Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-29

2125 Az Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2126 lepedéséhez, képviseletek, irodák nyitásához hatósági engedély lesz szükséges. Az eddigi lehetőségeket fenntartva most új jogokat adunk. Eddig ugyanis nem tettük részükre lehetővé, hogy Magyarországon képviseletet létesíthessenek, üzleti irodát állíthassanak fel. Képviseletüket csupán az erre feljogosított szervezetek, elsősorban az állami képviseleti szervezetek és vállalatok látták el. A vállalati képviseletek létesítése a külföldiek számára azonban nem korlátlan jog. Engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha működésük a népgazdasági érdekekkel és külkereskedelmi politikánkkal összhangban áll, a tartós és szoros műszaki vagy gazdasági együttműködést elősegíti. Külföldi gazdasági tevékenységünk bővülését jelenti, hogy külkereskedelempolitikai céljaink elérése, valamint külföldi piaci szervezeteink kiépítése érdekében a magyar gazdálkodó szervezetek külföldön vállalatokat alapítanak, illetve vállalati érdekeltségeket szereznek. E formák arra hivatottak, hogy a lehető legjobban biztosítsák a termelési vagy kereskedelmi együttműködés tartósságát és hatékonyságát. Tisztelt Országgyűlés ! Külkereskedelmünk az elmúlt években jelentős eredményeket ért el. Forgalmunk dinamikusan növekedett. Kereskedelmi mérlegünk 1972-ben és 1973-ban aktívummal zárult. A IV. ötéves terv 1975 végéig várható teljesítése arról tanúskodik, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó céljainkat megvalósítjuk. Eredményeink nem csupán a külkereskedelmi vállalatok, hanem az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, egyszóval az egész népgazdaság eredménye. Eredményeink nem jelentik azt, hogy a külkereskedelemnek nem kell komoly gondokkal is szembenéznie. A világgazdaságban mutatkozó válságjelenségek, a kereslet visszaesése, az olajválság, a pénzügyi válság, a nagyaránvú pénzromlás, a szocialista országokkal folytatott gazdasági egvüttműködés erősödésének hatása mellett is hátrányosan érinti külgazdasági kapcsolatainkat. A nyersanyagárak nagymértékű növekedése miatt a behozatali árak a kiviteli árakat jelentős mértékben meghaladják. E kedvezőtlen iránvzatokat csak munkánk hatékonvságának növelésével tudjuk ellensúlyozni. Fokoznunk kell a versenvkénes, a külső piaci kereslet változásaira kevésbé érzékeny termékek termelését, növelnünk kell termékeink gazdaságosságát. Fokoznunk kell kereskedelmünk kedvező áruszerkezetének kialakítását. Keresnünk kell a gazdasági egvüttműködés új és eredménvesebb formáit. E feladatok megoldása a nemzetközi gazdasági tevékenvségben érdekelt valamennyi ipari, mezőgazdasági, külkereskedelmi szervezet részéről összehangolt, együttes erőfeszítést igénvei. Tisztelt Országgyűlés! A külkereskedelmi törvény megalkotása egyik eleme annak a jogalkotási programnak, amelynek célja, hogy a gazdasági élet legjelentősebb kérdéseit törvény szabályozza. A javaslat tartalma összhangban áll a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány gazdaságpolitikájával. A Minisztertanács nevében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. (Nagy taps.) ELNÖK: Kerkay Andorné képviselőtársunkat, a törvényjavaslat bizottsági előadóját illeti a szó. KERKAY ANDORNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A „történelem atyja" megtisztelő címmel felruházott Hérodotosz írásai is arról tanúskodnak, hogy már az ókori népek között is szűknek bizonyultak az országhatárok, s a külkereskedelem már a legősibb időkben is döntő szerepet töltött be a gazdasági életben. Ügy gondolom, Biró miniszter elvtárs expozéja sokoldalúan és igen meggyőzően mutatta be, tehát már nem szorul külön bizonyításra, hogy tudományos és műszaki fejlődéstől vezérelt korunkban a világgazdaságban és ezen belül a nemzet-, illetve népgazdaságokban is milyen jelentősége van a külkereskedelemnek. A kis területű, kis lélekszámú országokban, így hazánkban is még hangsúlyozottabban jelentkezik a külkereskedelem fontossága, hiszen csak akkor kapcsolódhatunk be hatékonyan a világméretű versenyfutásba a 2000 évvel, ha minél jobban kivesszük részünket a munkamegosztásból és egyidejűleg a nemzetközi áruforgalomból is. Meghatározó jelensége korunknak az is, hogy az integráció gyümölcsöző többletenergiákat szabadít fel és megsokszorozódó hatékonyságot indukál a gazdasági életben, amely messze felülmúlja az autark szemléletű gazdaságok eredményeit. A világjelenségekre érzékenyen reagáló, nyitott jellegű gazdaságunk kereskedelmi helyzetét számokkal is kifejezően állította elénk Bíró elvtárs. Aktuális témát tűzött tehát napirendre a mat ülésszak, amikor jogalkotási programunk fontos állomásaként a külkereskedelmi törvényiavaslatot tárgyalja. Alkotmányunk, az 1949. évi XX. törvény a szocializmus építésének kezdeti szakaszán már megfogalmazta a 6. §-ban, hogy „Az állam vállalatai látják el a külkereskedelmet, valamint a nagykereskedelmet, az állam irányítja a kereskedelmi forgalmat." Az 1972-es l-es számú törvénnyel módosított alkotmány 8. §-a pedig rendelkezett arról, hogy az állam kizárólagos gazdasági tevékenységeinek körét — így tehát a külkereskedelmet is — törvény szabályozza. Az előttünk fekvő törvényjavaslat időszerűségét ezen túlmenően megokolttá teszi az a körülmény is, hogy gazdasági életünknek ezen a széles körű és fontos területén napjainkig elég szétszórt és alacsony szintű a jogi szabályozás. A törvényjavaslat ezzel szemben céltudatos, egységes, világos és jól áttekinthető szerkezetben fogalmazza meg a külkereskedelemmel kapcsolatos államigazgatási feladatokat. Ezek előrebocsátása után terjesztem az Országgyűlés nagytekintélyű plénuma elé a Parlament kereskedelmi, valamint jogi igazgatási és igazságügyi bizottságának javaslatát a külkereskedelmi törvénynek a képviselőtársak előtt fekvő módosítási javas-, latok figyelembevételével történő elfogadására. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnők! Elvtársak! Mielőtt a vita részletes ismertetését