Országgyűlési napló, 1971. II. kötet • 1973. március 21. - 1975. április 11.

Ülésnapok - 1971-28

2085 Az Országgyűlés 28. ülése, 1974. június 28-án, pénteken 2086 A könnyűipar fejlesztésének törvényerőre emelése óta mélyreható változások következtek be a nyers- és alapanyagok világpiaci árának alakulásában és általában a termeléshez szükséges anyagok beszerzésében. Ismeretes, hogy a beruházási eszközök árai is évről évre bizonyos mértékben növekednek. Tekintettel a könnyűipari nyersanyagok nagy tőkés-importigényére, a fejlesztés megvalósulását e változások igen érzkenyen érintik. Mindezek az állami szervektől, de a gazdálkodó egységektől is alapos körültekintést, a változó körülményekhez rugalmasan alkalmazkodó fejlesztési politikát kívánnak. A kormány a rekonstrukció végrehajtásának értékelésénél az eredmények elismerése mellett éppen ezért szükségesnek tartja a fejlesztés ütemének felgyorsítását, a jövedelmezőség, általában a hatékonyság fokozását. A könnyűipar vezetői, dolgozói tudják, hogy a világpiaci árak begyűrűződő hatásának lefogására és a vállalati érdekeltség fenntartására jelentősen kellett növelni az állami támogatások összegét. A központi szervek — részint az ötödik ötéves terv kidolgozásával összefüggésben — behatóan elemzik, hogy fejlesztési politikánk az új körülmények között miként biztosíthatja a belföldi ellátást, valamint exportkötelezettségeink teljesítését ezen a területen. A rekonstrukció sikeres megvalósítása a felsőszintű intézkedések mellett a vállalatoknak és szövetkezeteknek is számos feladatot ad. A végrehajtásban, különösen kezdetben mutatkozó zökkenők azonban más körülményekre is felhívják a figyelmet. Mindenekelőtt a tervezés és előkészítés olyan gondjaira gondolok, mint a mozgósítható vállalati saját források túlbecsülése, a hitelkérelmek elbírálásakor különböző műszaki-gazdasági megalapozatlanságok. A népi ellenőrzés a beruházások előkészítésének és a fejlesztési alapokkal való gazdálkodás vizsgálata alapján, de egyéb munkái kapcsán is több helyütt tapasztalta, hogy a költségek és a megtérülési idő tervezése, a gazdaságossági számítások nem egyszer irreálisak voltak. A beruházási tevékenység folyamatos vitelét zavarta, hogy a vállalati fejlesztési alapmérlegek tervezési és nyilvántartási fogyatékosságai miatt nem a valóságos képet tükrözték. Néha ezek is hozzájárultak a beruházások elhúzódásához, nem egyszer azzal a következménnyel, hogy az adott beruházás késett, többe került. A beruházások előkészítésénél és lebonyolításánál, többek között az új gépek, berendezések kiválasztásánál meglehetősen nagy színvonalbeli különbségekkel lehet találkozni. A fejlesztés ütemének szükséges felgyorsításához a beruházási és piaci lehetőségek olyan ismerete és célszerű kihasználása szükséges, mint amire a közelmúltban egyebek közt jó példát mutatott a Budapesti Harisnyagyár vagy a Pápai Textilgyár egy-egy beruházása. Tisztelt Országgyűlés! A hatékonyság javításának kérdései között a miniszter asszony tájékoztatást adott azokról az iparpolitikai teendőkről, amelyek a gazdaságos termékszerkezet kialakításához szükségesek. Űgy vélem, hogy a világpiaci jelenségek ismeretében a vállalatok munkájának hangsúlyozása több, mint a követelményekre való figyelemfelhívás megismétlése. Az új technika széles körű bevezetése kedvezőbb lehetőséget teremt ahhoz, hogy az egyes piacok igényeihez sokoldalúbban és rugalmasabban alkalmazkodjanak. A gazdaságos termékszerkezet szolgálatába kell állítani a vállalati üzlet- és árpolitikát is. Ez a könnyűipar területén, mivel termékei erősen szezon- és divatérzékenyek, egyáltalán nem kis feladat. Az átgondolt ár- és piacpolitikát folytató vállalatok eddigi eredményei azonban feljogosítanak bennünket arra, hogy a hatékonyság javításának eszközei között ezeket is számításba vegyük. Kedves Elvtársak! Végezetül engedjék meg, hogy néhány szóval érintsem az ágazati irányítás kérdéseit is. A tárca a népgazdasági és iparpolitikai követelmények mind teljesebb körű érvényesítése érdekében törekszik kapcsolatai kiszélesítésére, illetve elmélyítésére. Az ágazati irányítás továbbfejlesztésének elősegítésére erősítette kapcsolatait a tanácsi szervekkel, a tanácsi helyi iparokkal. Figyelmet fordít arra, hogy mind a fejlesztési, mind a soron levő egyéb feladatokat az érdekképviseleti szervekkel együttműködve és velük egyetértésben oldja meg. Lényegesnek tartja, hogy a bel- és külkereskedelem irányításával közösen biztosítsák elsősorban a belföldi ellátás javítását, a könnyűipar népgazdaságilag is kívánatos fejlődését. Az eddigi és a folyamatban levő felsőszintű intézkedéseket, valamint a vállalatok és szövetkezetek fejlesztési munkájában és gazdálkodásában elért eredményeket úgy értékeljük, biztosítékot adnak arra, hogy a könnyűipar jelentős feladatait eredményesen végrehajtja. Ezzel a maga részéről is kedvező feltételeket teremt az ötödik ötéves tervidőszak fejlesztéséhez, az előttünk álló társadalmi és gazdasági célok megvalósításához. A kormány és a magam részéről a könnyűipari miniszter, Keserű elvtársnő jelentését elfogadom és azt a tisztelt Országgyűlésnek is meggyőződéssel javaslom elfogadni. Kívánom a könnyűipar dolgozóinak, vezetőinek, hogy a rekonstrukciót, ezt a nehéz ipari feladatot sikeresen, a népgazdaság és mindannyiunk javára határidőre befejezzék. (Taps.) ELNÖK: Vilmányi Mária képviselőtársunknak adom meg a szót. VILMÁNYI MÁRIA: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! A könnyűipar eddigi fejlődésének, a következő időszak feladatainak meghatározásakor figyelembe kell vennünk, hogy az értékelést nap, mint nap megteszi az ország lakossága. Ez még fokozottabb odafigyelésre, korszerű termelésre és gazdálkodásra ösztönzi az iparág minden dolgozóját. Felszólalásomban megyénk és ezen belül választókerületem könnyűipari fejlődéséről, a jövő feladatairól és gondjairól szólok, amit a képviselőcsoportunk megvitatott és összegezett. Hajdú-Bihar megyében a könnyűipar egyes szakágazatai hagyományokkal rendelkeznek. Emellett hosszú időn át foglalkoztatottsági gon-