Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-29

2117 Az Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2118 (Elnök: APRÓ ANTAL. — 11.02) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által alkotmá­nyunk 22. §-ának (2) bekezdése alapján összehí­vott Országgyűlés ülésszakát megnyitom. Meg­állapítom, hogy az Országgyűlés tagjai határo­zatképes számban jelen vannak. . Tisztelt Országgyűlés ! Legutóbbi üléssza­kunk óta fájdalmas veszteség érte Országgyűlé­sünket: két képviselőtársunk elhalálozott. Szeptember 1-én 51 éves korában elhunyt Borsod megye 21. számú választókerületéből dr. Zsidai László képviselőtársunk, a Mezőnagymi­háiyi Anami Gazdaság igazgatója. Zsidai elv/tars Nógrád megyei munkáscsalád szülötte volt, me­zőgazdasági mérnökként állami gazdaságoKban dolgozott, nagy felelősségtudattal minden ener­giáját a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság szolgálatába állította. 19o4-tői a Borsod megyei Mezonagymihályi Állami Gazdaság főagronomu­sa, 19ö2-tól haláláig annaK vezetője volt. Igen jelentős eredményedet ért el az áiiami gazdaság fejlesztéséoen. Példás emberi magatartásáért, kommunista helytállásáért munkatársai, válasz­tói Koréoen általános megbecsülés övezte. Szeptember 2 i-éa einunyt bzaoó Mátyás képviselőtársunk, a bóiyi Kossuth Termelőszö­vetkezet nyugalmazott Állami Díjas elnöke. Sza­bó Mátyás képviselőtársunk mezőgazdasági munkásként kezdte. Számára is a felszabadulás tette lehetővé a felemelkedést, tehetségének tel­jes kibontakozását. A bólyi Kossuth Termelőszö­vetkezetben 1951-től dolgozott és 17 éven át volt annak kiváló vezetője. Irányításával a termelő­szövetkezet korszerű, magas színvonalú mező­gazdasági nagyüzemmé fejlődött, országos hír­nevet szerzett. A megye szövetkezeti mozgalmá­ban végzett példaadó munkája mellett képvi­selői és egyéb közéleti tevékenységét is mindvé­gig lelkiismeretesen, közmegelégedésre látta el. Dr. Zsidai László és Szabó Mátyás képviselő­társaink emlékét megőrizzük, az Országgyűlés jegyzőkönyvében megörökítjük. Kérem, hogy egyperces néma felállással adózzunk emlékük­nek. (Mindenki feláll.) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az Elnöki Tanács az Országgyűlés ez év június 28-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényere­jű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezésének megfelelően az Országgyűlésnek bemutatta. A jelentést Képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem az Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e? (Igen.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az El­nöki Tanács jelentését tudomásul vette. Bejelentem, hogy a Minisztertanács megbí­zásából dr. Biró József külkereskedelmi minisz­ter benyújtotta az Országgyűlésnek a külkeres­kedelemről szóló törvényjavaslatot. A törvényja­vaslatot előzetes tárgyalás céljából az illetékes állandó bizottságoknak kiadtam és az Ország­gyűlés tagjai között szétosztattam. Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgyso­rozatául javaslom: Először: a külkereskedelemről szóló törvény­javaslat tárgyalását; másodszor: dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének be­számolóját a tanácstörvény végrehajtásáról. A beszámolóról szóló részletes tájékoztató anyagot képviselőtársaim között szétosztattam. Elfogadja-e az Országgyűlés a tárgysorozati javaslatot? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel sza­vazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szava­zástól? (Nem.) Határozatilag kimondom: az Országgyűlés a tárgysorozati javaslatot elfogadta. Következik a külkereskedelemről szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Dr. Biró József külke­reskedelmi miniszter elvtársat illeti a szó. DR. BIRÓ JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elvtársak! A külkereskedelem helye és szerepe népgazdaságunkban szükségessé tette, hogy megalkossuk az önök előtt fekvő törvény­javaslatot. Feladatomnak tekintem, hogy megin­dokoljam, miért kell törvényben szabályozni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a javaslat tartalmaz. A felszabadulás óta eltelt immár harminc év tanúsítja, hogy létfontosságú érdekünk fűző­dik a nemzetközi munkamegosztásban való rész­vételhez. A belső adottságok, éspedig az a tény, hogy nyersanyagban és energiahordozókban nagymennyiségű behozatalra szorulunk, továb­bá, hogy belső felvevő piacunk, beruházási, ku­tatási erőforrásaink korlátozottak, arra késztet­nek bennünket, hogy maradéktalanul bekapcso­lódjunk a nemzetközi munkamegosztásba és ki­használjuk azokat az előnyöket, amelyek a ter­melés fejlesztéséhez és a gazdaságos kivitelhez szükségesek. A nemzetközi munkamegosztás nyújtotta lehetőségek révén szélesítjük felvevő piacainkat, a beruházási és kutatási erőforráso­kat és a népgazdaság termelési szerkezetét a kö­vetelményeknek megfelelően alakíthatjuk ki. Tanúi és cselekvő részesei vagyunk annak a tudományos-műszaki forradalomnak, amely or­szágok és emberek életét alakítja át, vívmányai­ból csak a nemzetközi munkamegosztásba való fokozott bekapcsolódás útján részesülhetünk. A belső adottságok és a külső lehetőségek felhasz­nálása az a kettős érdek, amely bennünket a nemzetközi munkamegosztásban sokoldalú rész­vételre ösztönöz. A nemzetközi munkamegosztás­ban rejlő előnyök kihasználása számunkra pa­rancsoló szükségszerűség. A tudományos-műszaki forradalom és a nemzetközi munkamegosztás kiszélesedése a szo­.cialista és a tőkés világgazdaságban egyaránt mélyreható változásokat idézett elő. Hatásukra mindkét világgazdaság gyors ütemben fejlődött, jelentősen bővült a termelés. Azt látj-uk, hogy a mennyiségi igényeket fokozatosan a korszerű, magas színvonalú termékek előtérbe kerülése váltotta fel világszerte. Általában élénkült a nemzetközi együttműködésre való hajlandóság és jellemzővé vált a nemzetközi gazdasági kap­csolatok sokrétű formáinak kibontakozása. A nemzetközi munkamegosztás szélesedése következtében a világkereskedelem erőteljesen fejlődik és ennek növekedési üteme meghaladja a világtermelés növekedését. Ma már egy ország

Next

/
Oldalképek
Tartalom