Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2207 Az Országgyűlés 30. ülése, 1974. október 4-én, pénteken 2208 nácsok a munkásosztály hatalmának állami szervei. Ennél fogva a munkásosztály társadalmi szerepe, a társadalomban elfoglalt helye és politikai befolyása nagymértékben függ attól, hogy a tanácsok összetételében és működésében menynyiben tükröződik a hatalom osztályjellege. Másrészt a tanácsok kezében vannak az anyagi eszközök és a felhasználásukhoz szükséges jogosítványok, amelyek összességükben elősegíthetik a munkásosztály anyagi, szociális és kulturális életszínvonalának javulását. A tanácsi szerveknek folyamatosan vizsgálniuk kell, hogy a tervezésben, a döntési folyamatokban és a napi működésben hogyan valósulnak meg ezek a politikai célok. Baranya megye tanácsának vezetése a Központi Bizottság határozata szellemében kidolgozta és .megvitatta a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésével kapcsolatos tanácsi feladatok tervét. A tervezetet a Mecseki Szénbányák Vállalat és a Pécsi Bőrgyár munkáskollektívái véleményezték és a kollektívák javaslatainak figyelembevételével készült el a végrehajtó bizottság intézkedési terve, amely a különböző szintű és funkciójú tanácsi szervek számára konkrét utasításokat tartalmaz. Ügy ítéljük meg, hogy a megyei tanács kezdeményezése, különösen az a módszer, hogy a tanácsi testületek a döntés előtt az elképzeléseket, a terveket magukkal a munkáskollektívákkal véleményeztetik és javaslataikat a tanácsi feladatok meghatározásakor figyelembe veszik, figyelemre és követésre érdemes. Ez a módszer alkalmas arra, hogy a tanácsi szervek és a lakosság kapcsolata a szocialista demokrácia irányában tovább fejlődjék. Az Országgyűlés előtt levő előterjesztés megállapítja: a tanácsok személyi összetétele a korábbihoz viszonyítva jobban tükrözi a társadalom összetételének főbb arányait. Ez a megállapítás egészében a Baranya megye területén működő tanácsok összetételére is vonatkozik. Ennek ellenére — véleményem szerint — kevés munkás van bevonva a tanácsok és bizottságaik munkájába. Ezért csak helyeseljük és támogatjuk a megye és Pécs város tanácsa vezetőinek azt a törekvését, hogy mindenekelőtt olyan helyi tanácsokban, amelyek területén jelentős üzem működik, a munkás tanácstagok számának emelését, a munkás tanácstagoknak a tanácsi bizottságokba, különösen a gazdasági, az egészségügyi, a szociális és kulturális bizottságokba való bevonását, illetőleg ezeknek a bizottságoknak nem tanácstag munkásokkal való kiegészítését szorgalmazzák. Fontosnak tartom, hogy ha a tanácsok napirendjén levő téma, illetve a tanácsi szervek által hozott határozat végrehajtása az üzemek, vállalatok tevékenységét, vagy a munkáslakta területek fejlesztését és ellátását érinti, meg kell szervezni az előterjesztés előzetes üzemi vitáját. A tanácsi szerv által a dolgozók érdekében hozott művelődésügyi, egészségügyi, szociális és munkaügyi jogszabályok végrehajtása tárgyában szervezett vizsgálatokba, ellenőrzésekbe be kell vonni az érdekelt üzemek munkásainak képviselőit. Ezek a módszerek alkalmasak arra, hogy a tanács szervei, illetve ezek képviselői a munkásokkal ne csak a hatóság—ügyfél, hanem minél többször a helyi állami szerv—üzemi munkáskollektívák kapcsolatában is találkozzanak, így rendszeressé válik a tanácsok, és az üzemek kapcsolata, erősödik az államigazgatási munka társadalompolitikai vonása, másrészt ez a munkásokat még érdekeltebbé teszi a helyi állami munka támogatásában. A megyei tanács terve is kiemelten kezeli az ügyintéző apparátus és az üzemek kapcsolatának fejlesztését. Abból a körülményből indultak ki, hogy az állampolgárok, így az üzemi munkások is, mindennapi életükben leginkább mint államigazgatási szervvel kerülnek kapcsolatba a tanácsokkal. Az ügyintézés és a lakosság kapcsolatának szervezése eddig általános jellegű volt és nem az üzemekre koncentrálódott. Ezért megyénkben is olyan formákat és módszereket kerestek, amelyek az államigazgatási munkát az üzemi kollektívákhoz közelítik. Az üzemek dolgozói ügyeinek, problémáinak helyben történő intézése érdekében tervezik az „üzemi" államigazgatási jogi szolgálat megszervezését. Ennek lényege, hogy az apparátus egy megfelelő felkészültségű dolgozója, a terület tanácstagja, az üzemi szakszervezet képviselője és a vállalati jogsegélyszolgálat rendszeresen együttes ügyfélfogadást tartanak az üzemekben, ahol válaszolnak a dolgozók kérdéseire, segítenek a jogszabályok helyes értelmezésében, felvilágosítást adnak konkrét ügyek elintézési módjáról, helyéről, feltételeiről. Megyénk tapasztalatait is felhasználva helyeslem, hogy ha a központi szervek részéről is az állami munkában még több figyelem és intézkedés történik a munkásokkal szükséges kapcsolatok sokoldalú erősítésére. Tisztelt Országgyűlés! Az államtitkár elvtárs beszámolója foglalkozik a tanácsok és a különböző területi szervek közötti együttműködéssel is. Ehhez kapcsolódva az együttműködés feljesztésére három területen külön is fontosnak tartom az együttműködés erősítését. A tanácsi szervek együttműködésének sajátos, de nagyon fontos módja a megyék közötti együttműködés alakítása. A dél-dunántúli tervezési, gazdasági körzetben Baranya mellett szerepel Somogy, Tolna és Zala megye is. A hangsúly ma még a tervezési körzeten van, gazdasági kapcsolatokról nem, vagy csak elvétve beszélhetünk. Pedig ez utóbbi erősítése az ország különböző területi egységeinek gyorsabb fejlődése szempontjából igen lényeges. A dél-dunántúli tervezési, gazdasági körzetbe sorolt megyék párt- és tanácsi vezetői — élve a tanácstörvény által biztosított lehetőségekkel — elhatározták, hogy az együttműködés hatékonyságának javítása érdekében közös koordinációs bizottságot hoznak létre, amelynek feladata érdekazonosságra építve a körzet egészét érintő döntések előkészítése, meghozatala és végrehajtásának megszervezése. Ez a bizottság nem valamiféle tanácsok feletti szerv, hanem egy koordináló testület, amely összehan-