Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-29

2119 Áz Országgyűlés 29. ülése, 1974. október 3-án, csütörtökön 2l2Ö sincs a világon, amely megengedhetné magának, hogy önálló gazdálkodást folytasson. Az általános világjelenségek alól hazánk sem vonhatja ki magát. A fejlődés azt mutatja, hogy hazánk gazdaságában is érvényesülnek a korszak tendenciái. A nemzeti jövedelem és a társadalmi termék növekedésének ütemét a felszabadulás utáni években hamarosan meghaladta a külkereskedelmi forgalom növekedése és ezt azóta is évről évre megállapíthatjuk. Fejlődésünk bizonyítja, hogy ma már kivitelünk értéke a nemzeti jövedelem mintegy 40 százaléka. A nemzeti jövedelem minden 1 százalékos növekedése pedig a külkereskedelmi forgalom másfél százalékot meghaladó bővülésével jár együtt. Külkereskedelmi forgalmunk a világkereskedelem növekedésével összhangban gyors ütemben fejlődik. Adottságaink miatt behozatalunk kiegyenlítéséhez a szükséges fizetőeszközöket lényegében kivitelünk révén kell megszereznünk. Az elmondottak is bizonyítják, hogy a külkereskedelem jelentős szerepet tölt be gazdasági életünkben, a népgazdaság fejlesztésében. A külkereskedelem tehát egzisztenciális kérdés számunkra. De hogy az ország külkereskedelme megfeleljen mindazoknak a követelményeknek, amelyeket a népgazdaság elvár tőle, szabályozni kell számos olyan tevékenységet, amely a népgazdaság ágazataira közvetlenül hat külkereskedelmi érdekeinknek megfelelően. Külkereskedelmünknek komplex feladatokat kell megoldania. A termelés, a fogyasztók érdekei és a megoldandó problémák szoros egységben jelentkeznek a külkereskedelemben. A törvényjavaslatban szükségszerűen a népgazdasági és a külkereskedelmi érdekek egysége jut kifejezésre. Alkalmas arra, hogy szilárdítsa és szélesítse a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünket és segítse a népgazdasági tervek sikeres végrehajtását. De fontos e törvény megalkotása azért is, mert a külkereskedelemmel kapcsolatos jogszabályok szétszórtan találhatók. Eddig nem volt olyan jogszabály, amely a népgazdaságnak ezt a fontos ágát jogilag egységbe fogta volna és biztosította volna az egységes végrehajtást és értelmezést. A társadalom és a népgazdaság érdekeit szolgáló e törvény maradéktalan végrehajtása megköveteli, hogy az abban foglaltakat minden szerv és személy egységesen értelmezze és hajtsa végre. A végrehajtás során e törvényben lefektetett út lehet csak járható. Aki a külkereskedelemmel foglalkozni akar, annak a törvény összes rendelkezéséhez szigorúan kell tartania magát, függetlenül attól, hogy a népgazdaság melyik szektorában gazdálkodik. A törvényjavaslat tehát az állami vállalatokra és a szövetkezetekre egyaránt irányadó. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat fontos alaptétele, hogy hazánkban a külkereskedelem állami monopólium. A külkereskedelmi monopóliumnak intaktnak kell lennie. Ennek nemzetközi és belföldi vonatkozásban egyaránt jelentősége van. Különleges fontosságát Lenin is többször hangsúlyozta. Megteremtése és 1949ben alkotmányos kihirdetése hazánkban is jelentős lépés volt a szocialista gazdasági viszonyok kialakításának útján. A külkereskedelmi monopólium rendeltetése a történelmi időszaktól függően változott. Kezdetben politikai, védelmi szerepe állt előtérben. Azt fejezte ki, hogy a népgazdaság e területén a tőkés gazdasági viszonyokat megszüntettük. Eszközül szolgált ä szocialista társadalom védelmére, a tőkés piacok káros behatásai ellen. A törvényjavaslat megerősíti a külkereskedelem állami monopóliumát és annak alapján a külkereskedelem területén világos és egységes jogi rendet teremt. A javaslat rendelkezéséből egyértelmű, hogy a külkereskedelmi monopólium kizárólag az államot illeti meg. Az állam feladata, hogy kialakítsa a külkereskedelem nemzetközi feltételeit, létrehozza a külkereskedelem szervezeti rendszerét, külkereskedelmi tevékenység folytatására jogot adjon, irányítsa és ellenőrizze a tevékenységet. A szocialista külkereskedelmi monopólium követelménye, hogy annak betartása mindenkire kötelező. A monopólium tartalmának szellemében kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatok területein eljárni. Az állam külkereskedelmi monopóliumának betartása az érdekeltekkel való szoros együttműködést tételez fel. A külkereskedelmi monopólium felett a Minisztertanács . megbízásából az elmondottak szellemében a Külkereskedelmi Minisztérium őrködik. Ez nem, ellentétes azzal, hogy a Minisztertanács valamely kérdésben a hatáskört magának tartja fenn, magához vonja, vagy. más szervre ruházza. A külkereskedelmi monopóliummal, a külkereskedelem szervezetével, működésével és irányításával kapcsolatos alapvető kérdéseket most törvényi formában kívánjuk rendezni, aminek alapja az alkotmány. A külkereskedelmi monopólium és az azon alapuló jogi rend sérthetetlenségét a végrehajtás során feltétlenül biztosítani fogjuk. Ugyanakkor szeretnék rámutatni arra, hogy a javaslatnak nem célja a gazdálkodó szervezetek lehetőségeinek bármely szűkítése, vagy a meglevő helyzet megmerevítése. A javaslat a gazdálkodó szervezetek számára külgazdasági kapcsolataink alakításához törvényes keretek között biztosít széles körű jogokat és cselekvési szabadságot. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat egyértelművé teszi, hogy a külkereskedelmi politika az általános gazdaságpolitika része. Alapelveit mindenkor a középtávú népgazdasági tervről szóló törvény állapítja meg. Ennek alapján a külkereskedelmi politika kereteit és irányelveit általában az éves népgazdasági tervben a Minisztertanács határozza meg, míg a részletkérdések kidolgozása a külkereskedelmi miniszter feladata. A külkereskedelmi politikára vonatkozó rendelkezések biztosítják a javaslatnak a népgazdasági tervezésről szóló 1972. évi VII. számú törvénnyel való összhangját is. A törvényjavaslat leszögezi azokat az elveket, amelyeken külkereskedelmi politikánk alapul. Ezek elsősorban a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartása, az egyenjogúság, a kölcsönös előnyök biztosítása és a megkülönböztetéstől való mentesség. Azért fontos ezt kifejezni, mert hazánk jelenleg 144 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot, 83 országgal van államközi szerződésünk. 92*