Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-30

2209 Az Országgyűlés 30. ülése, i gólja a megyei érdekeket és a megyei szintű fejlesztési célokat. A dél-dunántúli megyék kezdeményezései is azt tükrözik, hogy helyileg is érnek a feltételek a gazdasági körzetek összehangolt fejlesztéséhez. Egyre többen felismerik, hogy az ország térbeli gazdasági szerkezetét, a településhálózat, a mezőgazdasági és iparfejlesztésre alkalmas körzeteket, a lakosság még jobb ellátását nem lehet csak megyék határai között korszerűsíteni, fejleszteni. Ez a szemléletváltozás igen örvendetes, s a helyi vezetők felelősségérzetét is tükrözi. A regionális együttműködéseknek ma még számtalan nehézséget kell leküzdeniük, úgy helyi, mint központi szinten. Nincsenek kialakult együttműködési formák, a jogi és gazdasági szabályozás eszközei sem kidolgozottak, és a korábbi kapcsolatok is igen szerteágazó érdekeltségi viszonyokat hoztak létre. Ez a különböző szerveződés nemcsak a tanácsi szakigazgatási szervekre, hanem a tanácsok területén működő vállalatok, intézmények működésére is vonatkozik. Az összhang megteremtése tehát egyike a legsürgetőbb feladatoknak. Megítélésünk, hogy a tanácsi munka hatékonyságának javítása szempontjából is lényeges a tervezési, gazdasági körzetek szerepének erősítése, tartalommal való megtöltése. A regionális érdekeket a jövőben a központi szerveknek is előtérbe kell helyezniük. Előnyben kell részesíteni az olyan fejlesztéseket, amelyek egyszerre egy nagyobb körzet vagy több megye együttes igényét elégítik ki. Javaslom, hogy a kormányzati szervek részéről több segítséget adjanak a regionális érdekek szolgálatáért, a különböző megyék többirányú együttműködésnek fejlesztéséért végzendő munkához. A lehetőség és a szükség szerint irányítsák is és segítsék elő a jó kezdeményezések, tapasztalatok szélesebb körű terjesztését. Megyénk aprófalvas településszerkezete, az erőforrások jobb felhasználása miatt is erősítjük az együttműködés olyan lehetőségeit, mint a városok és a városok vonzáskörzetébe tartozó községi tanácsok együttműködését. A különböző városi és városkörnyéki tanácsok együttműködése viszonylag lassan alakul, fejlődik, pedig véleményünk szerint ez az együttműködési forma a lakosság érdekében és javára, a tanácsi szervek munkájának fejlesztésére sok lehetőséget rejt magában. A jövőben még bátrabban lehet és kell segíteni, erősíteni a községi és nagyközségi tanácsok együttműködését, mindenekelőtt az alsófokú vonzásközpontok fejlesztéséhez szükséges és lehetséges anyagi és szellemi erőforrásainak összehangoltabb, jobban szabályozott fejlesztését. De lehetne az együttműködést erősíteni a még felkészültebb, az eredményesebb munkára alkalmasabb szakigazgatási apparátus kialakításával, foglalkoztatásával is. Az együttműködés ilyen lehetőségeit, módjait a megyei, a városi vezetés részéről felismerték, a községi vezetők is egyre jobban felismerik, kezdeményezik és támogatják. De azért tettem szóvá, mert ezekben is több lehetőség van. 974. október 4-én, pénteken 2210 A központi szervek részéről az anyagi javak elosztásánál, a további szabályozásnál, a politikai és erkölcsi támogatásukban is kérem ezt támogatni. Tisztelt Országgyűlés ! Az államtitkár elvtárs előterjesztését elfogadom, végrehajtását pedig választókerületemben igyekszem megvalósítani. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 11.56—12.19 — Elnök: VARGA GÁBORNÉ.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést folytatjuk. Szólásra következik S. Hegedűs László képviselő elvtársunk. S. HEGEDŰS LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! A tanácstörvény végrehajtása nemcsak a kormány és a tanácsok feladata, hanem az egész társadalom ügye, amelyben közvetlenül érdekelt minden állampolgár. A törvény előkészítését és beiktatását nagy várakozás kísérte, és ez a segítőkész érdeklődés három és fél év alatt sem csökkent. A Hazafias Népfront a tanácstörvény előkészítő vitáiban, a törvény ismertetésében és megvalósításában tevékeny részt vállalt. Ez a közreműködés elsősorban azt szolgálta és szolgálja, hogy erősödjön a tanácsok és a lakosság kapcsolata. A tanácsok, mint szocialista önkormányzati szervek, nem tölthetik be feladataikat a lakosság állandó széles körű közreműködése nélkül. A tanácsok a törvény célkitűzéseinek megfelelően az elmúlt években fokozatosan támaszkodtak a népfrontbizottságokra, szoros mindennapi együttműködés alakult ki abban a szellemben, amit a törvény úgy fogalmaz meg, „legyen a népfrontmozgalom a tanácsok tömegpolitikai bázisa". A népfrontmunka általános tapasztalata, hogy ahol tájékoztatják a lakosságot a tanácsi munkáról, figyelembe veszik véleményét, bírálatát, biztosítják tevékeny részvételét, ott fellendül a tanács munkája, szebb, tartalmasabb lesz az ember, a város, a község élete. Az elmúlt időszak egyik legfontosabb eredményének tartjuk, hogy politikai célkitűzéseink, amelyek alapján a tanácstörvény is megszületett, a tanácsok, a népfrontbizottságok és a lakosság együttműködésben mindennapi cselekvéssé formálódtak. Tisztelt Országgyűlés! A törvény a tanácsokat tette felelőssé a lakosság alapellátásáért, e körben elsősorban a kommunális, egészségügyi, kulturális, szociális, közlekedési ellátási és szolgáltatási igényeinek kielégítéséért. A közvélemény is a tanácsoktól várja az ilyen irányú fejlődést. Az emberek megértik, hogy a fejlődés az anyagi feltételeknek megfelelően csak fokozatos lehet. De ugyanakkor azt is igénylik, hogy legyenek hatékonyabbak a jövőben közvetlen gondjaikat megoldó intézkedések. A TV. ötéves terv a lakóhelyek fejlesztésére felhasználható összegek nagyobb részét elsősorban a városokra összpontosította. Ezzel szemben elmaradt számos kisebb beruházás, és