Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-29

2123 Az Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2124 zösség vonja vissza azokat az egyoldalú, érdekeinket sértő intézkedéseket, amelyek megakadályozzák olyan hagyományos termékeinknek, mint az élőmarha és a marhahús, az Európai Gazdasági Közösség tagországaiba történő bevitelét. Az Egyesült Államok politikai megfontolásokból eddig nem tette lehetővé, hogy vállalataink a legnagyobb kedvezmény elve alapján kereskedjenek az USA-beli vállalatokkal. Ennek megfelelően természetesen mi sem biztosítjuk az amerikai áruk számára a legnagyobb kedvezmény elve szerinti elbánást. Ez a helyzet kereskedelmi kapcsolataink fejlesztésének jelenleg komoly akadálya. A nehézségek ellenére a tőkés országokkal folytatott kereskedelem kilátásai kedvezőek. Valós alapot ad a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének a békés egymás mellett élés normáinak mind szélesebb körben való térnyerése. Figyelemmel a nemzetközi életben végbement pozitív változásokra, alaposan feltételezhető, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia sikeres lezárása és annak eredményei e folyamatnak jelentős lendületet adnak, és a tőkés országok a velünk szemben alkalmazott kereskedelempolitikát már csak a saját exportérdekeik miatt is liberalizálják. Összefoglalva: napjainkban a külkereskedelem már nem csupán adásvételi szerződések kötését jelenti. A nemzetközi gazdasági együttműködés új formái alakultak ki, amelyekre a törvényjavaslat hatálya szintén kiterjed. Az elmúlt években a szocialista gazdasági integráció keretében tartós termelési együttműködési és szakosítási kapcsolatok jöttek létre. Ezek olykor egész iparágakat fognak át. Vállalataink együttműködési szerződéseket kötnek a nem szocialista országok cégeivel is. E szerződések hozzájárulnak műszaki fejlődésünkhöz, a termelés gazdaságosságának fokozásához, valamint elősegítik az árucsere bővülését is. A gazdasági kapcsolatok e korszerű formájának szabályozására több iparilag fejlett tőkés országgal tíz évre szóló műszaki együttműködési államközi egyezményt kötünk. Tisztelt Országgyűlés! A külkereskedelmi tevékenységre jogosult gazdálkodó szervezetek köre az elmúlt években jelentősen bővült. Külkereskedelmi tevékenységet ma több mint száz gazdálkodó egység fejt ki, amelyek különféle szervezeti formában működnek. A külföldi vállalatok kereskedelmi képviseletének ellátására állami képviseleti vállalatokat hoztunk létre. A törvényjavaslat a külkereskedelmi jog megadásának csupán legfontosabb feltételeit határozza meg. A javaslatban megjelölt kereteken belül a gyakorlat az adott időszak gazdaságpolitikájától függően fog kialakulni. Könnyítést tartalmaz a javaslat a termelési együttműködési és szakosítási szerződésekkel kapcsolatban. Az ilyen szerződések előkészítésében és megkötésében a feltételek fennállása esetén a gazdálkodó szervezet külkereskedelmi jog nélkül is részt vehet. A külkereskedelem szervezeti rendszerében végbement változásokkal egyidejűleg lényegesen megváltoztak a külkereskedelmi vállalatok és a kivitelre termelő, illetve a behozott termékeket felhasználó belföldi gazdálkodó szervezetek gazdasági és jogi kapcsolatai. A külkereskedelmi vállalatok és a termelő vállalatok szerződéses kapcsolataiban azok a formák váltak elsődlegesekké, amelyek megteremtik a szervezetek gazdasági érdekazonosságát, és amelyek biztosítják a termelésnek a külső gazdasági környezettel való kapcsolatát. Ezek a formák eddig eredményesen szolgálták külkereskedelempolitikai céljainkat. Továbbfejlesztésük azonban változatlanul feladat, és ennek érdekében a szükséges előkészületi munkálatok széles körben, a tudományos élet képviselőit is bevonva megindult. Bár a javaslat a külkereskedelmi és a termelő vállalatok kapcsolatának elveit rögzíti, és az együttműködés keretében a szervezetek alapvető feladatait is meghatározza, a szerződéskötési rendszer korszerűsítése jogrendszerünk általános követelményeihez alkalmazkodva nem a külkereskedelmi törvény, hanem a Polgári Törvénykönyv és az azon alapuló minisztertanácsi szintű jogszabályok keretei között fog sorra kerülni. Célunk egyebek közt a külkereskedelmi és a termelő vállalatok felelősségének pontosabb meghatározása. A szerződési formák sorában előtérbe kívánjuk helyezni az érdekelt vállalatok még szervezettebb és hatékonyabb együttműködését a népgazdasági érdekek maradéktalan biztosítása mellett. Tisztelt Országgyűlés! A külkereskedelem irányítása harmonikusan beilleszkedik tervgazdálkodásunk rendszerébe. Az irányítás egyik fontos feladata valamennyi országgal fennálló államközi kötelezettségünk maradéktalan teljesítésének biztosítása. Az államközi szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez kölcsönös érdekek fűződnek. A rögzített kontingenseket gazdálkodó szervezeteinknek teljesíteniük kell. Ha erre nem kerül sor, a szükséges állami intézkedések megtételére a javaslat a kellő felhatalmazást tartalmazza. Gazdaságirányítási rendszerünkben általánosan érvényesül az a szabály, hogy az állam a népgazdasági lehetőségek figyelembevételével kiküszöböli azt az esetleges anyagi hátrányt, ami egyedi utasítás végrehajtásaként keletkezik. A javaslat ezt a szabályt a külkereskedelem körében most törvényi szintre emeli. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy meghatározott tevékenységre történő utasítás csak kivételes esetekben fog megtörténni. A külföldi vállalatok számára eddig is lehetővé tettük, hogy a magyar piacon üzleti tevékenységet fejtsenek ki. Kereskedelmi érdekeik tartós ápolására és előmozdítására magyar képviseleti vállalatokat bízhatnak meg. A külföldi vállalatok növekvő piaci aktivitása indokolttá tette helyzetük törvényi rendezését. Ideiglenes magyarországi tartózkodásuk során törvényes rendelkezéseinkkel összhangban fejthetnek ki kereskedelmi tevékenységet. Tartós jellegű itt-tartózkodásukhoz, a külföldi vállalatok léte-