Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2225 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2226 Naponta visszatérő probléma, és többen fog­lalkoztak vele, hogy kevés a felújításra fordít­ható pénzünk, de ezt a keveset sem tudjuk el­költeni kivitelezői kapacitás híján. Megyénkben az elmúlt három évben bizonyos javulást tapasz­talhattunk a felújítási keretek felhasználásánál, de ez viszonylagos és csalóka, mert 1973-ban is csak 70 százalékos volt a teljesítés nagyságrend­je. Meggyőződésem — és a vita is bizonyítja —, hogy nemcsak megyénkben szorít a cipő, a nemzeti vagyon rangos részét kellene megóv­ni, a lakások tízezreit, a málladozó városközpon­tokat, a gyönyörű műemlékeket. Az országosan is aggasztó gondok megoldása érdekében a kö­vetkezőket kellene tenni: Mindenekelőtt fontos, hogy a felújításnak már a tervezés stádiumában adjunk méltó ran­got. Csak egy jellemző példát hadd említsek. Mi a lakásépítést mindig konkrétan és számszerűen tervezzük, a felújításnál azonban már közel sem tervezünk ilyen tudatosan, itt nem felújított la­kásokkal mérünk, hanem forinttal, százalékkal, kerettel, tehát kevésbé szoros, kevésbé megfog­ható, kevésbé számonkérhető mértékegységgel. Azután azon az objektív tényen túl, hogy a kivitelezői kapacitás rendkívül korlátozott, tu­domásul kell venni, hogy a vállalatok — mivel itt többnyire hagyományos építőipari munkáról van szó — nem képesek biztosítani a fejlesztés lehetőségeit. Kétségtelen, hogy a feladatok megoldása he­lyi ügynek tekinthető, azonban a feltételek meg­teremtése véleményünk szerint meghaladja a ta­nácsok erejét. Indokolt tehát, hogy a kapacitá­sok megerősítésével, korszerűsítésével a köz­ponti szervek is többet és hatásosabban foglal­kozzanak, részben preferált hitel nyújtásával, részben konkrét támogatással. Javítani kell to­vábbá a helyi tanácsok szervező, koordináló munkáját. Ügy véljük, hogy túlzott a felhaszná­lásban jelenleg tapasztalható decentralizáció és éppen ez eredményezi, hogy lehetőségeinket szétaprózzuk, a nagyobb feladatok megoldásá­ra pedig éveken keresztül kell tartalékolni. A felújítási keretek koncentráltabb felhasználása egyben a kapacitások jobb kihasználását is biz­tosíthatja. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Még ma is sok embertől hallani, hogy romlik a közérzete és fél­szeggé válik, ha megfogja egy hivatal kilincsét. Azt hiszem, ez nem a ma konfliktusa, ez törté­nelmi reflex. Sok évszázad keserves hagyatéka, azoké az évszázadoké, amikor az államapparátus az elnyomó, kizsákmányoló osztály hatalmi esz­köze volt, és a község- vagy városházán olyan eszközökkel intéztek ügyeket, mint a deres, meg a kaloda, és olyan ügyintézők, mint a szolgabí­ró, hajdú és perzekutor. Aki csak 35—40 évre emlékszik is vissza, az is jól tudja, hogy a köz­ségházához mindig közel volt a csendőrlakta­nya és mindig kéznél volt a csendőr. A fiatalabbak ezt már szerencsére csak a történelemkönyvből ismerik. Ma miénk a ta­nácsháza és úgy illik, hogy ott is otthon legyünk. Ma az államigazgatási tevékenység és benne a hatósági munka, mint minden más munka eb­ben az országban, a népet szolgálja, a nép érde­keit érvényesíti akkor is, amikor engedélyez, se­gít, megold, és akkor is, amikor társadalmi ér­deket képviselve tilt vagy kényszerít. A mi végrehajtó bizottságunk áttekintette az 1973-as évet, és megállapította, hogy a ható­sági munkában a törvényesség szilárd, ugyan­akkor az ügyek növekvő száma és az ügyinté­zés javuló hatásfoka jellemző. Bár távolról sem lehetünk elégedettek, a számok egyértelműen bizonyítanak. Az iktatott ügyiratok száma 1973­ban közel 2 millió. A kiadott határozatoké 160 ezer, a fellebbezés során 0,6 százalékát változtat­ták meg ezeknek, s a határozatokkal intézett ügyek közül 4 százalék az, amit 30 napon túl in­téztek. A további eredmények garanciái közül csak utalnék néhányra, részben javaslatra, rész­ben figyelmet érdemlő kezdeményezésekre. Szükséges mindenekelőtt a szemléletben több felelősségérzet. Kettő millió ügy és ennél több találkozás egy megyében olyan sok, hogy politikai hangulatot formál és a tanácsokon ke­resztül politikánkat is véleményezi. Azután, ha 2 millió ügyből egyet kiemelünk, az napi kis ügy, de annak, akinek az életébe vág, nagy ügy, kihat közérzetére, családi életére, munkahelyi magatartására, magyarán: az ügyek, az ügyira­tok mögött emberek élnek. Ezért az ügyintéző munkaidejének minden percében szolgálatot tel­jesít és nem nőhet az íróasztal mögött önma­gáért való hatalommá. Valóban szüntelen küzdeni kell a bürokrá­cia ellen. Itt is célszerű azonban mindig a konk­rét ügyet mérlegre tenni. Például, ha egy mun­kás, aki nem jutott legálisan telekhez és nem kaphatott lakást, engedély nélkül házat épít, a rendelkezés végrehajtásához, a politikus, meg­nyugtató döntéshez nem biztos, hogy elég a 30 nap. És ha túllépjük, ez nem feltétlenül bürok­rácia. A bürokrácia az, ha egy 3 perc alatt elin­tézhető ügyben az ügyintéző a 29. napon úgy re­ferál, hogy ugyan még nem tett semmit, de be­lefér a 30 napba. És az is bürokrácia, hogy egy város címertervezetének az elfogadásáról másfél évig kellett győzködni az illetékeseket. Egy olyan városról van szó, amely évszázadokkal ez­előtt, nyilván véletlenül, Ádám—Éva napján ka­pott városalapító pátenst, azóta az első ember­pár a tilalomfával együtt ott volt a régi címer­ben, várostörténelmi hagyaték és a lakosság is ragaszkodott hozzá. Megdűlöztünk végül, de másfél év kellett rá, amíg elhitettük, hogy ha Ádám és Éva bekerül az új címerbe, azzal még nem ártunk a szocializmus ügyének. (Derült­ség.) Az igaz, hogy a bürokrácia történelmi kate­gória és világjelenség. Azt hiszem azonban, hogy a hozzáértés, a pontosság, az emberség az ügy­intézésben is szocialista mérce. Ugyanakkor nincs okunk elhallgatni ered­ményeinket sem. örömmel nyugtázhatjuk pél­dául, hogy beváltak városainkban az informá­ciós irodák. Az emberek ügyes-bajos dolgainak nagyrészét jóformán a kapuban elrendezik, a többire vonatkozóan pedig világosan megmond­ják, hogy mit kell tenni, hová kell menni. Az­után szívesen ajánljuk a Bács-Kiskun megye városaiban működő lakásépítési szolgálat meg­szervezését más megyéknek is. Mi felmértük, hogy egy építési engedély megszerzéséhez nap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom