasználásánál, de ez viszonylagos és csalóka, mert 1973-ban is csak 70 százalékos volt a teljesítés nagyságrendje. Meggyőződésem — és a vita is bizonyítja —, hogy nemcsak megyénkben szorít a cipő, a nemzeti vagyon rangos részét kellene megóvni, a lakások tízezreit, a málladozó városközpontokat, a gyönyörű műemlékeket. Az országosan is aggasztó gondok megoldása érdekében a következőket kellene tenni: Mindenekelőtt fontos, hogy a felújításnak már a tervezés stádiumában adjunk méltó rangot. Csak egy jellemző példát hadd említsek. Mi a lakásépítést mindig konkrétan és számszerűen tervezzük, a felújításnál azonban már közel sem tervezünk ilyen tudatosan, itt nem felújított lakásokkal mérünk, hanem forinttal, százalékkal, kerettel, tehát kevésbé szoros, kevésbé megfogható, kevésbé számonkérhető mértékegységgel. Azután azon az objektív tényen túl, hogy a kivitelezői kapacitás rendkívül korlátozott, tudomásul kell venni, hogy a vállalatok — mivel itt többnyire hagyományos építőipari munkáról van szó — nem képesek biztosítani a fejlesztés lehetőségeit. Kétségtelen, hogy a feladatok megoldása helyi ügynek tekinthető, azonban a feltételek megteremtése véleményünk szerint meghaladja a tanácsok erejét. Indokolt tehát, hogy a kapacitások megerősítésével, korszerűsítésével a központi szervek is többet és hatásosabban foglalkozzanak, részben preferált hitel nyújtásával, részben konkrét támogatással. Javítani kell továbbá a helyi tanácsok szervező, koordináló munkáját. Ügy véljük, hogy túlzott a felhasználásban jelenleg tapasztalható decentralizáció és éppen ez eredményezi, hogy lehetőségeinket szétaprózzuk, a nagyobb feladatok megoldására pedig éveken keresztül kell tartalékolni. A felújítási keretek koncentráltabb felhasználása egyben a kapacitások jobb kihasználását is biztosíthatja. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Még ma is sok embertől hallani, hogy romlik a közérzete és félszeggé válik, ha megfogja egy hivatal kilincsét. Azt hiszem, ez nem a ma konfliktusa, ez történelmi reflex. Sok évszázad keserves hagyatéka, azoké az évszázadoké, amikor az államapparátus az elnyomó, kizsákmányoló osztály hatalmi eszköze volt, és a község- vagy városházán olyan eszközökkel intéztek ügyeket, mint a deres, meg a kaloda, és olyan ügyintézők, mint a szolgabíró, hajdú és perzekutor. Aki csak 35—40 évre emlékszik is vissza, az is jól tudja, hogy a községházához mindig közel volt a csendőrlaktanya és mindig kéznél volt a csendőr. A fiatalabbak ezt már szerencsére csak a történelemkönyvből ismerik. Ma miénk a tanácsháza és úgy illik, hogy ott is otthon legyünk. Ma az államigazgatási tevékenység és benne a hatósági munka, mint minden más munka ebben az országban, a népet szolgálja, a nép érdekeit érvényesíti akkor is, amikor engedélyez, segít, megold, és akkor is, amikor társadalmi érdeket képviselve tilt vagy kényszerít. A mi végrehajtó bizottságunk áttekintette az 1973-as évet, és megállapította, hogy a hatósági munkában a törvényesség szilárd, ugyanakkor az ügyek növekvő száma és az ügyintézés javuló hatásfoka jellemző. Bár távolról sem lehetünk elégedettek, a számok egyértelműen bizonyítanak. Az iktatott ügyiratok száma 1973ban közel 2 millió. A kiadott határozatoké 160 ezer, a fellebbezés során 0,6 százalékát változtatták meg ezeknek, s a határozatokkal intézett ügyek közül 4 százalék az, amit 30 napon túl intéztek. A további eredmények garanciái közül csak utalnék néhányra, részben javaslatra, részben figyelmet érdemlő kezdeményezésekre. Szükséges mindenekelőtt a szemléletben több felelősségérzet. Kettő millió ügy és ennél több találkozás egy megyében olyan sok, hogy politikai hangulatot formál és a tanácsokon keresztül politikánkat is véleményezi. Azután, ha 2 millió ügyből egyet kiemelünk, az napi kis ügy, de annak, akinek az életébe vág, nagy ügy, kihat közérzetére, családi életére, munkahelyi magatartására, magyarán: az ügyek, az ügyiratok mögött emberek élnek. Ezért az ügyintéző munkaidejének minden percében szolgálatot teljesít és nem nőhet az íróasztal mögött önmagáért való hatalommá. Valóban szüntelen küzdeni kell a bürokrácia ellen. Itt is célszerű azonban mindig a konkrét ügyet mérlegre tenni. Például, ha egy munkás, aki nem jutott legálisan telekhez és nem kaphatott lakást, engedély nélkül házat épít, a rendelkezés végrehajtásához, a politikus, megnyugtató döntéshez nem biztos, hogy elég a 30 nap. És ha túllépjük, ez nem feltétlenül bürokrácia. A bürokrácia az, ha egy 3 perc alatt elintézhető ügyben az ügyintéző a 29. napon úgy referál, hogy ugyan még nem tett semmit, de belefér a 30 napba. És az is bürokrácia, hogy egy város címertervezetének az elfogadásáról másfél évig kellett győzködni az illetékeseket. Egy olyan városról van szó, amely évszázadokkal ezelőtt, nyilván véletlenül, Ádám—Éva napján kapott városalapító pátenst, azóta az első emberpár a tilalomfával együtt ott volt a régi címerben, várostörténelmi hagyaték és a lakosság is ragaszkodott hozzá. Megdűlöztünk végül, de másfél év kellett rá, amíg elhitettük, hogy ha Ádám és Éva bekerül az új címerbe, azzal még nem ártunk a szocializmus ügyének. (Derültség.) Az igaz, hogy a bürokrácia történelmi kategória és világjelenség. Azt hiszem azonban, hogy a hozzáértés, a pontosság, az emberség az ügyintézésben is szocialista mérce. Ugyanakkor nincs okunk elhallgatni eredményeinket sem. örömmel nyugtázhatjuk például, hogy beváltak városainkban az információs irodák. Az emberek ügyes-bajos dolgainak nagyrészét jóformán a kapuban elrendezik, a többire vonatkozóan pedig világosan megmondják, hogy mit kell tenni, hová kell menni. Azután szívesen ajánljuk a Bács-Kiskun megye városaiban működő lakásépítési szolgálat megszervezését más megyéknek is. Mi felmértük, hogy egy építési engedély megszerzéséhez nap-